Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 5. szám - A Miskolci Ügyvédi Kamara évi jelentése az 1924. évről

a telekkönyvi beadványok — legalább bizonyos értéken belül — ügyvédi kényszer alá vonassanak. Az ügyvédi díjszabás országos egyöntetű rendezésének kérdése nem szenvedhet továbbra késedelmet. Ismételten kifejtettük az okokat, amelyek a kérelem előterjesztésére sarkallanak s habár nem füzünk rózsás reményeket ennek megvalósítása esetére, még mindig megnyugtatóbb lesz reánk nézve a mai helyzetnél, amikor hiába készülnek díjszabások, ezek alkalmazása nem köti a birót és az ügyvéd megélhetése sokszor attól függ, hogy véletlenül a bírósági épület egyik vagy másik biróí szobájában volt-e dolga Lehetetlen helyzet az, hogy a fél utolsó papír koronájának meg vagy meg nem ítélését ís indokolni tartozik a bíró, ellenben az ügyvédi munkadíj sokszor jelentős tételeinek megállapítása és mily mértékben való megállapítása tisztán a bíróság szubjektív értékelésétől függ. Semmi akadálya annak — és régi óhaját látná az ügyvédi kar teljesedésbe menni —, hogy a háború előtt már teljesen készen tartott törvénytervezet törvényerőre emelkedjék. Jubileumi évünk alkalmából kérjük, vegye elő a teljesen kész tervezetet Térfy Gyula, kír. kúriai tanácselnök ur, a törvényelőkészítő osztály vezetője és biztosíthatjuk, méltóbban nem vehetett volna részt az ügyvédi kamarák félszázados jubileumán, mint azzal a tényével, ha a legsürgősebben teljesíti az ország összes kamaráinak óhaját és törvényesen szabályozza az ügyvédi díjakat. Ha a közjegyzőknél és a végrehajtóknál nem ütközött akadályokba az, hogy a fővárosban és bármely kisebb járásbírósági székhelyen egyformán és egységesen szabályoztatott ez, ugy az ügyvédi díjszabásnál sem látjuk ennek semmi akadályát. Bármilyen rendezést szívesen fogadunk, de törrvényes rendezést óhajtunk, mert a mai állapot egyenesen önérzetünket sérti. A bélyeg- és illetékszabályoknak az ügyvédi karra sérelmes előlegezésí kényszert megállapító rendelkezéseknek hatályon kívül helyezését kértük a hivatkozott memorandumban, kérjük ezen elviselhetetlen teher megszüntetését ezúttal ís, mert köztudomású, hogy az ügyvéd az ügy befejezése után legtöbbször évek múlva kapja meg munkadíját. Kamaránk az ingyenes védelem sérelmes intézkedései tárgyában ismételten fordult felirattal — önálóan ís, az Országos Ügy védgy ülés utján ís — Nagy méltóságodhoz, ugy ezen sérelmünk orvoslását, mint a mindenképen jogosan kívánható mérsékelt távbeszélő-előfizetési díjak engedélyezésének kíeszközlését ezúttal ís kérelmezzük. Előbbit könnyen índokoíhatjuk: egyetlen foglalkozási ágtól sem kíván az államhatalom ingyenmunkát, mi ezzel szemben csupán néminemű adózási kedvezményre tártunk igényt, hogy mást ne említsünk t a forgalmi adó alóli mentességet, amelyet részünkről áthárítani egyszerűen törvényes akadályba ütközik, mert hiszen az adós nem köteles több perköltséget viselni, mint amennyit a bírói határozat megállapít, — az pedig nem ismer forgalmi adót ! — Saját féltől pedig forgalmíadót követelni: Díffícíleestsatyramnonscríbere... Helyi vonatkozású, de elsőrendű közérdeket képező kívánságunk az, méltóztassék a miskolci kír. Törvényszéket bányabírósági hatáskörrel felruházni. A tőlünk elszakított rimaszombati kír. tvszék volt addig ilyen bíróságunk, most pedig a helyzet az, hogy vásosunk a magyar Ruhrvídék medencéjében fekvése s annak dacára, hogy itt bányakapitányság van, a jókora távol ságra fekvő pestvidéki kír. törvényszékhez tartozik bányaügyekben, ugy hogy ezen ügyek ekkéntí