Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 1. szám - Tomcsányi Móric dr.: A magyar közigazgatási jog alapintézményei. Budapest, 1926. 402. old. [Könyvismertetés]

03) MISKOLCI JOGÁSZÉLET Í3 Tárgyalta a választmány az okirati kényszerről szóló törvénytervezetet s azt a bejelentést, hogy 1926. évre az ügyvédi gyám és nyugdíj járulék 44 pengőben lett megállapítva. Ezzel kapcsolatban nagyon időszerű tárgyalás anyagát képezte a székesfehérvári ügyvédi Kamara átirata, mit lapunk más helyén közlünk. Tárgyalfa végül a választmány a budapesti ügyvédvizsgáló biz., elnökének Vargha Ferenc dr. koronaügyész, azon átiratát, hogy az ügyvédjelöllek tömegesen rohanják meg a vizsgákat, különösen decemberben és júniusban. Ezért ugy határozott az ügyvédvizsg. bizottság, hogy sem decemberben, sem júniusban nem lesz több vizsganap s s bizottság, mint az év folyamán. A másik az, ami az ügyvédjelöltekre vonatkozik, hogy ezentúl a vizsgára bocsát* tatás iránti kérvényt a vizsgát megelőző héten, péntek déli 12 óráig.kell beadni, hogy a torlódás ezúton is meg le* gyen szüntetve. A székesfehérvári ügyvédi Kamarától kaptuk az alábbi bátorhangu, sok igazságot tartalmazó átiratot: Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet 1926. évre 550.000 koronára akarja emelni az összehívandó közgyűlése utján az évi járulékot, ami a tavalyihoz képest ujabb 20 százalékos emelkedést tüntet fel. Az egyénenként fizetendő 550.000 koronából: 1. tartalékolni szándékozik 412.000 koronát 2. átmeneti segélyre kiutalni 87.000 koronát 3. administrativ kiadásokra 50.000 koronát akar fordítani. Ehhez képest, ha az eddig ismert adatok alapján indulunk tovább, mert sem előirányzatot, sem zárszámadást nem kapunk, akkor 5Z2T magyarországi ügyvéd után csak az 1926. évi járulék kitesz 3.149,850.000 koronát. Boldogok lennénk, — irja a székesfehérvári ügyvédi Kamara — ha ebből a horribilis összegből az egyes vidéki kamarákra jutó átlagos 100 millió koronából csak Z~8 millió koronát fordíthatnánk az egyes igényjogosultak segélyezésére. A Nyugdíjintézet mcgalaku'ásakor is abban a tudat* ban nyugodtunk bele az évi ellátás olyannyira alacsony — számba is alig vehető — összegébe, hogy az intézet megizmosodásával az ellátás évről-évre emelkedni fog. E helyett bekövetkezett a teljes összeomlás. Az Intézet felmondta a szolgálatot. Hiszen ha 25 év múlva az Intézet a békebeli állapotokra térhet majd vissza, akkor sem lesz életképes, vagy életrevaló az Intézmény. Csak rá kell mutatni a való tényekre: mindenki levonhatja abból a következményeket: 1. Az 1914. évi 42-ik t. c. 6. §*ában biztosított évi 500.000 korona államsegélyt a kormány megtagadta. 2. Az aggkori ellátás miniszteri rendelettel felfüg* gesztetetf. 3. Az intézeti járulékot június 30-án szedi bc az 1925. XX. t. c. 2. §*a alapján, — és pedig drákói évi 60 V0 (hatvan ,J/n) késedelmi kamattal, amit nenl a jobb* módu fizetni tudó kartárs fizet. 4. Kierőszakolta tavaly a lf.000 szorzószám alkalmazásáf, holott ez csak a köztartozásokra nyerhet alkalmazást. 5. Évek óta nem láttunk sem kölfségvtésf, sem zárszámadást, még tájékozódni sem tudtunk a helyzetről. 