Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 11-12. szám - Gazdasági szabadság, vagy állami beavatkozás a pénz és hitelintézeteknél - Borsodvármegye bűnügyi statisztikája 1909-1913-ig

(*49) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 17 19; 1909-ben 20; 1910-ben IS; 1911-ben 18; 1912-ben 13. Becsületsértés: 1904-ben 438; 1905-ben 352; 1906-bafi 642; 1907-ben 517 ; 1908-ban 495; 1909-ben 333; 1910-b,-n 420; 1911-ben 429 1912-ben 284. Láthatjuk, hogy az egyes bűncselekményéit mind fogyó arányszámokkal szerepelnek. Legkedvezőtlenebb a helyzet a becsületsértés deliktumnál, mely csökkenést mutat ugyan, azonban a javulás nem eléggé kielégítő. .Miskolc városban a bűnözés évről-évre, 100.000 lélekre viszonyítva, a következőképen a lakni. Rablás: csak 1912-ben volt 5. Zsarolás: 1909-ben 1; 1910-ben 1; 1911ében 1; 1925-ben 3. Sikkasztás: 1909-ben 9; 1910-ben 9; 1911-ben 27; 1912-ben 17. Csalás: 1909-ben 5; 1910-ben 7; 1911-ben 10; 1912-ben 15. Rágalmazás: 1909-ben 6; 1910-ben 11; 1911-ben 4; 1912-ben 4. Becsületsértés: 1909- ben 88; 1910-ben 107; 1911-ben 128; 1912-ben 115. Épen ellentétben, mint Borsodvármegyében, Miskolc városban a kriminalitás emelkedő irányzatot mutat. Miskolc 1909-ben lett thjf. város és azóta oly rohamosan fejlődik, hogy elkerülhetetlen a reaktiós törvény érvényesülése. Lássuk végül, hogyan alakulnak a Pontosabb állam és társadalomellenes bűnök évről-évre, 100.000 lélekhez viszonyítva : Okirathamisitás: 1904-ben 6; 1905-ben 10; 1906-ban 11; 1907-ben 11; 1908-ban 7; 1909-ben nem volt bűnöző; 1910- ben 1; 1911-ben 5; 1912-ben 2. Gyújtogatás: 1904ben 14; 1905-ben 12; 1906-ban 4; 1907-ben 11; 1908-ban 5; 1909-ben 8; 1910-ben 6; 1911-ben 5; 1912-ben 6. Hatóság elleni erőszak: 1904-ben 56; 1905-ben 50; 1906ban 68; 1907-ben 86; 1908-ban 45; 1909-ben 28; 1910ben 14; 1911-ben 23; 1912-ben 13. Legvégül Miskolc város állam- és társadalomellenes bűnözése évről-évre, 100.000 lélekhez viszonyítva a következőképen alakul. Okirat hamisitás: 1909-ben 5; 1910-ben nem volt bűnöző; 1911-ben 6; 1912-ben 2. Gyújtogatás csak 1911-ben volt 1; Hatóság elleni erőszak: 1909-ben 20; 1910-ben 12; 1911-ben 17; 1912-ben 29. Borsodvármegye kriminalitása a bűnözők neme szerint. Eddig nemre való tekintet nélkül, összesen vizsgáltuk a bűnözésben elitélt személyek számát, felvetődik az a kérdés, hogy mily arányban vannak képviselve ugy a férfiak, mint a nők a kriminalitásban. A nők a bűnösök között sokkal kisebb arányban szerepelnek, mint amilyen az arány a két nem között a népességben. Borsodvármegyében a női lakosság száma sokkal nagyobb, mint a férfi lakosságé. Mégpedig 1000 férfira 1043 nő jut.13) Ha már most Borsodvármegye összlakosságához viszonyítjuk a nők számát, akkor láthatjuk, hogy Borsodvármegyében 10,253.5-el több nő van, mint férfi. Említésre méltó tehát, hogy a nők eme nagy száma mellett, bűnözésük sokkal kisebb, mint a férfiaké. A kriminalitásban legalább 4—5-ször nagyobb arányban szerepelnek a férfiak, mint a nők. Mig a férfiak a személyellenes bűnöknél vannak nagyobb számban képviselve, addig a nők sokkal sűrűbben követnek cl vagyon-, mint személyellenes deliktumot. Az anyagi gondok erőszakolják főként a nőt a bűnözésre. Természetének inkább a jobban eltitkolható, könnyebben végrehajtható bűnök felelnek meg. Testi erő hiján, általában, a