Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 4. szám - Az orvosi beavatkozás joga [2. r.]

(65) MISKOLCI JOGÁSZELET 13 azt a határt megállapítani, amelyik a jogosságot a jogtalanság terétől elválasztja. Itt ís a fentebbi általános szabály tájékoztat bennünket. — Ha az orvos a választott ' veszélyes gyógymódot vagy műtétet szükségesnek és elkerülhetetlennek tartja és azt véghezviszik még hivatásának határai között jár el, ha azonban a gyógymód vagy operáció még szerinte sem volt okvetlen szükséges, vagy ügyetlenül, elhamarkodva, esetleg tudatlanul jár el, akkor már a büntető törvénykönyv közönséges szabályaiba ütközött. Hogy ez egyes esetekben mikor állapitható meg, azt így általánosságban kimondani igen nehéz, talán lehetetlen ís volna. — In dubío pro reo azonban, a büntetőjognak ez az alapvető sarktétele, az orvos vádlottra ís alkalmazandó és így a kétes, maguk az orvosok közt ís vitás esetekben, el kell fogadnunk a kezelő orvos azon védekezését, hogy ő azt tudományos meggyőződése és gyakorlati tapasz talataí alapján feltétlenül szükségesnek és az egészség helyreállítására célszerűnek vélte. Dienes István KÖNYVSZEMLE Dr. Bognár Cecil: Értékelmélet. Budapest, 1924. 124 1. (Szent István könyvek.) Böhm K. korszakos akad. székfoglalója (Az értékelmélet föladata és alapproblémája, 1900) és nagyszabású rendszeres értékelmélete (Axiológía, í 906) óta alig kísértették meg nálunk az értékeim életi problémák összefoglaló áttekintését. Bognár C. erre vállalkozik és már ezzel a szándékával ís rászolgál elismerésünkre, ha a keresztülvitelt a részletekben sokszor nem ís tartjuk szerencsésnek. Munkájának beosztása az, hogy az általános, alapvető fejtegetések után (érték fogalma, értékelés lélektana, értékek fajai stb.) 4 fejezetben tárgyalja az igazságértéket, az erkölcsi értéket (itt szól a „jog"-ról ís), az esztétikai és gazdasági értékeket. Az egyes fejezetek tárgyalása nélkülözi az egységes elvi szempontot és meglehetősen aránytalan ís. Az igazságértékkel pl. 4 ln oldalon végez, míg a másik 2 abszolút érték (jó és szép) kb. 30—30 oldalt kap! Továbbá a II. fejezetben nem nyújtja az erkölcsi érték teljes megvilágítását, ellenben megismertet az etika történetével, ez a történeti fejlődés pedig a többi fejezetben hiányzik! Bennünket itt legjobban a jog meghatározása érdekel (52—62 lap). Szerző a jogot értékfogalomnak tartja. Nézetünk szerint ehez szó fér. Nem minden jog érték, hanem csak az u. n. „helyes" vagy „igazságos" jog tekinthető annak. Csak erről mondhatjuk, hogy értéket és ennek nyomán fakadó eszményt jelent. S jogi érték pedig az etikai értékelés körébe tartozik, más szóval a jog helyességének végső mértéke az erkölcs, így tehát a jog elsősorban ontológiai és csak másodsorban értékfogalom. A gazdasági értékekről szóló fejtegetéseível általában egyetérthetünk. Csak azt nem írhatjuk alá, hogy itt az alapérték maga az emberiség jóléte, illetőleg inkább azt írnók, hogy nem az emberiség, hanem az egyes ember, amennyiben az ő értéke nagyobb, mint azoké a dolgoké, melyeket produkál vagy kap. Szerettük volna még, ha a szerző az értékek, kivált az alapértékek egymáshoz való viszonyát jobban megvilágítja, esetleg értékrendszert igyekezett volna