Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 2. szám - A csődmegtámadási keresetek vázlatos ismertetése [2. r.]

10 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (26) kozása, vagyis nem egyszerű nemtevés, hanem akaratból szárma/ó nemtevés, tehát mulasztás, vagyis olyannak nem revese, amelyre törvénynél fogva kötelesek vagyunk. (Angyal.) Az általános magánjog is következményeket füz a köteles gondosság elmulasztásához, a kereskedelmi törvény is kártérítési alapul veszi a mulasztást. Semmi indok nem szól amellett, hogy a megtámadás tárgyában is ne erre az alapra helyezkedjünk. (Ellenkező esetben erősen veszélyeztetve volnának a hitelezők érdekei, különösen ha az adóst perrel támadnák meg s ő nem védekezne), minthogy a tömeggondnok* nak nincs joga azt orvosolni peres uton, esetleg felcbbvifeUcl.) A közadósnak továbbá nem csupán a meglevő vagyont érintő jogcselekményei képezhetik megtámadás tárgyát, hanem azon jogcselekményei is, amelyek oly vagyont érintenek, amelyek rendes körülmények mellett a csődvagyonba be szoktak folyni. Megtámadhatók tehát az adó joglemondásai is. így az örökségről, hagyományról való lémondása is, sőt még csupán a köteles részről való lemondás iránti jogügylet is csőd esetében a est. 26 — 29 §-ok feltételeinek fenforgása mellett sikeresen megtámadható. Megtámadható a est. 21 — 29. faiban foglalt feltételek fennforgása eseten harmadik személynek a közadós megbízása folytán eszközölt jogcselekménye is. Megtámadható a közadós jogcselekménye akkor is, ha a tömeggondnok az annak alapján elrendelt végrehajtás során fizetést eszközölt, mert a tömeggondnok ezt a végrehajtás kényszere alatt eszközölte, valamint akkor is, ha a tömeggondnok a követelés valódiságát elismerte a fclszámo-r láskor, mert a 106. § a tömeggondnok jogkörét a perek tekintetében korlátozza és mert a 26. § a csődválasztmány* nak is megadja a perlési jogot. A megtámadási jog feltételeire nézve nem lehet kii* önbséget tenni abban az esetben, ha a csőd nem közvetenül az adós, hanem annak hagyatéka ellen indul meg. C. 1896 -375.) ( A közadós cselekményét magában foglaló jogügylet nemcsak a maga teljességében, hanem egyes alkatrészeiben is megtámadható. Felek perbeli állása a csődmegíámadási jog érvényesítésénél. Mint már említettem, a megtámadási jog érvényesít* hetése a formális csőd megnyitásával áll be, amikor is felmerül az a kérdés, hogy ki érvényesítheti, milyen minőségben, milyen lesz a perben a felek perbeli állása, mennyiben folyhatnak be a csődhitclezők a perbe. A 26. §. 2. bek. szerint a megtámadási jogot rendszerint a tömeggondnok érvényesítheti, de a megtámadási kereset megindítását a csodválasztmány is elhatározhatja, mikor is a tömeg részére külön képviselőt rendelhet. Az 1. bek. u. m. szerint érvényesíthető e jog akár kereset, akár kifogás alakjában, tehát ugy felperesi, mint alperesi minőségben s a 3. bek. szerint a csődhitclezőket a megtámadási perben beavatkozási jog illeti. A perképesség kettős fogalmat egyesit magában a perbeli jogképességet és a perbeli cselekvőképességet. A perbeli jogképesség azt a képességet jelenti, hogy valaki a perben oly tényezőként szerepelhet, melynek nevében, érdekében és az ő meghallgatásával a jogvédelem adatik, különösen jelenti azt, hogy a perben fel vagy alperes lehet. Minthogy a per általában a magánjogi érdekvédelem eszköze, igy a csődmegtámadási per a csődigény védelmi eszköze, a csődigény pedig az összes hitelezőket együttesen, mint communio incidenst, mint jogi személyt illeti meg, ennélfogva a csődmegíámadási perben félként mindig a hitelezők összeségc szerepel mint jogképes alany, az ítélet mindig csak a tömeg javára vagy kárára szólhat, a tömeggondnok ellen csak