ravaszsággal, furfanggal elkövetett bűnöknél tömörülnek erőteljesebben. A nő » Dr. Schneller Károly „Magyarország városi és vidéki népessége". gyengédebb természete, függő állapota, nagyobb mértékű szégyen- és szeméremérzete, visszavonultabb élete, életmód, alkalom, stb. mindazon tényezők, melyek a női kriminalitásnak, a férfiakéval szembeni kedvezőbb kialakulását indokolttá teszik. Az is elvitázhatatlan, hogy annál hamarabb kövei cl és gyakrabban bűnt a nő, minél inkább kilép a családi körből, házi környezetből és minél tevékenyebb részt vesz a gazdasági életben. Vannak bizonyos bűnök, melyet csakis nők, vagy leginkább nők követnek el. Ilyenek a gyermekölés és kitétel, cseléd- és családi lopás, magzatelhajtás. A gyermekölés. mái' a törvény intentiói szerint is, csak nő által követhető el. A magzatelhajtás bűnét is kevés kivétellel nők követik el. Mindezen bűnök dacára a nők kriminalitása a férfiakénál sokkal megnyugtatóbb képet nyújt, sajnos azonban, ezen kedvező kialakulást a nőknél a prostitutio a férfi bűnözés átlaga fölé egészíti ki. A prostitutio kérdésének megoldása az emberiség örök törekvése, melyet intézkedésekkel eddig számtalanszor rendszabályoztak, de mindig eredménytelenül. Látjuk tehát, hogy Borsodvármegye kriminalitása általában megnyugtató képet nyújt. Ezen javulás tényénél nemcsak az eddigiekben felmerült tényezőket, mint hatóokokat, kell figyelembe vennünk, hanem rá kell mutatnunk azon igen fontos büntetőpolitikai reformra is, mely a kriminalitás betegedése elleni szérum volt. Az 1908. évi XXXVI. t.-e. volt ez, mely a büntetőtörvénykönyv és bűnvádi perrendtartás kiegészítéséről, módosításáról szólt. Ez a novella a büntetőjog eddigi begyökeredzett nézetével szemben nem csupán a szigorú büntetéssel óhajtja a bűnözést letörni, de emellett a bűnözést ellensúlyozó állami és társadalmi munkásságot óhajtja a bűn ellen szembehelyezni. Ily üdvös újítás nagyban hozzájárult ahoz, hogy a bűnösök száma meg fogyatkozott. Berányi László. KÖNYVSZEMLE Dr. Szabó Sándor: Adóügyi kis káté I. Jövedelemadó. Sárospatak. 1926. 256. I. — A közterhekre vonatkozó, az érdekelt nagyközönségre nézve igen sok vonatkozásban érthetetlen, vagy legalább is nehezen érthető tételes rendelkezéseknek a nagyközönség átlagos értelmi színvonalához mért értelmezése, magyarázata e munka. A közelmúltban lezajlott, nyugvóponthoz azonban még ma sem jutott pénzügyi reformok a gyakorlati emberek sorából, a nagyközönség körében mind hangosabbá válló kívánalomnak engedve, többeket indítottak arra, hogy egy vagy több adónemre vonatkozólag az érvényes tételes rendelkezéseket egybefoglalják és kiadják, mely részleges gyűjteményes munkák vitathatatlanul igen jó szolgálatot tettek a pénzügy ékkel elméletileg és gyakorlatilag foglalkozóknak. Ezen munkák sorából emelkedik ki Szabó Sándor szóban forgó munkája és pedig két vonatkozásban. Bevallott célja ugyanis a pénzügyi rendelkezések népszerű ismertetése, mintegy valóra váltása.dr. Kmety Károly kívánságának, ki szerint: ,,E jog (pénzügyi jog) ismerete tehát valóban általános szükséglet, oly annyira, hogy szinte a népnevelés részévé kellene tenni annak, mint a magvai- közadózás ügyének elemi tanítását." De kiemelekedik a munkák sorozatából a tételes rendelkezések megvilágítását elméleti készséggel eszközlő s ez irányú teljes felkészültségről tanúskodó mód-