Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 6. szám - Iványi Béla: Mossóczy Zakariás és a magyar Corpus Juris keletkezése. Budapest, 1926. 135 l. [Könyvismertetés] - Benedetto Croce: A politika elemei [Könyvismertetés]

18 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (98) politika is. Ezzel véli a politika önállóságát biztosithatni és ezzel elvileg a politika és morál súlyos problémája is el volna döntve, ha nem ingadozna C, mert azt is mondja: „nincs külön házi erkölcs és közéleti erkölcs, nem lehet rosszat cselekedni azért, hogy annak árán érjük el a jót stb.", de hogy Frigyes és Cavour példájára hivatkozva, mégis ugy, látjuk, hogy kényszerűség azoknak a cselekedeteknek a végrehajtása nem azért, hogy egyéni ambíciónkat (kielégítsük), hanem azért, „hogy hazánkat önfeláldozóan megvédelmezzük, gyarapitsuk, vagy uj életre támasszuk", mi más ez, mint a hírhedt „sacro egoismo"? Ilynemű bevezető munkában a „politika'' és „állam" fogalmának világos formulázását várnók. Sajnos, egyik sem elégíthet ki. Egy helyen különbséget tesz a politika filozófiája és a politika tapasztalati tudománya közt, ami körülbelül megfelel annak, amit némely államtudományi irók „államjogi kritika" és „állammüvészettan"nak szoktak nevezni, más helyütt C. azt mondja, hogy a politika elmélete három részre oszlik: az első a tapasztalati elmélet, vagy a politika filozófiája, mely a politikai tevékenység természetét kutatja; a második a politikai történet, vagy az államok története; a harmadik pedig a politika tapasztalati tudománya, amely kialakítja az államok különféle alkotmányform dnak és a közélet különféle műveleteinek típusait. Ez mindenesetre világosabb és elfogadhatóbb. Az állam filozófiája körülbelül az, amit például Concha mond „politikának", a politika gyakorlati tudománya körülbelül Kérészy meghatározásának felel meg (feladata az államélet vezetésére és irányítására vonatkozóan irányelveket állapítani meg), de a mngyar írók sokkal világosabban, szabatosabban beszélnek. Az „állam" C. szerint semmi egyéb, mint egyének valamely csoportjában, vagy ama csoport egyes tagjai közt végbemenő cselekvések sorozata; állam tapasztalat nincs, csak politikai cselekvések vannak. Az állam valósága a politikai cselekvések valóságában van. Sőt továbbmenve azt hirdeti, „az állam nem egyéb mint a kormány és mindenestől a kormányban valósul meg", mai tapasztalatok, a fascismus előtt való meghódolás. Csak izelitőt adtunk Croce szóbanforgó munkájából és újból mondjuk, hogy nem igen tartjuk kezdők kezébe valónak. Inkább megzavarja őket bőbeszédű, sokszor bizarr elmélkedéseivel és megállapításaival, semhogy tájékoztatná a politika alapproblémáival. A szakember pedig még kevesebbet talál benne. De ezzel nem mondjuk, hogy itt-ott nem ad indítást a gondolkodó olvasóknak, talán legértékesebb része munkájának a politika filozófiájának története, hol Machiavelli, Vico-t, Rousseau-t, Hegcl-t és Haller-t tárgyalja. Ily kevés haszon mellett azonban nagy kérdés, hogy érdemes volt-e e munkát lefordíttatni? Szelényí Ödön KALAP FÉRFI FEHÉRNEMŰ NYAKKENDŐ LEGOLCSÓBBAN BESZEREZHETŐ BERKOVITS FERENC NÉL SZÉCHENVI-UCCA 62. 