annyiban, amennyiben őt a per vitelénél nyilvánvaló nagy hiba terheli. Téves az a nézet, amelyik ezt vallja, hogy felperes a tömeggondnok vagy amennyiben a csődválaszímány határozza el a megtámadási jog gyakorlását s c célra külön képviselőt rendel, maga a csődtömeg, mert fél minden esetben csak a tömeg lehet a megtámadási perben. Ámde perbeli cselekvőképességről csak embereknél lehet szó, minthogy pedig a csődhitclezők a est. értelmében jogi személlyé egyesülnek, szükséges volt olyan szervről gondoskodni, amelyik a perképcsség teljességéhez a cselekvőképességet szolgáltatja, aki a csődhitclezők összessé* nck a jogát a perben érvényesiti. A perképesség teljességéhez szükséges ezt a cselekvőképességet szolgáltatja rendszerint a tömeggondnok, mint mozgékonyabb szerv és nehézkességénél fogva kivételesen a csődválasztmány, mini mindketten a csődhitclezőket képviselő szervek, utóbbi a külön képviselő által. Mint az eddigi okfejtésből kitűnik a csődmegtáma* dási jog nem a közadóstól származtatott jog, amint hogy nem is a közadóstól ered annak érvényesítésén a meghatalmazás, hanem a csődhitelczők összegének saját joga csődigény megvédése céljára a közadósra ki nem terjedő hatállyal. Nézetem szerint a tömeggondnok, amikor a közadós jogügyletét annak valamelyes fogyatékossága miatt támadja meg, akkor is a csődhitclezők összegének jogán lép fel, mert a dolog természetes rendje szerint az érvénytelenítendő jogügylettel elidegenített javak a közadós vagyonába visszafolynak s a jogügylet érvénytelenítésével szerzendő vagyoni előnyre a csődhitelczőknek igényük van, az is mint a csődtömeghez tartozó vagyon tekintendő, a külömbséget csak abban látom, hogy míg a csődmegtámadási jog a hitelezők eredeti, külön joga addig az általános magánjogi megtámadás joga már a közadós oldalán is jelentkezik s róla száll át a csődhitelczők összességére, mint a csődtömeghez tartozó vagyoni előny megszerzésének joga éppen úgy, mint a közadósnak bármely követelése. A lömcggondnok tehát ez cserben is a hitelezők összességének a közadástól származott jogán lép fel. Természetesen ez a megtámadási jog élesen külömbözik a csődbeli megtámadási jogtól s az általános magánjog szerint gyakorolható. Minthogy a perbeli cselekvőképesség kettőt jelent először, hogy az ember a perben, mint fél személyesen eljárhat, másodszor, hogy amennyiben a törvény ezt valamely okból nem engedi meg, a perben való eljárásra saját cselekménye által meghatalmazottat állíthat, a csődeljárás céljának mcgfelelőleg, hogy f. i. az minél olcsóbb legyen a cselekvőképességet szolgáltató szervet úgy kellett megválasztani, hogy az a perben a perbeli cselekvőképesség magasabb fokával birjon, azért rendeli ezt, 95. §*ában, hogy a tömeggondnokot és szükség esetében annak helyettesét a csődbíróság a saját hatósági területén lak 5 gyakorló ügyvédek sorából nevezi ki s egész természetesen a megtámadási jog gyakorlására a választmány által kirendelt külön képviselő sem lehet más a perbeli képviselet fogalmának megfelelően — nem lévén ugyanis a tömegnek atyafisága — mint gyakorló ügyvéd. Ez utóbbi természetszerűleg a meghatalmazást a megtámadási joggyakorlásához a kirendeléssel a csődválasztmánytól kapja. Azonban nemcsak a külön képviselőnek van meg* halalmazásra szüksége a megtámadási jog gyakorlásához, hanem a est. 160. 4;*a ezirányban a tömeggondnok részére is meghatalmazást kiván, ha a csődtömeg felperessége alatt kiván fellépni. E meghatalmazást a felszámolási határnap eltelte előtt a csődbíróság, azután pedig a csodválasztmány általános szótöbbséggel hozott határozatával adja meg s a tömeggondnok a meghatalmazást a csődbíróságtól ez eset* ben is kérheti, ha a csődnyitó végzés ellen felfolyamodást