Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 10. szám - A csődmegtámadási keresetek vázlatos ismertetése [7. r.]

ÍO MISKOLCI JOGÁSZÉLET (126) a caratativ és a szociálpolitikai szempontok az állampapírok e fajánál érvényesülhetnek leginkább. Itt mutatható ki legjobban, hogy ős jegyző-e valamelyik tulajdonos, vagy csak spekulációs tőzsdei vásárló, itt lehet a hazafias felbuzdulást, a „mindent a hazáért" jelszónak igazi jelentése értelmében verejtékkel és hosszú, kitartó munkával szerzett kis vagyonoknak a haza oltárán való feláldozását a legj óbbon méltányolni és recompensálni. Mig a békebeli aranyjáradék kölcsön címleteinek megvásárlása a legtöbb esetben csak hasznosnak és biztosnak Iái szó, üzletszerű befektetés volt, addig a hadikölesönökben a legtöbb esetben jobb sorsra méltó családoknak minden vagyona, árvák öröksége, Ínséges helyzetben levő keresetképteleneknek minden reménysége, évtizedes kitartó, szorgalmas munkának minden gyümölcse fekszik. De lege ferenda, a felértékelési törvénynek óvakodnia kell, nehogy a jelenlegi különben is agyonadóztatott nemzedék nyakára ujabb terheket rakjon, óvakodnia kell különösen, nehogy a szanálás szenvedései és nélkülözései meg egyébb bajainak elviselése által nehezen elért költségvetési egyensúlyt felborítsa, s ujabb infláziót okozzon. Senki, — aki a közgazdasági és pénzügyi dolgokban csak némi jártassággal bir, — nem kívánhatja a felértékelendő kötvények azonnali beváltását, azaz készpénzben leendő fizetését, hiszen ez valóban teljesíthetetlen kívánság. Követeli azonban minden kötvénytulajdonos az állam törvényhozásilag garantált igéretét arravonatkozólag, hogy majd kedvezőbb gazdasági helyzetben és boldogabb időkben nem fog elzárkózni jogos kívánságuk méltányos teljesítése elől s mindent megtesz e nagyfontosságú kérdés kielégítő megoldására. Caritativ valorizáció esetén (más egyenlőre el sem képzelhető), négy kategória lenne felállítandó s a valorizációra, illetve kártalanításra igényt tartó kötvénytulajdonosok a szociápolitikai szempontok beható és lelkiismeretes mérlegelésével e kategóriákba lennének sorolandók a felértékelési törvényben meghatározandó ismérvek alapján. Az első kategóriába helyesen azok az ősjegyző tulajdonosok tartoznának, akik kötvényeiket személyesen jegyezték1 1914-től 1918-ig (illetve azokat valamely ősjegyzőtől örökölték), egyébként teljesen vagyontalanok és keresetképtelenek s szűkös anyagi heyzetük, vagy rokkantságuk, aggkoruk, esetleg hosszantartó - gyógyíthatatlan betegségük vagy szellemi fogyatkozásuk miatt hosszú időn át kereset nélkül állanak és bebizonyitott szűkös anyagi helyzetük miatt támogatásra szorulnak. Ezeknek évjáradék lenne biztosítandó, mely 15 évig lenne fizetendő, de az eredetileg jegyzett összeg 25%-át a járadék gyanánt végeredményben kifizetett összeget nem haladhaja meg. A második osztályba lennének sorolandók azok az ősjegyző kötvénytulajdonosok, (illetve jogutódaik) akik vagyonukat egészben vagy legalább legnagyobb részben kimutathatólag és bebizonyíthatólag hadikölcsönkötvényekbe fektették és ezidőszerint megélhetést nyújtó jelentékeny vagyonnal nem birnak, továbbá a hadirokkantak, árvák és özvegyek (amennyiben ősjegyzők), végül a kegyes alapítványok, jótékonysági alapok, ösztöndijak, katonai kauciók és az árvaszék által hadikölcsönökbe fektetett árvavagyonok. Ezeknek kötvényei pengő névértékű, a hitelező által fel nem mondható, évi 2%-al kamatozó kölcsönmegváltó államkötvényekre lennének átcserélendők olyformán, hogy minden 100 kor. névértékű hadikölcsönkötvény-eimletért egy 15 pengő névértékű uj kötvényt adnának. A Nemzeti Bank az uj kötvények névér1 E tény azonban nem zárja ki ezeknél sem az igazságos valorizációt. fékének 1/3-a erejéig