Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 11. szám - Dr. Iványi Béla: Göncz szabadalmas mezőváros története [Könyvismertetés]

029) MISKOLCI JOGÁSZÉLET J3 a jogakadémia nevében tolmácsolta üdvözletét s kérte a közgyűlés pártfogását. Gerhardi Béla tanitóképzőintézeti igazgató a tanitóképző nevében mondott üdvözletet, majd Dóban György iidvözlőbeszéde után Szigethy Lajos hozta az Ev. Tanáregyesület üdvözletét. Kárpáthy János a Felvidéki Lelkészegyesület nevében mondott tüzes, lelkesedéssel kisért köszöntőt. Liszkay Miklós dr. volt jogászelnök a volt jogászok, Czirbusz János a tanitók, Hován Gyula a miskolci Joghallgatók Testüelete, Koppányi Dénes a miskolci Werbőczi Bajtársi Egyesület, Kemény Lajos a Szarvasi Diákok nevében üdvözölte a közgyűlést. Az alakulóközgyülést levélben vagy táviratilag üdvözölték: Petri Pá] államtitkár, Geduly Henrik püspök, Raffay Sándor püspök, dr. Sóldas Béla főispán, dr. Eöttevényi Olivér udv. tanácsos, dr. (Hós Károly kormányfőtanácsos és még nagyon sokan mások. Ezután egyhangú lelkesedéssel a következő tisztikar választatott: Elnök: dr. Pápp József, a budapesti Ügyvédi Kamara elnöke; ügyvezető alelnök: dr. Bruckner Győző egyetemi m. tanár, a miskolci ev. jogakadémia dékánja; alelnökök: Paulik János, Gerhardi Béla, Zichermann József, Ballá Rudolf; titkár: Horváy Sándor; pénztáros: Sziklay Jenő; jegyzők: Altmann Elek és Frei Andor. Mágócsy-Dietz Sándor ekkor átadta az elnöki széket dr. Papp Józsefnek, ki hálás szavakkal köszönte meg a kitüntető bizalmat s uj kötelességének teljesítését mindig örömmel fogja végezni [gy, mikor az Eperjesi Diákszövetség megalakultnak mondta ki magái első aktusként üdvözlőtávirat küldését határozta el Horthy Miklós kormányzó ur Ő főméit óságához. A közgyűlés után társasebéd volt a vasúti és hajózási klub dísztermében. 8z. Az Eperjesi Kollégiumi Diákszövetség felhívása Kedves Diáktársaink! Folyó évi szeptember hó 26-án megalakult az „Eperjesi ev. Kollégiumi Diákszövetség" örömmel látunk a Diákszövetség tagjai közt és ha eddig nem jelentkeztél volna, agy légy szíves szövetségünkbe belépni. Amennyiben tagja vagy a szövetségnek, arra kérünk, hogy az 1926. évi tagsági dijat (a tagsági dij tetszés szerinti, minimuma azonban 4 pengő = 50.000 korona) postautalványon Sziklai Jenő pénztárnokunkhoz, Budapest, VÍII, Üllöi-ut 18 beküldeni kegyes légy, hogy az alakulásnál felmerült költségeket fedezhessük és a kezdet nehézségeit legyőzhessük. Azon esetben, ha a szeptember 25-iki vacsorára és szeptember 26-iki ebédre jelentkeztél és közbejön akadályok folytán meg nem jelenhettél, ugy kélünk, hogy a vacsora (36.000 korona), illetve ebéd (46.000 korona) diját, amit a vendéglősnek meg kell téríteni, ugyancsak beküldeni szives légy. Megjegyezzük, hogy az alakulás alkalmával a régi képviselőházban és a Múzeum előtt készüli fényképek titkárunknál megrendelhetők. Egy kép ára 40.000 korona. Egyben kérünk, hogy ismerős diáktársaidat a szövetségbe való belépési-e felhívni és címüket közölni szives légy. .Minden írásbeli megkeresést llorvay Sándor Ügyvezető titkár cimérc Budapest, V, Lipót-körut 22, III. 307, kérünk intézni. Kérésünk mielőbbi elintézését kérve szívélyesen üdvözöl Sziklai Jenő Horvay Sándor Dr, Bruckner Gyozo Dr. Pap József pénztárnok ügyv. titkár ügyv. elnök elnök KÖNYVSZEMLE /\. Dr. Iványi Béla: Göncz szabadalmas mezőváros története. A Debreczeni Tisza István Tudományos Társasát) Honismertető Bizottságának Kiadványai 11. kötet 2—3. füzet. Karcát), 1926. 