Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 11-12. szám - Gazdasági szabadság, vagy állami beavatkozás a pénz és hitelintézeteknél - Borsodvármegye bűnügyi statisztikája 1909-1913-ig

051) MISKOLCI JOGÁSZ ÉLET Í9 Ftóbb a királyi hatalmat jelentő „királyi- és vár­birtok" -ról (6. 1) emlékezik meg ismételten, ami azon­ban feltételezné, hogy a király magántulajdonát képező várbirtokon kívül létezett volna még valami más királyi birtok is. A közjogilag szabadok mellett emliti a „szabad várnépet'', (7. 1.) mint akiket, a nemesek helyzetének osztályosaiként, szintén az a veszély fenyegette, hogy „az oligarchák hatalma hübérsorba sülyeszti őket". Már pedig jól tudjuk, hogy a várnép jogállásra a ma­gánjogikig szabadok második csoportja, közjogokat soha nem élvezett és így nem is érintette őket a közszabadság­jogban beálló változás. Imre feleségének, Constanciának Endrétől lefoglalt hitbérét 30 ezer (13. 1). egy lap alji jegyzetben pedig 42 ezer márkának mondja. Az elsietéstől származó hibáktól eltekintve, a tanul­mányon rendkívül gondos, körültekintő, alapos munka nyomait látjuk. Áttanulmányozta a bullára vonatkozó jogi irodalmon kivül az egykorú okleveleket, feljegyzése­ket, valamint a szereplők más aldalról való megvilágítá­sához idegen tudományágak ide vonatkozó irodalmát. Előadása kellemes és nem egy helyütt színező költői ere­jének lendületével tűnik ki. Bátran ajánlhatjuk a jogász­ifjúságnak a tanulmánytárgyának behatóbb megismerése céljából. Vámos Miklós. Surányi-Unger Tivadar dr. meghívása A dr. Obetkó Dezső elhalálozásával megüresedett magyar kereskedelmi-váltójogi és magyar polgári tör­vénykezési jogi tanszékre, a jogakadémiai tanári kar ja­vaslatára a vegyes tanárválasztó bizottság, — amely a tiszai ev. egyházkerület és Miskolc thjf. város képviselői­ből állott, — Surányi-Unger Tivadar dr. — m. kir. József Műegyetem közgazdasági fakultásának egyetemi magán­tanárát hivta meg. — Surányi-Unger Tivadar dr. tanul­mányait a gráci és budapesti egyetemen végezte és ma­gyar, valamint osztrák jogi- és államtudományi doktorá­tust szerzett. Azonfelül megszerezte még a budapesti filozófiai karon és a József Műegyetem közgazdasági fa­kultásán is a doktori cimet. Majd ügyvédi képesítést is nyert és nagy irodalmi működése alapján a műegyetem közgazdasági fakultásán egyetemi magántanári képesítést szerzett a kereskedelmi politikából. Nagyobb tanulmány­utat tett Svédországban, Dániában, Finországban, Észt­országban, Lettországban, Angliában, Hollandiában, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és Törökországban. Világháború alatt, mint tart. hadnagy a cs. és kir. 27-ik gyalogezredben teljesített katonai szolgá­latot. 1917-ben a monteíörnói ütközetben súlyosan meg­sebesült. Négy katonai kitüntetése van. Irodalmi működése igen tekintélyes és két (I. k. VIII+400 és II. k. VIII+547 1.) kötetes (a harmadik kötet sajtó alatt van) német nyelven Jénában megjelent „Phüosöphie in der Volkswirtscha ftslehre" cjmü műve Németországban és általában Európa tudományos köreiben nagy feltűnést keltett. A Nápolyban 1924-ben tartott nem­zetközi filozófiai kongresszuson Helmuth Wolf a hallei egyetem professzora a gazdaság-bölcseleti tudományok­nak egy aj irányát vélte feltalálni Surányi-Unger dr.