Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 10. szám - A csődmegtámadási keresetek vázlatos ismertetése [7. r.]

029) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 13 a jogakadémia nevében tolmácsolta üdvözletét s kérte a közgyűlés pártfogását. Gerhardt Béla tanitóképzőintézeti igazgató a tanítóképző nevében mondott üdvözletet, majd Dobay György üdvözlőbeszéde után Szigethy Lajos hozta az Ev. Tanáregyesület üdvözletét. Kárpáthy János a Felvidéki Lelkészegyesület nevében mondott tüzes, lelkesedéssel kisért köszöntőt. Liszkay Miklós dr. volt jogászelnök a volt jogászok, Czirbusz János a tanítók, Hován Gyula a miskolci Joghallgatók Testüelete, Koppányi Dénes a miskolci Werböczi Bajtársi Egyesület, Kemény Lajos a Szarvasi Diákok nevében üdvözölte a közgyűlést. Az alakulóközgyülést levélben vagy táviratilag üdvözölték: Péiri Pál államtitkár, Geduly Henrik püspök, Iiaffay Sándor püspök, dr. Sóldos Béla főispán, dr. Eötfcvényi Olivér udv. tanácsos, dr. Glós Károly kormányfőtanácsos és még nagyon sokan mások. Ezután egyhangú lelkesedéssel a következő tisztikar választatott: Elnök: dr. Papp József, a budapesti Ügyvédi Kamara elnöke; ügyvezető alelnök: dr. Bruckner Győző egyetemi m. tanár, a miskolci ev. jogakadémia dékánja; alelnökök: Paiílik János, Gerhardt Béla, Zichermann József, Ballá Rudolf; titkár: Horvay Sándor; pénztáros: Szikla/y Jenő; jegyzők: Altmann Elek és Frei Andor. Mágócsy-Dietz Sándor ekkor átadta az elnöki széket dr. Papp Józsefnek, ki hálás szavakkal köszönte meg a kitüntető bizalmat s uj kötelességének teljesitését mindig örömmel lógja végezni. így, mikor az Eperjesi Diákszövetség megalakultnak mondta ki magát első aktusként üdvözlőtávirat küldését határozta el Horthy Miklós kormányzó ur Őfőméltóságához. A közgyűlés után társasebéd volt a vasúti és hajózási klub dísztermében. Sz. Az Eperjesi Kollégiumi Diákszövetség felhívása Kedves Diáktársaink! Folyó évi szeptember hó 26-án megalakult az „Eperjesi ev. Kollégiumi Diákszövetség". Örömmel látunk a Diákszövetség tagjai közt és ha eddig nem jelentkeztél volna, úgy légy szíves szövetségünkbe belépni. Amennyiben tagja vagy a szövetségnek, arra kérünk, hogy az 1926. évi tagsági dijat (a tagsági dij tetszés szerinti, minimuma azonban 4 pengő = 50.000 korona) postautalványon Sziklai Jenő pénztárnokunkhoz, Budapest, VIII, Üllői-ut 18 beküldeni kegyes légy, hogy az alakulásnál felmerült költségeket fedezhessük és a kezdet nehézségeit legyőzhessük. Azon esetben, ha a szeptember 25-iki vacsorára és szeptember 26-iki ebédre jelentkeztél és közbejött akadályok folytán meg nem jelenhettél, ugy kérünk, hogy a vacsora ' (36.000 korona), illetve ebéd (46.000 korona) diját, amit a vendéglősnek meg kell teríteni, ugyancsak beküldeni szives légy. Megjegyezzük, hogy az alakulás alkalmával a régi képviselőházban és a Múzeum előtt készült fényképek titkárunknál megrendelhetők. Egy kép ára 40.000 korona. Egyben kérünk, hogy ismerős diáktársaidat a szövetségbe való belépésre felhívni és címüket közölni szives légy. • Minden írásbeli megkeresést Horvay Sándor ügyvezető titkár címére Budapest, V, Lipót -körút 22, III. 307, kérünk intézni. Kérésünk mielőbbi elintézését kérve szívélyesen üdvözöl Sziklai Jenő Horvay Sándor Dr. Bruckner Győző Dr. Pap József pénztárnok ügyv. titkár ügyv. elnök elnök HSBR&f KÖNYVSZEMLE Dr. Iványi Béla: Göncz szabadalmas mezőváros története. A Debreczeni Tisza István Tudományos Társaság Honismertető Bizottságának Kiadványai II. kötet 2—S. füzet. Karcag, 1926. 