Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 11. szám - Sztehlo Kornél: A házassági per kézikönyve. Budapest, 120 lap [Könyvismertetés]

MISKOLCI JOGÁSZÉLET 15 veszélyezteti a nő testi épéségét, mert az olykor irreparábilis következményekkel járhat. A 80, §-ban kodifikált bontóokra vonatkozólag sok birói határozfttot közöl munkájában a szerző és találóan állítja szembe a helyeseket a helytelenekkel. A nő és gyermektartási igényre vonatkozó anyagi jogi szabályok ismertetése kapcsán kiemeli a 2691/1920. számú curiai Ítéletet, mely a Curia állandó gyakorlatával látszólag szakított — mely a múltban, .az egyezségideg megállapított tartásdíj felemelési megengedhetőnek nem tartotta — és kimondotta, hogy a szerződésileg megállapított tartási összeg a változott viszonyok folytán és azoknak indokából, felemelhető. Ezen határozat azonban csak látszólag szakított a múlttal, mert a tartásdíj felemelése talajdonképen valorizációnak tekintendő. A gyermektartás, gyermekek elhelyezésére, valamint a szükséges tárgyaknak kiadatására vonatkozó anyagi 'jogszabályok és az ezekre vonatkozó birói gyakorlat ismertetése után, a házasságjogi cselekvőképességgel s általában az actoratus kérdésével foglalkozik a munka. Ezzel kapcsolatban szól a polgári perrend 643. §-áról, mely a házassági perekben a kötelező ügyvédi képviselet elvét fenntartja. A mü II. része a házassági perekben érvényes eljárásjogi szabályokat foglalja össze. A házassági perekben érvényes eljárási szabályok tekintetében alaptörvény az 1911. I. t.-e., mely mellett az 1925. évi VIII. t.cikkben foglalt novelláris módosítás és az 1925. évi 2580. számú igazságügvministeri rendeletben foglaltak képeznek jogforrást. A házassági per bíróságainak hatáskörére és illetékességére vonatkozó jogszabályok ismertetése kapcsán, rámutat többek között az uj és a régi perrend közötti különbségre az együttlakás tekintetében. Az uj perrend szándékosan hagyta ki az állandó jelzőt az együttlakásnál, mert az állandóság nagyon tág fogalom lévén, sok felesleges illetőségi vitára adott csupán alkalmat. Viszont tagadhatatlan tény az. hogy az uj perrend lehetővé teszi, rövid időre létesitett együttélés révén, a törvény vonatkozó szabályainak a kijátszását. Külön fejezetben foglalkozik szerző a házassági pert mfegelőző cselekményekkel, igy az előzetes békéltetéssel és a hűtlen lehagyás alapján megindítandó perek előfeltételét képező felhívási eljárással, a keresetre, a különböző házassági bontó, megtámadási, semmiségi és válókeresetek összekapcsolására, valamint a viszont kereset re vonatkozó és a Pp. 651., 642., 687., 694. 688. 667, 666. §§-ban foglalt jogszabályokkal. Szerző mindig reámutat arra, hogy melyik intézkedés képez újítást á régi |>errenddel szemben, [gy az uj perrend szerint nem tanács, hanem kiküldött bíró előtt megy végbe a békéltetés, mely aktusnál a felek ügyvédei nem lehetnek jelen. Helytálló szerzőnek ezen rendelkezéssel szembeni mgállapitása, hogy ez az intézkdeés nem szerencsés, mert különösen a nők nélkülözik nehezen ügyvédeiket akkor, amidőn hivatalos helyen, egy ismeretlen hatósági közeg előtt, kell találkozniok perbeli ellenfelükkel. Ezt átérzik a törvényszékek s nem tartják be a törvény ezt a rendelkezését. A köteléki perek, valamint a házasság nem létezésének megállapítása iránti per, összekapcsolható a házassággal kapcsolatos