elintézése óriási anyagi áldozatokat és fáradságot igényel. Másik irányú helyi vonatkozású kívánságunk, méltóztassék közbenjárni, hogy a miskolci m. kír. pénzügyigazgatóság épületéhen egy postai 'kirendeltség áltittassék fel. Valamennyi számottevő hivatala a városnak és pedig: a kír. törvényszék, kír. járásbíróság, vármegye, városháza, stb. közvetlenül a pénzügyígazgatóságí palota közelében van s így amellett, hogy ezen hivatalok előnyére lenne, a szerződések illetékkiszabás végettí bemutatása s nyomban ugyanazon épületben az illetékek postai befizetése rendkívül könnyebbséget okozna a feleknek s amellett az államkincstárt egyetlen 'íílérrel sem terhelné, mert csak a most ís létező Hunyadi uccaí postai kirendeltség a mai meg nem felelő helyéről a sokkal megfelelőbb fent ajánlott helyre lenne áthelyezendő. Csak nagy vonásokban tártuk fel a fentiekben sérelmeinket, kívánságainkat s ennek keretében az ügyvédi kar szomorú helyzetét, engedtessék meg nekünk, hogy végül legfontosabb és leglényegesebb sérelmünk feltárásával fejezzük be egyébként soha be nem fejezhető sérelmeink felsorolását: Az általános törvénykezési állapotokról szóló részben mutattunk rá arra, hogy a mai jogbizonytalanság éle elsősorban az ügyvédet éri, az ő munkáját, jövedelmét csökkenti, mert az anyagi jog mai bizonytalanságában a jogkereső feleknek életbevágó kérdésekben költséges perekre vállalkozni érthetően nem tanácsos, ami végeredményben a pereket s ezzel az ügyvéd megélhetését ijesztő mértékben csökkenti. Hogy gondolhat akkor közülünk bárki arra, hogy egy élet keserves küzdelme után a mai viszonyok között magát vagy családját valamennyire megmentse a nyomortól. Erre lett volna hívatva az „Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet", amelyről azonban sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az ezídő szerint nem életképes. Jogi felfogásunk szerint ugyan a kúria joggyakorlata nyomán ezen Intézettől ís valorizálva járna az aggkorí és özvegyi ellátás, mint ahogy az állam minden nyugdíjat valorizálva ad ki, de ennek mikénti elintézését a kar egyes tagjaínak kell fenhagynunk, ezúttal a kar egyetemét érintő azon sérelmes intézkedésre kell rámutatnunk, hogy a kormány beszüntette az 500.000 koronában vállalt állami hozzájárulást, holott ezt az akkori ígazságügymíníszter ur kifejezetten az íngyenvédelmek ellátása ellenében nyújtotta a Nyugdíjintézetnek, ám ísmerveT az ellenvetést, a szanálási törvény, tehát mondjuk : „előre nem látott erőhatalom nem engedi, — magasabb államérdek parancsolta kényszerűségből belenyugszunk, bele kell nyugodnunk. De abba már nem tudunk belenyugodni, — mert nem lelünk rá magyarázatot — hogy mért nem történik ilyen körülmények kőzött a legegyszerűbb dolog, aminek történnie kellene : méltóztassék felfüggeszteni a Nyugdíjintézet működését a jobb idők bekövetkeztéig. Addig pedig a nyugdíj- és özvegyi ellátás kötelezettségét kamaránként .elrendelni. Minden kamara készséggel vállalja ezt s a tagok a nyugdíjintézet által követelt felényi hozzájárulási összeg mellett már mostantól lényegesen nagyobb ellátási összeget tudnának nyújtani, mint amilyenre belátható időn belül nyugdíjintézetünk képes lesz. Hálára kötelezi Nagyméltóságod a magyar ügyvédi kart azzal, ha e kérelmünket teljesíti! V. Kamaránk területén működő bíróságokról és ügyészségekről. A miskolci és saujhelyí kír. törvényszék, valamint ezen törvényszékek területén működő kír. ügyészségek és járásbíróságok működéséről csak az elismerés hangján szólhatunk. A miskolci kír, törvényszéknél és a debreceni kír.