202 lap. — A monografiairás tudományos jellegét legtöbbnyire veszélyezteti a lokálpatriotizmus és az ebből fakadó subjektivizmus. Kisebb városok, vagy egyházközségek monografusai rendszerint nem önálló levéltári kutatásokkal, hanem a köztörténet helyi vonatkozásainak kiaknázásával tesznek kísérletet monográfiák megkonstruálására. Aránylag kevés tudományosan megirt monográfiánk van városainkról. Az irott emlékek pedig sok helyen erősen pusztiilnak, mert vidéki levéltáraink nagyrésze rendezetlen és gondozatlan. Ilyen pusztuló levéltára volt az abaujvármegyei Göncz városkának is, melyet a végleges pusztulástól dr. M i 11 e k e r Rezső debreceni egyetemi tanár azzal mentett meg, hogy elkérte Göncz városától és letétbe helyezte a debreceni egyetem földrajzi intézetében. Milleker Rezső felhívta a debreceni egyetemen a jogtörténet jeles professzorának, dr. I v á n y i Bélának figyelmét e megmentett levéltár becses és nagyértékü anyagára. Iványi rövid idő alatt megírta tudományos alapon tömören és lelkiismeretesen Göncz városának történetét minden vonatkozásában. 1 v á n y i Béla azon tudósok csoportjához tartozik, kik minden egyes adatnál az eredeti forrásra támaszkodnak és fáradhatatlanok a forrásanyag kritikai megrostálásában. A munka két fejezeten (1—22 és 23—67 1.) tárgyalja Göncz város történetét XII. századbeli megalapításától egészen 1849-ig. A szerző kimutatja, hogy Göncz német telepítés volt és német nevét Kuncz (Gunch) alapitójától nyerte, sőt az egykorú források a XV. század közepéig Kunczelsdorf és Konrádfalva néven emlegetik. Göncz fejlődését nemcsak történeti hűséggel, hanem aprólékos adatai dacára elvenen mutatja he a szerző és kiterjeszkedik még a gönczi vár történetére is A város elmagyarosodása. Iványi megállapításai szerint, 1559-ben nyert befejezést, mert ekkor a város jegyzőkönyveit már m a g y a r u 1 írták. A város viszontagságait élénken figyelemmel kisérhetjük és mikor a mezőváros kir. tulajdonba meni át, csakhamar, 1473-ban, a diósgyőri királyi uradalomhoz került. A diósgyőri várnagyok sokat zaklatták a gönczieket, kik ujabb és ujabb kiváltságlevelet (vámmentesség, orsz. vásártartás, sz;>bad bíráskodás stb.) szereztek maguknak. A város lakóinak főfoglalkozása csakhamar a szőllőtermelés és fuvarozás lett, de a mohácsi vész után ( Jönczre is szomorú napok virradtak, amelyekkel iványi igen behatóan (23— 67 11.) foglalkozott. Abaujvárrnegye székhelyét egészen 1640-ig nem tarthatta Kassán, azért a vármegye 1570-1 öl fogva Gönczön tartja a törvényszékeket s a gyűléseiket és Gönczön épit vármegyeházat is. Nagyon érdekes és tanulságos statisztikai képel nyújt Iványi Göncz mezőváros népességéről a mohácsi vész után. A fáradhatatlan kutató különféle részletes táblázatos kimutatásokat nyújt, amelyekből a lakosság lélekszámát, nemzetiségét, vallásfelekezeti megoszlását stb. a legszebben és legpontosabban összeállíthatjuk. Külön-külön fejezeteket szentel Iványi Göncz egyház- és iskolatörténetének és itt különös jelentőséggel birnak azon adatai, melyekkel Károlyi Gáspár életének és működésének egyes mozzanatait teljesen uj megvilágításba helyezi. — E két fejezetben érezzük azonban leginkább hiányát annak, hogy Iványi Abaujvárrnegye, Kassa város és a Felvidék számos levéltárához az „idegen hódítók" miatt