-nak nagy munkájában. Nagyobb müve még „(lazdasági vál­ságok 1920-ig", Budapest, 1923. 164 1. „Célkitűzés prob­lémája a gazdaságpolitikában különös tekintettel a keres­kedelmi politikára''. Budapest, 1924. 72 I. Die Doymvn­geschichte der Nationalökonomie". Budapest, 64 1. „Társadalmi és gazdasági tényezők elkülönülése a gazda­sági életben". Budapest, 1922. 24 1. Azonfelül irt még számos kisebb tanulmányt különböző hazai és külföldi folyóiratokban. 1926 szeptemberében Bécsben „Nemzet­közi főiskolai tanfolyamon", melyen angol, francia és bi­rodalmi német professzorok adtak elő, ő volt az egyetlen magyar előadó. A jogakadémia tehát egy igen kiváló európai hírnévvel rendelkező tudós professzorral gyara­podott. B. 682/1926—27. szám. Beiratkozások a miskolci jogakadémián. az 1926—27. tanév II. felére. A beiratkozni óhajtó joghallgatók és végzett kö­zépiskolai tanulók a beiratkozási engedélyért a jog­akadémiai dékáni hivatalhoz nyújtandó kérvénnyel folyamodni tartoznak. A folyamodási határidő 1927 január 7. A beiratkozási engedélyért benyújtandó kér­vényhez csatolandók: a) születési anyakönyvi kivonat; b) középiskolai érettségi bizonyítvány: c) azok, akik nem a felvétel évében tettek érettségi vizsgálatot, hatósági bizonyítvánnyal tartoznak iga­zolni, hogy az érettségi vizsgálat óta letelt idő alatt mivel foglalkoztak s erkölcsi tekintetben feddhetetlen életmódot folytattak; d) községi elől járósági bizonyítvány a szülők fog­lalkozásáról és vagyoni helyzetéről; e) a más főiskoláról jövők még távozási bizonyít­ványt is kötelesek kérvényükhöz csatolni. A joghallgatók beiratkozása január 10—20-ig tart. Megokolt esetben a dékán utólagos beiratkozásra még február 18-ig adhat engedelmet. A januári alapvizsgálatok rendjén az alapvizsgá­latok január 13—15-ig, a jog- és államtudományi ál­lamvizsgálatok 17—18-án tartatnak. A tandíjmentesség iránti kérvények január 7-ig adandók be. Mindennemű kérvényhez 1 pengő csato­landó a menzaalap javára. Felvételnek csak a megengedett létszám keretén be­lül van heh/e. Előnyben részesülnek a főiskola székhelyén lakók. * A mellék- és tandíj köztisztviselők gyermekeinek, kik az előadásokat szorgalmasan látogatják és legalább 3 főkollégiumból jó eredménnyel kollokváltak: 90 pengő. Aki ezen feltételeknek nem felel meg, a nem köztisztvi­selők gyermekei részére megállapított mellék- és tandijat: 130 pengőt fizeti. Az előadások 1927 január hó 24-én kezdődnek. 677/1926—27. szám. HIRDETMÉNY Az 1926—27. tanév első (téli) féléve december hó 20-án záródik. A leckekönyvaláirások december hó 14-től 18-ig tartanak. Ezen időn belül a leckekönyvek feltétlenül aláiratandók és december hó 20-ig bezárólag dékáni lát­tamozással is ellátandók. December hó 20-ika után 31-ig a leckkönyvek csak kérvényezés utján irhatok alá és a szabályszerűen alá nem irt és le nem zárt félévek érvény­telenné válnak. A félévi kollokviumok december hó 14—18-ig tar­tatnak. Tandíj elengedésben, segélyegyleti támogatásban és köztisztviselő tandíjkedvezményben ezentúl csak azok részesülhetnek, akik az előadásokat szorgalmasan látó-

Next

/
Thumbnails
Contents