Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 5. szám - A magyar anyagi büntetőjog jelen állapota [Könyvismertetés]

(83) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 15 alkotásunk lelkiismeretes és élvezetes ismertetése kiváló szolgálatokat tehetne külföldön agyonrágalmazott nemzetünknek. Bár akadna vállalkozó szellemű ember, aki a nagynyugati nemzetek egyikének nyelvére lefordítaná (francia, angol). Szerző művének lendületes előszavában ama reményének ad kifejezést, hogy visszatérnek még a régi jó idők s feltámad még Magyarország és reméli, hogy akkor tankönyvének uj, rendes, egységes kiadását fogja hallgatóínak nyújtani. Szívünkből kívánjuk, hogy a magyar jogászífjuság nemes igaz barátjának mindkét vágya mielőbb teljesüljön. KétheJy Sándor dr. Í7Í9/I924—25. Hirdetmény. A miskolci ev. jogakadémián a második (nyári) félévi coüoqaíumok május hó 25 - 30-íg, az álapvízsgálalatok és jog és államiadományt államvizsgálatok június hó 2—íí-ig tartatnak. A vizsgálatok iránti kérvények május hó 27-íg adandók be és a vizsgadíjak a kérvény beadásakor fizetendők a dékáni hivatalban. Minden alapvizsga díja 18 aranykorona (í7.000 K szorzószámmal) \ a szabályoktól eltérő határidőben teendő alapvizsgánál a vizsgadíjon felül még Í2.000, illetve uj kérvényezés esetén 22.000 K egyházkerületi közigazgatási járulék fizetendő/ Minden kérvény 4.000 K menzás bélyeggel felülbélyegzendő. A vizsganapot a kérvényben kérni lehet, de a vizsgálati bízottság elnökének jogköréhez 'tartozik a vizsganapot megállapítani. A vizsgázók névsorát és határnapjait a vizsgáló-bizottság elnökei a fekete táblán fogják közzé tenni. A tandíjhátralék május hó W-íg feltétlenül rendezendő, A leckekönyvek június hó í — íí-íg íratnak alá és láttamoztatnak és ugyanakkor adatnak ki a távozási és végbizonyítványok ís. Miskolc, 1925. május hó í-én. Bruckner jog- és államtudományi kar e. í. dékánja. Kartársainkhoz A Miskolci Jogászélet a mai számtól kezdve híva? talos lapja nemcsak a lap alapító miskolci Jogakadémiának, hanem egy legutóbbi közgyűlési határozat folytán a miskolci ügyvédi Kamarának is. Lapunk éleiében ez oly örvendetes esemény, hogy szó nélkül, közömbösen nem haladhalunk el emellett. Ama őszinte vágyunk és törekvésünk, amelynek beköszöntőnkben kifejezést adtunk, hogy vajha egymásra lelnének az elmélet és gyakorlat jogászai, íme testet ölt s hisszük is, hogy ez a találkozás a jogművelés terén oly fordulópontot jelent, hogy abból a legintenzívebb jog-kulfura s nemes példaadás fog kisarjadni az újabb jogász generáció okulására. Jogakadémiánk illusztris dékánja s tanári kara minden időkben súlyt helyezett arra jogász ifjaink elméleti kiképzésénél, hogy a gyakorlati jogászkodás követelményen s a magyar ügyvédség tiszteletreméltó hagyományait, ez az ősi, Eperjesről átmenteit Alma Maierünk homloktérben tartsa. így lesz ez a jövőben is s ennek a harmóniának és kölcsönös megbecsülésnek, hisszük a jövőben is meg lesz a kívánt hatása. A mai naptól kezdve, mint a miskolci ügyvédi Kamara kötelékébe tartozó ügyvédség szócsöve is, helyet kér ez a lap a vidék sajtóorgánumai között. CsonkaMagyarország egyik legsötétebb esztendejében, a gazdasági élet ezer örvénye közöli indul útnak a miskolci ügyvédi Kamara első hivatalos lapja, hogy a kétség c nehéz napjaiban hirdesse a magyar ügyvédség törhetlen egységét, büszke hagyományoktól és emlékektől duzzadó múltját, amely az egyéni jogoknak és a kózszabadságoknak mindenkor palládiuma volt. De ez a lap ugyanakkor közös kari érdekekért bátorítani és harcolni is kíván, mert a magyar ügyvédi karnak soha nem volt annyi égő sebe, mint manapság, a kar teherbíró képessége egy időben sem volt annyira igénybe véve, mint napjainkban, a Iétfenn* tartás ösztönös érzése suggallja tehát, hogy szavunkat felemeljük olyan eszközökkel, amik a magyar ügyvédség annyi jajszavát valóban hallhatóvá is teszik. A magyar ügyvédi kar fölött annyira megnehezült az idők viharos járása, hogy ma már önmagával szemben tartozó kötelessége kilépni a sajtó nélküli némaságból, az elszigetelt= ségből. Keresnünk kell végre a kapcsolati, amellyel közös szenvedéseink, közös panaszaink, közös reform eszméink egymáshoz közelebb jutnak s é téren egy szaksajtó nagyon sokat lehel. A hivatalos kamarai hírszolgálat mellett teret kívánunk adni minden olyan törekvésnek és jogos panasznak, mely karunk helyzetét nyugodtabb és boldogabb idők felé igyekszik átlendíteni s ehhez a munkához kérjük is t. kartársaink jóakaratú és megértő támogatását. Kar társi tisztelettel és üdvözlettel: A MISKOLCI JOGÁSZÉLET szerkesztősége. A miskolci ügyvédi Kamara évi közgyűlése. Kamaránk folyó évi április hó í9-én tartotta évi rendes közgyűlését a kamarai tagok élénk érdeklődése mellett, a kír. Törvényszék főtárgyalásí termében. Dr. Gíós Károly kormányfőtanácsos, kamarai elnök üdvözölvén a megjelenteket s bejelentvén, hogy a kamarai meghívó valamennyi taggal szabályszerű időben a tárgysorozat ismertetésével közöltetett, a határozatképességet megállapította s a közgyűlést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Sugár Gyula és dr. Regéczy József kartársakat kérte fel. Dr. Forgács Dezső kamarai titkár felolvasta ezután a választmánynak a nagyméltóságú Igazságügy Miniszterhez felterjesztendő évi jelentését, mit lapunk jelen száma egész terjedelmében közöl s beható vita és eszmecsere indult meg a szokottnál ís tartalmasabb, az igazságszolgáltatás minden időszerű kérdésére kiterjedő nívós évi jelentés felett, amelyhez hozzászóltak dr. Dékány János, dr. Fríedmann Géza, dr. Kovács József, dr. Gergely Sándor, dr. Bárdos Benő, dr. Láng Lajos, dr. Vermes András, dr. Klenícs Barna, dr. Kormos Géza, dr. Sugár Gyula és dr. Hercz Ödön miskolci, továbbá dr. Szokoly Tamás abaujszántóí és dr. Győry Nagy Lajos mezőcsátí ügyvédek. A jelentés valamennyi indítvány módosításával egyébként egyhangúlag elfogadtatott s az Igazságügyi Miniszter úrhoz felterjesztetní, továbbá az összes kamarai tagoknak, a Kamara területén működő bíróságoknak s a társkamaráknak megküldeni elhatároztatott.