202 l<i)/. — A monografiairás tudományos jellegéi legtöbbnyire veszélyezteti a lokálpatriotizmus és az ebből fakadó subjektíviztíiUS. Kisebb városok, vagy egyházközségek monográfusai rendszerint nem önálló levéltári kutatásokkal, hanem a köztörténet helyi vonatkozásainak kiaknázásával tesznek kísérletet monográfiák megkonstruálására. Aránylag kevés tudományosan caegirl monográfiánk van városainkról. Az irott emlékek pedig sok helyen erősen pusztulnak, mert vidéki levéltáraink nagyrésze rendezetlen és gondozatlan. Ilyen pusztuló levéltára volt az abaujvármegyei Göncz városkának is, melyet a végleges pusztulástól dr. M i I 1 e k e r Rezső debreceni egyetemi tanár azzal mentett meg. hogy elkérte Göncz városától és letétbe helyezte a debreceni egyetem földrajzi intézetében. Milleker Rezső felhívta a debreceni egyetemen a jogtörténet jeles professzorának, dr. I v á n y i Bélának figyelmét c megmentett levéltár becses és nagyértékü anyagára. Lányi rövid idő alatt megírta tudományos alapon tömören és lelkiismeretesen Göncz városának történetét minden vonatkozásában. I v á n v i Béla azon tudósok csoportjához tartozik, kik minden egyes adatnál az eredeti forrásra támaszkodnak és fáradhatatlanok a forrásanyag kritikai megrostálásában. A munka két fejezeten (1—22 és 23—67 1.) tárgyalja Göncz város történetét XII. századbeli megalapításától egészen 1849-ig. A szerző kimutatja, hogy Göncz német telepítés volt és német nevét Kuncz (Gunch) alapitójától nyerte, sőt az egykorú források a XV század közepéig Kunczelsdorf és Konrádfalva néven emlegetik. Göncz fejlődését nemcsak történeti hűséggel, hanem aprólékos adatai dacára elvenen mutatja be a szerző és kiterjeszkedik még a gönczi vár történetére is A város elmagyarosodása, Iványi megállapításai szerint. 1559-ben nyert befejezést, mert ekkor a város jegyzőkönyveit már mag y a r u 1 írták. A város viszontagságait élénken figyelemmel kisérhetjük és mikor a mezőváros kir. tulajdonba ment át. csakhamar, 1473-ban, a diósgyőri királyi aradalomhoz került. A diósgyőri várnagyok sokat zaklatták a gönCzieket, kik ujabb és ujabb kiváltságlevelet (vámmentesség, orsz. vásártartás, szabad bíráskodás st b. ) szerezlek maguknak. A városlakóinak főfoglalkozása csakhamar a szőllőtermelés és fuvarozás lett, de a mohácsi vész után Gönczre is szomorú napok virradtak, amelyekkel Iványi igen behatóan (23— 67 11.) foglalkozott. Abaujvármegye székhelyét egészen 1640-ig nem tarthatta Kassán, azért a vármegye 1570-től fogva Gönczön tartja a törvényszékeket s a gyűléseket és Gönczön épít vármegyeházat is. Nagyon érdekes és tanulságos statisztikai képet nyújt Iványi Göncz mezőváros népességéről a mohácsi vész után. A fáradhatatlan kutató különféle részletes táblázatos kimutatásokat nyújt, amelyekből a lakosság lélekszámát, nemzetiségét, vallásfelekezeti megoszlását stb. a legszebben és legpontosabban összeállíthatjuk. Külön-külön fejezeteket szentel Iványi Göncz egyház- és iskolatörténetének és itt különös jelentőséggel birnak azon adatai, melyekkel Károlyi Gáspár életének és működésének egyes mozzanatait teljesen uj megvilágításba helyezi. — L két fejezetben érezzük azonban leginkább hiányát annak, hogy Iványi Abaujvármegye, Kassa város és a Felvidék számos levéltárához az ..idegen hódítók" miatt