Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 11-12. szám - Gazdasági szabadság, vagy állami beavatkozás a pénz és hitelintézeteknél - Borsodvármegye bűnügyi statisztikája 1909-1913-ig

(*49) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 17 19; 1909-ben 20; 1910-ben IS; 1911-ben 18; 1912-ben 13. Becsületsértés: 1904-ben 438; 1905-ben 352; 1906-bafi 642; 1907-ben 517 ; 1908-ban 495; 1909-ben 333; 1910-b,-n 420; 1911-ben 429 1912-ben 284. Láthatjuk, hogy az egyes bűncselekményéit mind fogyó arányszámokkal szerepelnek. Legkedvezőtlenebb a helyzet a becsületsértés deliktumnál, mely csökkenést mu­tat ugyan, azonban a javulás nem eléggé kielégítő. .Miskolc városban a bűnözés évről-évre, 100.000 lé­lekre viszonyítva, a következőképen a lakni. Rablás: csak 1912-ben volt 5. Zsarolás: 1909-ben 1; 1910-ben 1; 1911ében 1; 1925-ben 3. Sikkasztás: 1909-ben 9; 1910-ben 9; 1911-ben 27; 1912-ben 17. Csalás: 1909-ben 5; 1910-ben 7; 1911-ben 10; 1912-ben 15. Rágalmazás: 1909-ben 6; 1910-ben 11; 1911-ben 4; 1912-ben 4. Becsületsértés: 1909- ben 88; 1910-ben 107; 1911-ben 128; 1912-ben 115. Épen ellentétben, mint Borsodvármegyében, Miskolc városban a kriminalitás emelkedő irányzatot mutat. Mis­kolc 1909-ben lett thjf. város és azóta oly rohamosan fejlődik, hogy elkerülhetetlen a reaktiós törvény érvé­nyesülése. Lássuk végül, hogyan alakulnak a Pontosabb állam és társadalomellenes bűnök évről-évre, 100.000 lélekhez vi­szonyítva : Okirathamisitás: 1904-ben 6; 1905-ben 10; 1906-ban 11; 1907-ben 11; 1908-ban 7; 1909-ben nem volt bűnöző; 1910- ben 1; 1911-ben 5; 1912-ben 2. Gyújtogatás: 1904­ben 14; 1905-ben 12; 1906-ban 4; 1907-ben 11; 1908-ban 5; 1909-ben 8; 1910-ben 6; 1911-ben 5; 1912-ben 6. Hatóság elleni erőszak: 1904-ben 56; 1905-ben 50; 1906­ban 68; 1907-ben 86; 1908-ban 45; 1909-ben 28; 1910­ben 14; 1911-ben 23; 1912-ben 13. Legvégül Miskolc város állam- és társadalomellenes bűnözése évről-évre, 100.000 lélekhez viszonyítva a követ­kezőképen alakul. Okirat hamisitás: 1909-ben 5; 1910-ben nem volt bű­nöző; 1911-ben 6; 1912-ben 2. Gyújtogatás csak 1911-ben volt 1; Hatóság elleni erőszak: 1909-ben 20; 1910-ben 12; 1911-ben 17; 1912-ben 29. Borsodvármegye kriminalitása a bűnözők neme szerint. Eddig nemre való tekintet nélkül, összesen vizsgál­tuk a bűnözésben elitélt személyek számát, felvetődik az a kérdés, hogy mily arányban vannak képviselve ugy a férfiak, mint a nők a kriminalitásban. A nők a bűnösök között sokkal kisebb arányban sze­repelnek, mint amilyen az arány a két nem között a né­pességben. Borsodvármegyében a női lakosság száma sokkal nagyobb, mint a férfi lakosságé. Mégpedig 1000 férfira 1043 nő jut.13) Ha már most Borsodvármegye összlakosságához viszonyítjuk a nők számát, akkor láthat­juk, hogy Borsodvármegyében 10,253.5-el több nő van, mint férfi. Említésre méltó tehát, hogy a nők eme nagy száma mellett, bűnözésük sokkal kisebb, mint a fér­fiaké. A kriminalitásban legalább 4—5-ször nagyobb arányban szerepelnek a férfiak, mint a nők. Mig a férfiak a személyellenes bűnöknél vannak nagyobb számban képviselve, addig a nők sokkal sű­rűbben követnek cl vagyon-, mint személyellenes de­liktumot. Az anyagi gondok erőszakolják főként a nőt a bűnözésre. Természetének inkább a jobban eltitkol­ható, könnyebben végrehajtható bűnök felelnek meg. Testi erő hiján, általában, a ravaszsággal, furfanggal