Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 9. szám - A peres eljárás és végrehajtás gyorsitásáról

(113) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 13 foglalkozásnak honoráriumának behajtására, ép ugy, mint a 36-ik § az ügyvédi dijak és a kölségek behajtására megadja e kedvezményt. Ha a szabó a ruha áráért saját műhelyének illetékes birósága előtt perelheti elköltözött rendelőjét, ugy az orvosnak is meg kellene engedni, hogy honoráriumát a gyógykezelés helyén perelhesse és ne kelljen az operáció költségének behajtása végett valami távoli helységbe elutaznia a kihallgatásra és ezzel több napot elvesztegetnie. Felesleges volt az előterjesztések elintézésére két fórumot hagyni, hisz ez a jogorvoslat már nagyon lényegtelen. Az árverési hirdetmények elleni előterjesztések elintézése rábizható egy bírósági jegyzőre, hiszen, ha nem az árverés kitolásáról van szó, ugy leginkább csak lényegtelen szöveghiba vagy más formahiba csúszott be, melyet az I. fokú bíróság is orvosolhat. A jelenleg érvényben lévő jogszabályok szerint ugyanazon ügyben ezidőszerint kétféle előterjesztéssel is lehet kísérletezni; előterjesztést lehet benyújtani a foglalás ellen és az árverési hirdetmény szövege ellen. A foglalás elleni alaptalan előterjesztések szigorú megbírságolása esetén jól meggondolná magát ugy a végrehajtást szenvedő, mint ügyvédje, hogy éljen-e egyáltalán e kétes jogorvoslattal. Egy másik célravezető eszköz volna az alaptalan végrehajtási jogorvoslatok számának csökkentésére, a II. fokú előterjesztések, felfolyamodások és alaptalan igényperek érdemleges elintézését a megítélt követelés 50%-nak bírói letétbehelyezésétől függővé tenni. Nagyjelentöségüek lennének e reformok, nemcsak a bíróságok tehermentesítése, hanem az egyre fokozódó ügyvédi nyomor enyhítése végett is. Linfner Béla dr. Mohács Magyarországa. Báró Burgió pápai követ jelentései. Fordította: Bartoniek Emma. Budapest, 1926. A Napkelet könyvtára 12. Kiadja a Magyar Irodalmi Társaság. 163. lap. A magyar történet kútfői, forrásai majdnem kivétel nélkül idegen nyelven irvák s igy a polgári társadalom nagy része számára hozzáférhetetlenek. Pedig a magyar társadalomnak éppen ez a rétege az, mely legjobban rá-r szorul a magyar történelem ismeretére, mivel az iskola kényszerítő tanitási rendszere mellett nem válhatik általánossá a mult ismerete, a történelem szeretete. De a komoly kutató munkáját is nagyon megkönnyíti az anyanyelvre fordított és kellő rendszerben csoportosított forrásgyűjtemények kiadása. Most, amikor a mohácsi vésznek 400 éves évfordulóját ünnepli a nemzet, egyenesen szüksége mutatkozott a mohácsi vészre vonatkozó adatok kiadásának s igy a szerző igen hálás szerepre vállalkozott. Könyve két részre tagozódik. Az első részben rövidke, de helyes szemszögből megvilágított történelmi bevezetés után (5-8 lap) közli Antonio Gtiovanni barone del Burgio pápai nuncius nagyrészt Sadoleto pápai titkárnak irt levelezését és jelentéseit. A Vatikáni Magyar Okirattár kizárólag azon okiratait közli itt le, melyek szoros összefüggésben vannak a mohácsi vésszel illetőleg az azt megelőző erkölcsi és közviszonyokra, mint a tragédia előzményeire világítanak rá. ötven oklevelet sorol itt fei s közöl le fordításban, melyek közül az első kelt 1525. április 13-án s utóisója pedig 1526. október T-én. Az egyes oklevelek, illetve jelentések