Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 11-12. szám - Gazdasági szabadság, vagy állami beavatkozás a pénz és hitelintézeteknél - Borsodvármegye bűnügyi statisztikája 1909-1913-ig

(145) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 13 Borsodvá-raiegye vagyon elleni kriminalitása összehasonlítva a Tisza jobbpartján elterülő vármegyékével, 100.000 lakosra számítva, a 12 éven leiüli népességből, a következőképen alakul. Vm. Abauj-Torna Bereg Gömör Sáros Szepes Ung Zemplén Borsod Lopás Sikkasztás Rablás 279 14 1 243 20 1 275 15 1 244 10 03 270 8 0-5 263 17 1 218 10 1 151 8 O'l 17. ábra. Zsaro- Orgaz- Vagyon lás daság roiij^ála;* 4 ' 26 16 36 24 22 23 13 11 20 12 11 17 10 12 13 7 11 9 S 5 10 6 6 6 Láthatjuk táblázatunkból, mily kedvező helyzetben van Borsodvármegye vagyonellenes kriminalitása a felvidéki törvényhatóságokkal szemben. Emiitettük már, midőn a vagyon elleni bűnözést általánosságban vizsgáltuk, hogy mindenekelőtt a kivándorlás oka. a felvidéki törvényhatóságok bűnözése emelkedettségének. Hogy mily mértékben történt kivándorlás a felvidéki törvényhatóságokban, Borsodvármegyében, azt a következőkben, az 1909—13. évekre szemléltetjük. Abauj-Torna 16-1 Bereg 6-7 Gömör 9'6 Sáros 13-3 Szepes 12-5 Ung 18-7 Zemplén 14-2 Borsod 62 18. ábra. Ha most szembehelyezzük a kivándorlási arányszámokat ugyanazon törvényhatóságok kriminalitásának arányszámaival, látni fogjuk, hogy azon törvényhatóságokban, hol a kivándorlási arányszám kisebb, ott a kriminalitás is kedvezőbb, hol a kivándorlás arányszáma nagy. ott a kriminalitás magas fokát találjuk. Kriminalitás Kivándorlás Vármegye 15'37 16-1 Abauj 12-95 6-7 Bereg 1261 96 Gömör 12'94 133 Sáros 11-88 12-5 Szepes 1308 18-7 Ung 11-59 14-2 Zemplén 8-15 6-2 Borsod 19. ábra. Borsodvármegye kivándorlási arányszáma az országos átlagot túlhaladja ugyan, ha azonban figyelembe vesszük a felvidéki vármegyék arányszámainak az országos átlaggal szembeni súlyos emelkedettségét, ugy Borsodvármegyéé elenyészően csekély. Az országos átlag 1000 lakos közül 4.4 lélek átlag. A kivándorlást megakadályozni eddig semmiféle hatósági intézkedéssel nem lehetett, Nem is volna célszerű, ha megakadályoznák, mert munkaalkalom hijján, a munkanélküliek száma megszaporodva uj ok keletkezne a kriminalitás emelkedésére. Már pedig a munkanélküliek nagy száma súlyos teher az országra, társadalomra nézve. Közülük kerülnek ki a bün legveszedelmesebb követői, végrehajtói. 11a azonban módot keresnénk a válságos viszonyok megszüntetésére, azt csakis az ipari élet fejlesztésével érhetnők el. Hol az ipari élet ki van fejlődve, ott alig akadnak felesleges munkáskezek és ennek t'olyamányaképen a kriminalitás is alacsonyabb fokon áll. Szép példa erre Gömör-Borsodvármegye, hol az ipari élet eléggé ki van fejlődve. Ha Borsod vármegye vagyon elleni bűnözését, deliktmnokkéiit összehasonlítjuk az alföldi vármegyék kriminalitásával, látni fogjuk, hogy Borsodvármegye megállja helyét. 100.000 lakosra számítva, a 12 éven felüli népességből elitéltek száma: Vm. Lopás Sikkasztás Rablás Zsarolás Orgazdaság Vagyon rong. Ccalás Pest-Pilis 196 23 3 4 23 9 10 Csanád 110 12 1 3 16 2 9 Hajdú 195 19 4 7 21 9 12 Békés 159 16 2 3 30 4 16 Jász-Naiy-Kun 198 20 1 3 27 5 15 Bács-Bodrog 99 OO 00 1 3 10 4 14 Borsod 151 OO 00 o-i 3 11 7 6 20. ábra. .Mai' az előbbiekben foglalkoztunk a kultúra, felvilágosodás hatásaival és tárgyaltuk, hogy a furfanggal elkövetett modernebb bűnök kerülnek lassan előtérbe a kultúrával, felvilágosodással. Szép példáját láthatjuk ennek, ha összehasonlítjuk az alföldi vármegyék deliktumainak arányszámait (19. ábra.) a felvidéki vármegyék arányszámaival. (16. ábra.) Az alföldi vármegyékben az előrehaladottabb viszonyok folytán inkább a vagyonrongálás, lopás mutat emelkedett arányszámokat. A zsarolás, orgazdaság deliktumok arányszámai ugy az alföldi, mint a felvidéki vármegyékben kb. egy nivón állanak. Ez annak tudható be. hogy ezen bűnök a modernebb és régibb, vadabb bűnök között a középhelyet foglalják el. K szempontból Borsodvármegye a középúton halad, mint látjuk, de inkább a régibb bűnök felé hajlik kis mértékben. 'Ha összehasonlítjuk Borsodvármegye vagyon elleni kriminalitását Miskolc városéval, akkor azt látjuk, hogy egyes bűnök a városban találnak kedvezőbb talajra, mig egyesek a vidékről szedik leginkább áldozataikat. Állítsuk csak szembe egymással Borsodvármegye és Miskolc város vagyon elleni bűnözésének adatait 100.000 lélekhez viszonyítva, a 12 éven felüli népességből deliktumonként ; 198 23 1 5 19 8 13 1909—13 Lopás Sikkasztás Rablás Zsarolás Orgazdaság Vagyon rong. Csalás Borsod Miskolc 151 351 8 46 o-i 4 3 6 11 37 7 3 6 27 21. ábra. azon megállapítás! tehetjük, hogy Miskolc város vagyon elleni kriminalitása Borsodvármegyéével szemben ijesztően nagy emelkedést mutat. Különösen a városi bűnök lopás, sikkasztás, csalás mutatnak nagy eltérést. Maga a lopás közel 250%-kal. a sikkasztás 475%-kal, csalás 350%-kal magasabb arányszámokkal szerepe] Miskolcon, mint a vidéken. A vagyonrongálás a vidéken dominál, ami a vidéki magyarság egy sajátos természetére vezethető vissza. Végletekig türelmes, de haragjában vak. Általában, ha a táblázatunk fölött feltüntetett országos átlaggal hasonlítjuk össze Mis-