elkövetett bűnöknél tömörülnek erőteljesebben. A nő » Dr. Schneller Károly „Magyarország városi és vidéki népessége". gyengédebb természete, függő állapota, nagyobb mér­tékű szégyen- és szeméremérzete, visszavonultabb élete, életmód, alkalom, stb. mindazon tényezők, melyek a női kriminalitásnak, a férfiakéval szembeni kedve­zőbb kialakulását indokolttá teszik. Az is elvitázhatat­lan, hogy annál hamarabb kövei cl és gyakrabban bűnt a nő, minél inkább kilép a családi körből, házi kör­nyezetből és minél tevékenyebb részt vesz a gazdasági életben. Vannak bizonyos bűnök, melyet csakis nők, vagy leginkább nők követnek el. Ilyenek a gyermekölés és kitétel, cseléd- és családi lopás, magzatelhajtás. A gyer­mekölés. mái' a törvény intentiói szerint is, csak nő által követhető el. A magzatelhajtás bűnét is kevés kivétellel nők követik el. Mindezen bűnök dacára a nők kriminalitása a férfiakénál sokkal megnyugtatóbb képet nyújt, sajnos azonban, ezen kedvező kialakulást a nőknél a prosti­tutio a férfi bűnözés átlaga fölé egészíti ki. A prosti­tutio kérdésének megoldása az emberiség örök törek­vése, melyet intézkedésekkel eddig számtalanszor rend­szabályoztak, de mindig eredménytelenül. Látjuk tehát, hogy Borsodvármegye kriminalitása általában megnyugtató képet nyújt. Ezen javulás tényé­nél nemcsak az eddigiekben felmerült tényezőket, mint hatóokokat, kell figyelembe vennünk, hanem rá kell mutatnunk azon igen fontos büntetőpolitikai reformra is, mely a kriminalitás betegedése elleni szérum volt. Az 1908. évi XXXVI. t.-e. volt ez, mely a büntető­törvénykönyv és bűnvádi perrendtartás kiegészítéséről, módosításáról szólt. Ez a novella a büntetőjog eddigi begyökeredzett nézetével szemben nem csupán a szi­gorú büntetéssel óhajtja a bűnözést letörni, de emellett a bűnözést ellensúlyozó állami és társadalmi munkás­ságot óhajtja a bűn ellen szembehelyezni. Ily üdvös újítás nagyban hozzájárult ahoz, hogy a bűnösök száma meg fogyatkozott. Berányi László. KÖNYVSZEMLE Dr. Szabó Sándor: Adóügyi kis káté I. Jövedelem­adó. Sárospatak. 1926. 256. I. — A közterhekre vonat­kozó, az érdekelt nagyközönségre nézve igen sok vonat­kozásban érthetetlen, vagy legalább is nehezen érthető tételes rendelkezéseknek a nagyközönség átlagos értelmi színvonalához mért értelmezése, magyarázata e munka. A közelmúltban lezajlott, nyugvóponthoz azonban még ma sem jutott pénzügyi reformok a gyakorlati emberek sorából, a nagyközönség körében mind hangosabbá válló kívánalomnak engedve, többeket indítottak arra, hogy egy vagy több adónemre vonatkozólag az érvényes téte­les rendelkezéseket egybefoglalják és kiadják, mely rész­leges gyűjteményes munkák vitathatatlanul igen jó szol­gálatot tettek a pénzügy ékkel elméletileg és gyakorla­tilag foglalkozóknak. Ezen munkák sorából emelkedik ki Szabó Sándor szóban forgó munkája és pedig két vonat­kozásban. Bevallott célja ugyanis a pénzügyi rendelke­zések népszerű ismertetése, mintegy valóra váltása.dr. Kmety Károly kívánságának, ki szerint: ,,E jog (pénz­ügyi jog) ismerete tehát valóban általános szükséglet, oly annyira, hogy szinte a népnevelés részévé kellene tenni annak, mint a magvai- közadózás ügyének elemi tanítá­sát." De kiemelekedik a munkák sorozatából a tételes rendelkezések megvilágítását elméleti készséggel esz­közlő s ez irányú teljes felkészültségről tanúskodó mód-

Next

/
Thumbnails
Contents