6. Az intézeti vagyon 2 /o*át a trianoni szerződés alapján ki kell adni. Ezek a nagy áldozatok nem állanak arányban a messze-messze jövőben kilátásba helyezett előnyökkel. Semmi, de semmi reményünk sincs arra, hogy ezen a helyzeten a vidéki Kamarák változtathatnának, mert az 1908. XL. f. c. 10. §*a szerint az Igazgatóság felerészét a budapesti Kamara — felerészét a vidéki Kamarák szol* gáltatják. A közgyűlési tagok többsége szintén a budapesti kamarából kerülnek ki. A vidéki kamarák tagjai nem szívesen vesznek részt a közgyűléseken, mikor csak statiszta szerepre vannak kárhoztatva, de költséges és nagy időveszteséggel jár a Pestre való utazás — esetleg két napi tartózkodás. Ezen a tarthatatlan helyzeten változtatni kell és pedig rövidesen, mert az Igazgatóság rövid időn belül összehívja a közgyűlést és bennünket — vidékieket befejezett tények elé állit. Ezért haladék nélkül fel kell hívnunk a vidéki társ* kamarák figyelmét a készülő veszélyre és velük együtt meg kell állapodnunk, hogy küldöttségileg járuljunk az igazságügyminiszterhez, melyben feltárjuk a helyzetet: rámutatunk arra, hogy a vidéki Kamarák képtelenek az áldatlan helyzeten a maguk erejéből változtatni, hogy az Igazgatóság hiu reményekkel álltatja magát és bennünket, mikor ebben a válságos helyzetben erő* szakoljuk szakadatlan injekciókkal a halálra szánt intézmény fenntartását, és kérjük, hogy Intézet további működését az ország gazdasági helyzetének javultáig függessze fel, az Intézet vagyonát tétesse le az állampénztárba, kötelezze az egyes kamarákat, hogy a kamarájukhoz tartozó igényjogosultakat megfelelőleg, de a mainál mindenesetre hatékonyabban segélyezze, minden kamara utasítsa az Intézet hivatott közgyűlési tagjait arra, hogy jelenjenek meg a közgyűlésen és adjanak kifejezést adott reménytelen helyzetnek, valamint a foganatba kérni kivánt eszközök céltalan voltának. Mi pedig készséggel vállaljuk ezt a feladatot. Hisz ma is a nyugdíjra nem jogosultakat szívesen segélyezzük, és nem morzsákat és nem alamizsnákat nyújtunk az arra szorultnak, hanem tűrhető segítséget. Egyidejűleg átirtunk az Igazgatósághoz, hogy addig is, mig a megindított mozgalmunk sikerre vezet, a beszedendő 2 és fél milliárd koronának legnagyobb részét juttassa az igényjogosultaknak. A székesfehérvári ügyvédi Kamara választmányának 1926. évi január hó 18-án tartott üléséből. A miskolci ügyvédi Kamara legközelebbi választmányi ülésében foglalkozik ezen átirattal és eddigi állás* pontjához képest bizonyára készséggel fog ahhoz csatlakozni, — hiszen épen a miskolci ügyvédi Kamara volt az, amely élére állott annak a mozgalomnak, amely a nyugdíj* intézet működésének felfüggesztését kívánta. FONTOS JOGI ÚJDONSÁGOK: SZLADITS K.: Magánjogunk ujabb szabályai 1917-1925 K 58.000 VÉSZI—WAGNER: Jogi vademecum. Gyakorlati jogászok számára Az őszes peres és perenkivüli teendők részletes ismertetése K 124.000 Az őszes használatban lévő ügyvédi nyomtatványok teljes raktára. Megrendelhetők: FERENCZI B. könyvkereskedésében Miskoloon, Széohenyi-uoca 13. szám TELEFON 155. ALAPÍTVA 1835. A miskolci, valamint az összes jogakadémiákon és egyetemeken használatban lévő jegyzetek és tankönyvek állandóan kaphatók. — Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan elintéztetnek.