30 B9KADÉIHI Tisztújítás a jogakadémián. A jogakadémia tanári kara í 926 június 21-én tartott kari ülésén az elkövetkezendő három tanévre dékánul egyhangúlag Bruckner Győző dr.-t, az eddigi dékánt jelölte. Prodékánul megválasztotta Schneller Károly dr.-t és kari jegyzőül Zsedényí Béla dr.-t. A kari ülés egyébként a régi tisztviselőknek jegyzőkönyvi köszönetet mondott. Beiratkozások a miskolci jogakadémián az 1926—27 tanévre. A beiratkozni óhajtó joghallgatók és végzett középiskolai tanulók a beiratkozási engedélyért a jogakadémiai dékáni hivatalhoz benyújtandó kérvénnyel folyamodni tartoznak. A folyamodást határidő augusztus 3í. A beiratkozási engedélyért benyújtandó kérvényhez csatolandók: születési anyakönyvi kivonat, középiskolai érettségi bizonyítvány, mely esetleg utólagosan szeptember Í2-Íg benyújtható, azok, akik nem a felvétel évében tettek érettségi vizsgálatot, hatósági bizonyítvánnyal tartoznak igazolni, hogy az érettségi vizsgálat óta letelt idő alatt mivel foglalkoztak s erkölcsi tekintetben feddhetetlen életmódot folytattak, kell ezenkívül községi elöljáróság bizonyítványa a szülők foglalkozásáról és vagyoni helyzetéről. A más főiskoláról jövök még távozási bizonyítványt ís kötelesek kérvényükhöz csatolni. A joghallgatók beiratkozása szeptember 9-tői í5-íg tart. Megokolt esetben a dékán utólagos beiratkozásra még október I4-íg adhat engedelmet. A szeptemberi alapvizsgálatok szeptember 15—20-íg tartatnak. A tandíjmentesség és alapvizsgálatok iránti kérvények szeptember hó 5-íg adandók be. Mindennemű kérvényhez Í0.000 korona menza-alapra csatolandó. Végzett szorgalmas joghallgatók kitüntetése. A miskolci ev. jogakadémián Hoitsy Miklós, Kristóf Tibor, Mikulecz Antal és Szívós Béla végzett joghallgatók, akik jogi tanulmányaikat sikerrel fejezték be és a tanártestület előtt mint jó magaviseletű, szorgalmas, komoly törekvésű ifjak voltak ismeretesek, a hivatali alkalmazásoknál való különös figyelemben részesítés céljából a m. kír. ígazságügymínisztéríumhoz felterjesztettek. Az e tanévben kitüntetéssel vizsgázott hallgatók névsora. /. alapvizsga: Guttmann József, Gyenes Sándor, Sajó Sándor, Tornai Ferenc, Török Gyula, Uhlman Aladár, Vásárhelyi Béla. II. alapvizsga: Allender Felíx, Brünn László, Chutkó András, Grosz Endre, Kohn Jenő, Kovalíczky Elek, Piri Gábor, Steíner Miklós, Vita Zoltán. III. alapvizsga: Braun Pál, Hartmann Zoltán, Hercz Pál, Lehoczky Béla, Reích Oszkár, Szilárd László, Truskovszky László, Vísegrády Gyula. Államszámviteltani tanfolyam. Az államszámvíteltan Í926—27. tanév első felében ís elő fog adatni. A tanfolyam előadója Szontagh Vilmos dr. lesz. Az államszámvíteltanra vonatkozó részletes tudósítás ez évi első számunkban olvasható. Pályanyertes Joghallgatók. A miskolci jogakadémia í925—26. tanévre kiírt pályatételeíre beérkezett pályamüvek közül pályadíjat nyertek t Uhlman Aladár és Kevíczky Lóránt I. éves hallgatók 700—700 ezer koionás pályadíjat és Szatmári Mester Géza. és Majoros István II. éves joghallgatók 400—400 ezer koronás jutalomdíjat „Verulami Bacon filozófiája" c. dolgozataikkal; Berényi László III. éves joghallgató 700 ezer koronás pályadíjat ,,Borsodvármegye bűnügyi statisztikája Í904—I9Í4. években*' c. dolgozatával;