lombardkölcsönt nyujhatna. Az ezen kategóriába sorolt címletek évente 2%-al kamatoznának, a tőke visszafizetését ki lehetne tolni 30—40 évre. A harmadik kategóriát azok csoportja alkotná, akik ősjegyzők ugyan, de jelentékeny vagyonnal birnak, továbbá a biztosító társaságok hadikölcsönbe fektetett díjtartalékai, végül mindazon ősjegyző kötvénytulajdonos, aki bármi ok vagy feltétel hiánya miatt a fentebbi két kategóriába nem sorolható. Ezeknek hadikölcsön-cimletei évente meghatározott terv szerint, 15 év múlva kezdődő dijsorsolásokon résztvevő, uj nyereménykötvényekre lennének beváltándók, amelyre méltányos esetekben az államkincstár lombardkölcsönt folyósítana s amelyek 45 év alatt lennének kisorsolandók az ország mindenkori teherbíró képességéhez képest. Az átcserélés ugy történhetnék, hogy minden 100 koronás névértékű hadikölcsön-cimletet egy 5 pengős névértékű, nyereménykötvényre konvertálnának. Kamat ezekre a jóvátétel rendezéséig nem követelhető, azután is csak évi 1%. Törvény határozza meg majd, hogy a kamatozás mikor kezdődjék. A negyedik osztályba soroznám azokat, akik ős jegyzői minőségüket záros határidőn belül igazolni nem képesek, továbbá a válalatokat, uradalmakat, részvénytársaságokat, és egyéb jogi személyeket, végül mindazokat az ősjegyző kötvénytulajdonosokat, akik a háború tartama alatt vagy után jutottak megélhetésüket biztosító, jelentékeny vagyonhoz s így teljesen rendezett anyagi viszonyok között élvén, a caritativ valorizálásra igényt nem tarthatnak. Ezek a birtokukban lévő kötvényekkel, a szelvény figyelmen kívül hagyása mellett adót fizethetnének aképen, hogy minden 100 korona névértékű hadikölcsönkötvény 1 pengő névértékben lenne az állampénztárak által beváltandó, illetve adóba elfogadandó. Tagadhatatlan, hogy a caritativ valorizáció nehezen vihető keresztül s csak oly részleges és ideiglenes megoldást jelent, mely a tiszta igazság követelményeinek nem mindenben felel meg. Mint volt pénzügyi fogalmazó és bankhivatalnok azonban csonkaországunk nagy terheit látva, — különösen azt az óriási összeget figyelembe véve, melyet az országba beözönlött hivatalnokok és nyugdijasok tömegének eltartása felemészt, — egyenlőre más megoldást elképzelni nem tudok. Technikailag ugy lehetne a kártalanítást legkönnyebben keresztülvinni, ha záros határidőn belül minden valorizációra igényt tartó kötvénytulajdonos köteles lenne igényét a lakhelye szerint illetékes adóhivatalnál a jegyzett összeg feltüntetése mellett kérvényileg bejelenteni. A jelentkező kötvénytulajdonosoknak a felértékelésre, illetve kártalanításra támasztott igényét a jelentkezők által felmutatandó okiratok és bizonyítványok, a pénzügyigazgatóság adatai- és útmutatása, valamint a pénzügyminisztérium által rendelkezésre bocsátandó nostrifikált hadikölcsön-cimlet számjegyzék és az ősjegyzők névsora alapján városonkint és járási székhelyenként egy három (esetleg öt ) tagból álló bizottság vizsgálná felül, melyeknek elnöke egy tényleges (vagy nyugdíjas) bíró volna, ki a helyi viszonyokkal ismerős, tagjai között pedig helyet foglalna az államkincstár képviselője, (pl. egy pénzügyi titkár) és a kötvénytulajdonosok megbízottja (pl. ügyvéd), aki a kötvénytulajdonosok érdekét tartaná szem előtt. Joga lenne tanukat megidézni, bizonyítékokat beszerezni, feleket megesketni, hatóságokat és pénzintézeteket megkeresni. Határozata ellen fellebbezésnek volna helye a közigazgatási bíróság pénzügyi osztályához. Bizonyos, hogy a hadikölcsönök valorizálása automatice maga után vonja a vasúti kötvények, biztositások, községi kötvények és egyébb államadósságok felértékelését. A jelzálogos követelések és a záloglevelek valorizálásával elkéstünk. A bíróságok itt a különben már teljesen el-