és jelentés* részletek elé rövid regestát illesztett, kár azonban, hogy az oklevelek előtt nem jelezte az eredeti helyet kiadás és lap* szám szerint, valamint, hogy melyek azok a közlemények, melyek az eredeti helynek csak rész'eíei, minthogy e hiány kissé megnehezíti az összehasonlítást. Burgió jelentései a könyv 6—124. lapjait foglalják le, mig a 125—163 lapokon a „Függelékében közli azo* kat az egykorú kútfőket, illetőleg kutfőrészleteket, melyek Burgió jelentésével összefüggésben vannak, vagy ugyan arról szólnak, amit Burgió jelentései közt közölt. Igy első» sorban odaiktatja Brodarics István szerémi püspök „igaz leírását" a Mohács mezején vivott csatáról, (127"—140 1.), azonkívül a király halálára vonatkozó leírást Szerémi\ György udvari káplán, illetőleg Sárffy Ferenc álta, (141—144 1.) Ezt követi II. Lajos egy pár segélyt ren^ delő levele közvetlen a csata előtti időről és Sperfoge Konrád lőcsei városbíró naplója 1526-ból. A könyvet a pápai konzisztoriumnak a mohácsi vészről szóló jegyzőkönyve zárja be. Forditó az érezhető hiány pótlására törekedett s ügyes történelmi érzékkel összeállított forrásgyüj* teménye megismertet Moháccsal, zamatos, tiszta magyar nyelvezete müvét élvezhetővé teszi s most, amikor az egész nemzet figyelme Mohács felé terelődött, beigazoltnak látom a hiányos apparátus erificusí, minthogy az sokszor az élvezhetőség rovására megy, már pedig forditó célja volt a mohácsi tragédia okainak minél szélesebb körben való megismertetése. Szívós Béla. A uppsalaí érsek a miskolci jogakadémiáról Az eperjesi ősi ev. Kollégium Svédországgal való régi kapcsolatait akartam feleleveníteni, mikor felkerestem Uppsalában a svéd ev. egyház vezérét és a világ evangélikus főpapjainak legkimagaslóbb alakját, Söderblom Nathan dr. érseket. Az eperjesi Kollégiumot soha el nem muló hála fűzi Gusztáv Adolf hazájához, mert alapításán kivül két izben járult hozzá a svéd nemzet tekintélyes anyagi áldozatokkal és erkölcsi súlyával a Kollégium alapításához és megmentéséhez (1665—1707. és 1887.). Ez a hála nyilatkozott meg abban a tényben is, mikor személyesen adtam át az uppsalai érseknek néhány kötetet a bujdosó főiskola szellemi termékeiből. Az érsek őszinte örömmel fogadta a figyelmet és előre jelezte, hogy külön levélben fog az akadémiának köszönetet mondani érte. A ritka szellemi emelkedettségről tanulságot tevő levél magyar fordítása a következő : ,,Hálás köszönetet mondok azokért a nagyértékü munkákért, melyeket nekem személyesen átadni szíveskedett. Nemcsak díszei azok az egyetemi könyvtárnak, hanem szorgos tanulmány tárgyai is lesznek. Az önök nyelvét ugyanis a finn nyelvvel egyetemben egy külön professzor adja elő egyetemünkön és intézkedtem, hogy a müvekről bő tartalmi kivonat készüljön. A mi viszonyunk Magyarországhoz történelmünknek szép és dicsőséges emlékei közé tartozik. Csak a tudatlan ismerheti félre azt, hogy mit jelentett Magyarország a keresztyén művelődésre nézve. Sajnos, sok ilyen analfabéta van a világon, sőt a hatalmon lévők közül is többen vannak, akik Európa szent örökségéről csekély tudomással bírnak. A mult év augusztusában a gyakorlati keresztyénségnek Stockholmban tartott világkongresszusán nyilvánvalóvá lett előttünk, mit tett különösen Magyarország ev. keresztyénsége a népmüvelődésért és tudományokért és hogy milyen nagy nehézségekbe ütközik most e nagy tradi-