Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 6. szám - A csehszlovák köztársaság alkotmánya [1. r.]

4 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (96) Zött szlovák nemzetgyűlés íenne-e ? Nagy zűrzavar lenne, olyan csárda, amelyben a vendégek folyton veszekednének/' Srobámak ezt a levelét a magyar békeküídöttség a béketárgyalások folyamán bemutatta a békekonferencia elnökségének, — azt a megjegyzést fűzve hozzá, hogy a Felvidéken lakó magyarok száma nem 500.000, hanem közel egymillió. Mi sem természetesebb azonban, mint hogy ez a jegyzék is a többiek sorsában osztozott- A diadalra jutott propaganda, mely íegfőkép a szlovák nép felszabadításának égisze alatt vivta ki leghihetetlenebb eredményeit, agitációs eszköz, frázis volt csupán, ez ma már minden politikai elfogultság mellett is, ín concreto jogosan állapítható meg — és a tót nép elszakított testvéreinkkel együtt ma már valóban elnyomott és kizsarolt nép. II. Az ideiglenes alkotmány A národny vybor október hó 28-íkí, már említett prokíamácíója megfelelő ujabb rendelkezésekig még biztosította a régi törvények uralmát, november hó í3-án azonban, megfelelőleg kiegészítve magát szlovák tagokkal is, már meghatározza az állámformát és rendezi ideiglenesen az uj alkotmány legfőbb kérdéseit, még pedig rendeleti uton, de rendelkezéseit törvénynek nevezve. E rendelkezéseken az 1919 március hó II-én kibocsátott törvény tesz jelentéktelen változtatásokat; radikális reformot jelent azonban ezzel szemben az \9\9 május hó í3-án kibocsátott, úgynevezett ,,májusi novella". Az eredeti rendeleti alkotmány és a májusi novella az a két lépcső, mely a végleges alkotmány kialakulásához vezet és a fejlődést megvilágítja. A november hó \ 3-án kibocsátott rendeleti, ideiglenes alkotmány tehát még a národny vybor alkotása, mely az összeülő parlament tagjainak immunitását biztosító és már korábban kibocsátott Í9Í8 november 9-íkí törvénnyel együtt, a csehszlovák állam ideiglenes alaptörvényét alkotja. Maga az alkotmány mindössze 2Í §-ból áll. Magába foglalja az által, hogy az államfői hatalom betöltésére a köztársasági elnöki tisztet jelöli kí és mindenütt köztársaságról tesz említést, ha eziránt ímperatíve nem is rendelkezik — a köztársasági államforma rendszeresítését ís, bár a döntés jogát e kérdés felett a národny vybor Í9Í8 október hó 28-íkí manifesztuma még a nemzetgyűlés és a párisi nemzeti tanács hatáskörébe utalja. E nemzetgyűlés alatt természetszerűleg a manifesztum szerint, választások alapján összeülő nemzetgyűlés lett volna értendő. A národny vybor azonban a manifesztum intencióit elejti és a nemzetiségi kisebbségek képviselete nélkül, önmaga, — tehát mint kizárólag a cseh és szlovák pártok képviselete — dönt az államforma kérdése felett. Sőt akkor, amidőn az ideiglenes alkotmány értelmében a törvényhozó hatalmat a nemzetgyűlés kezébe teszi le, szintén csak a saját és a kisebbségek ellenőrzését nélkülöző uralmát biztosítja és prolongálja, mert az ideiglenes alkotmány a törvényhozó hatalmat gyakorló és a végrehajtó hatalmat ellenőrző nemzetgyűlésként tulajdonképen magát a národny vybort rendeli ki, összealkotásának arányszámai szerint 256'' tagra kiegészítve. A národny vybor nemzetgyűléssé való kijelölése ilyen értelemben az egységes törvényhozást rendszeresíti az egész csehszlovák állam területén. A törvény az 5 Az Í9Í8 március lí-iki törvény a nemzetgyűlés tagjainak a számát 27ú-re emelt fel. összealkotás kulcsát és módját érvényesíti arra az esetre ís, ha a nemzetgyűlés valamelyik tagja bármi módon kiesne, a képviseleti jogosultság elvesztése feletti döntést pedig a nemzetgyűlés jelenlevő tagjai kétharmadrészének biztosítja. A végleges alkotmány megalkotását ís e nemzetgyűlés feladatai közzé sorozza és a szuverénítást e feladat betöltéséig és a választások alapján összeülő parlament összejöveteléig ruházza reá. A nemzetgyűlés határozatképességéhez a képviselők egyharmadrészének a jelenlétét kívánja meg, mely esetben a nemzetgyűlés szótöbbséggel hozza meg határozatait. Az ideiglenes alkotmány, a képviselők immunitása felől rendelkező törvény, valamint a"z állampolgári jogokat biztosító rendelkezések aíaptörvényí jellegét kívánja kidomborítani az a kivétel, mely szerint ugy ezek megváltoztatásához, mint a köztársasági elnök választásához és a hadüzenethez a képviselők kétharmadának a jelenléte s a jelenlevők kétharmadnyi többsége szükséges. Az ílyképen megválasztott köztársasságí elnök tisztsége a,ddig tart, míg a végleges alkotmány alapján uj államfőt nem választanak. Az elnök a törvény értelmében felelőtlen, de köteles a törvényekre a nemzetgyűlés előtt esküt tenni. Államfői jogait a törvény texatíve sorolja fel. O képviseli az államot a külfölddel szemben, ő a legfőbb hadúr, fogadja a követeket, hadat üzen a nemzetgyűlés határozata alapján s a nemzetgyűlés elé terjeszti a megkötött békét. Kínevezi az állam magasabb rangú tisztviselőit, tisztjeit és bíráít és bír az amnesztia jogával ís. Kormányzói ténykedéseit azonban az illetékes felelős miniszternek kell ellenjegyeznie. A törvényhozás keretében mindössze annyi joga van, hogy a nemzetgyűlés határozatait 8 nap alatt ujabb megfontolás céljából vísszaküldhetí, ha azonban a nemzetgyűlés eredeti határozatához ragaszkodna, ugy az törvényerőre emelkedik. A végrehajtó hatalmat az ideiglenes alkotmány a nemzetgyűlés által választott Í7 tagu kormány kezébe teszi le. A kormány tagjai esküt tesznek a nemzetgyűlés előtt és feladatukkal összeférhetetlen állás; nem tölthetnek be. A kormány elnökét szintén a nemzetgyűlés, helyettesét azonban a kormány választja meg. A kormány kizárólag a nemzetgyűlésnek felelős, mely az összes képviselők egynegyedrészének bizalmatlansági indítványára és a képviselők felének a jelenlétében, egyszerű szótöbbséggel határoz a bizalmi kérdés felett. KALAP FÉRFI FEHÉRNEMŰ NYAKKENDŐ LEGOLCSÓBBAN BESZEREZHETŐ BERKOVITS FERENC NÉL SZÉCHENYI-UCCA 62.