fölállítani, amint csak helyeselhető az, hogy értékelméletének metafizikai, illetőleg vallásos befejezést ad, ez a befejezés azonban csak változatos. Egészben véve komoly ember munkájával állunk szemben, mely kellően tájékoztat az értékek nagy birodalmában és további tanulmányra indít. Szelényi Ödön. Dr. Kálmán Ödön: A korrekcíonalízáció. (Miskolc, Í924. VI+88. lap.) A miskolci jogakadémia büntetőjogi szemináriumában folyó munkának az éredménye dr. Kálmán Ödön ügyvédjelöltnek a közelmúltban megjelent, „A korrekcíonalízáció" c. műve. A fiatal szerző munkájának tárgyául a büntetőjogi irodalomnak egy kétségtelenül sokat vitatott kérdését választotta, ami azonban nem gátolta őt meg abban, hogy kitűzött feladatának meg ís feleljen. Munkája a bevezetésen kívül 3 részre oszlik. A bevezető részben ismerteti a belga korrekcíonalízácíót, majd a korrekcíonalízáció krímínálpolítíkai jelentőségét méltatja. Az első részben először a rtndkívüíí enyhítő körülmények rendszerének történeti kifejlődésével, nevezetesen az 1792., 1827. és az J843-íkí magyar javaslatokkal, a külföldi javaslatok közül az 1879-íkí badení javaslattal, majd az 1882-íkí francia novellával és az 1852-íkí osztrák birodalmi B. T. K.-vel végül az í878. V. t.-c. vonatkozó rendelkezései megalkotásának előzményeivel ismertet meg bennünket szerzője. A II. fejezet, melyben a korrekcíonalízáció kérdése körül elhangzott irodalmi vitával foglalkozik, a szerző szorgalmáról tesz tanúságot/ Itt mutatja be azt a harcot, melyet külföldön, különösen az olasz büntetőjogi írók Carrarával élükön a bírói rendkívüli jog ellen vívtak, hazai íróink közül különösen Csemegí Károly munkásságát ismerteti, kí a B. T. K. megalkotásával kapcsolatban kelt ezen intézmény védelmére. A II., a dogmatikus részben a korrekcíonalízáció elemeit, tételes alapjait, majd pedíg annak gyakorlati kihatásait tárja alapossággal elénk. Az értekezés súlypontját az értekezés III. részére helyezte szerzője, amelyben a korrekcíonalízácíónak de lege ferenda kívánatos szabályozásával foglalkozik. A kérdés ilyen formában ma ís igen aktuális. Naponta hallunk a bírói szabad mérlegelés ellen, a bírói rendkívüli enyhítési jog ellen támadásokat, amelyek egyes politikai pártok részéről hangzanak el akkor, amikor valamely bírói ítélet nem fedi politikai álláspontjukat. A rendkívüli idők, amelyben ma ís élünk, elválaszthatatlan velejárója a politikai harcok kiéleződése. Ezek a harcok jellemzik mai közéletűnket ís, amelyben — és ez büszkeséggel tölthet el mindnyájunkat — csak a magyar bíróság őrzi meg politikai íntaktságát, pártatlanságát, sziklaszilárdan állva eddigi gyakorlata mellett. A bírói szabad mérlegelés határát a bíróság nívójához kell szabni. A magyar bíróság magas nívója pedíg garancia arra, hogy a bírói szabad mérlegeléssel és rendkívüli enyhítő joggal visszaélés történni nem fog. „Bevisszük üzletébe a vevőket" cím alatt megjelent könyvecske a modern és praktikus reklámot tárgyalja. Megmutatja a hirdetőnek a helyes utat, miként lehet csekély költséggel nagy és uj vevőkörre szert tenni. ^ _y és bérmentve küldi széjjel ezt az értékes könyvet minden komoly érdeklődőnek: " O J " ** RUDOLF MOSSE hirdetési iroda központja, Budapest, VI., Podmaniczky-u. 49-