vagyonjogi keresetekkel. (Pp. 687. §.) Kz az intézkedés a nő vagyoni érdekeit védi, meri méltánytalan volna a nővel szemben az, hogy pld. hozományának visszakövetelése tekintetében, egy a köteléki per befejezése után megindítandó külön perre volna utasítandó. A házassági perjog anyagát igen áttekinthető módon ismerteti a szerző, sorrendbe szedve az 1894-XXXI. és az 1!)11 : [. t.cikkek vonatkozó szakaszait. Ezen tulajdonságánál fogva kiválóan alkalmas kézikönyv a gyakoriali jogászok számára és biztos kalauz a különféle törvények paragra tusainak labirintusában. A mü III. része, a szomszéd államok házassági jogával foglalkozik — sajnos — csak nagyon röviden, pedig jelenlegi helyzetünkben, amikor az egy jogterületet képezett Magyarország szétdarabolása folytán a jelenleg öt állam közölt szétosztott magyarokra, — kik a házasság intézménye által szoros kapcsolatban állottak egymással, — az utódállamok házassági jogának ismerete nagyon nagy fontossággal bir. Viszonl teljesen belátjuk azokat a nehézségeket amelyek fellépnek akkor, amikor valaki az utódállamok házassági jogának ismertetésébe kezd. Azok a chaotikus jelenségek, melyek Európában a háború és méginkább a különféle békekötések után mutatkoznak, fokozottabban éreztetik hatásukat a házassági jog terén. A honosság helytelen megállapításából származott a legtöbb zavar, mely vitássá telte a házassági perekben a birói illetékesség megállapítását. A házassági jog tekintetében Középeurópában észlelhető nagy zavar közepette van azonban számunkra egy vigasztnyujtó jelenség, — és ez a magyar kultúra nagy fölénye. A műkincsek és művészi alkotások lerombolásától sem idegenkedő hódító utódállamok, visszarettentek attól, hojjv az általuk elfoglalt területen érvényes H. T.-et egyszerűen sutba dobják, sőt elleni kezőleg, annak érvényét kifejezetten fentartották. Az utódállamok közül csupán Csehország hozott házassági törvényt, mely törvény azonban a szakirodalomban egyhangúlag lesújtó kritikában részesüti pongyolasága miatt. Jellemző különben erre az l!)l!l. évi 320. számú cseh törvényre, hogy azt a kinevezeti tagokból álló nemzetgyűlés alkotta meg, és amely törvény a Tót földön kisebb eltérésektől eltekintve, a mi H. T.-ünk érvényét fentartja. A hágai egyezmény ismertetése után szerző befejezésül a házassági vagyonjog egyes intézményeire vonatkozó birói gyakorlatot gyűjti össze, mely része miatt különösen értékessé válik szerző könyve az elméleti jogász számára is. Összefoglalva az eddig mondottakat, szerző igen hasznos munkát végzett az által, hogy több törvényben és rendeletben, valamint a szokásjogban foglalt házasságjogi szabályokat rendszerbe szedve, világos és áttekintő képéi nyújtja azon jog-matériának, amit a „peresíthető házassági jog, valamint az ezekre vonatkozó eljárási jogi szabályok" fogalma alá vonhatunk. A lentiekben ismerteteti munka — a szerző szeriül is — a gyakorlal embere számára készült, a gyakoriali jogásznak van hivatva segédkezel nyújtani ezen joganyagban való biztos tájékozódásra. Ezen céljának kiválóan megfelel, de emellett nagy haszonnal forgathatja azt az elméleti j )i>ász is, mert benne az életben érvénye sülő, élő jog lüktet, mely, mint hatalmasabb törvényhozó, kikezdi a tételes törvényeket is. Sztehlo Zoltán dr. KALAP FÉRFI FEHÉRNEMŰ NYAKKENDŐ LEGOLCSÓBBAN BESZEREZHETŐ BERKOVITS FERENC HÉL SZÉCHENYI-UCCA 62.