Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 4. szám - A magyar békeszerződésnek állampolgársági rendelkezései [1. r.]

(63) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 11 fektetésekre nem ís lehet hajlamos, hisz állandóan ki van téve a telektulajdonos szeszélyének, személyi változásoknak és kapzsiságának, mely körülmények az ő netán merészelt befektetéseit előbb utóbb elnyelik. Azon megoldás ellen, mely a vállalkozó részére biztosítja az adományozást, viszont az a kifogás hozható fel, hogy a vállalat megszűntekor épen a vállalkozó régi adományozott joga akadályozza meg, hogy a tulajdonos maga saját kezelésbe vegye a telkén létesült bányát, avagy azt másnak engedményezze. Ez a megoldás mégis sokkal helyesebb az előbbinél, mert a bányamű fenntartása a fő nemzetgazdasági cél, már pedig itt a telektulajdonnál sokkal többet érő befektetések szilárdabb alapon állanak s még egyrészt a vállalkozót kitartó munkára ösztönzik, másrészt bőséges kártérítési alapot nyújtanak a telektulajdonosnak ís. A vállalat megszűnte esetén pedig az üzem fennmaradása csak muló baj, hisz a bányahatóság az adományt kérelemre visszavonja „az üzembentartás ismételt elmulasztása címén" (Bánya tv. Í82., Í70., 243. §. és a 90,244—1906. sz. pénzügym. r.). A haszonbérleti szerződésen kívül a vállalkozói szerződés sem alkalmas a bányaalapítás szilárdságának biztosítására, hisz adományozásra ez sem alkalmas. Minthogy a terrágíumhoz a telektulajdonos mindig ragaszkodik, az alapvető szerződés és az adomány dualizmusa minden megoldásnál felüti a fejét előbb-utóbb, ezt teljesen megszüntetni csak a bányatörvény módosításával lehetne. A jelenlegi jogállapot mellett elég az, ha a fenti alapvető ellentét minél kevesebb felületen mutatkozik. E célra pedig egy különleges „bányaszerződés" készítendő, mely nem a terrágíum szigorú körülírásában merül ki, de alkalmas a bányaadományozásra, a bánya megszüntetését, a befektetések sorsát s általában a felek viszonyát a lehető legrészletesebben szabályozza. E szerződés egy kis kódex szerepét kell hogy betöltse, mert a hoszu álmát alvó törvényhozás ugy látszik nem képes még sokáig a hazai szénbányászatot védőszárnyai alá venni! Dr. Klenics Barnabás. )f A magyar békeszerződésnek állampolgársági rendelkezései Csehszlovák hivatalos körökben, legilletékesebb helyekről nyert értesülés szerint, a cseh parlament napirendre tűzte az alkotmányosság és az illetőség kérdését rendező törvényjavaslatot. Az egyesült ellenzéki pártok, a magyar, német, tót és rutén képviselők erőteljes sürgetésére szánta rá a cseh kormányt magát, hogy az eddig érvényben lévő állampolgársági törvényt revídiálja. Az uj állampolgársági törvényjavaslat gyökeres módosításokat ígér. Eddig ugyanis csak az vált cseh állampolgárrá, akí Í9Í0. január t-ig szerzett Csehszlovák területen illetőséget. A mostani javaslat értelmében azonban a cseh állampolgársághoz joguk van mindazoknak, akiknek a mostani Csehország területén Í9Í7. október 28. előtt bármilyen rövid ídeíg állandó lakásuk volt, illetve ezen időpontig ott illetőséget szereztek, mégha nem születtek ís azon területen. Ha ez a törvényjavaslat tető alá kerül, „előreláthatólag sok nyitott seb fog begyógyulni", mert így nem lesznek kitéve örökös zaklatásnak azok, akiket az eddigi törvény megfosztott állampolgári joguktól. Későbbi soraimban épen ezzel a kérdéssel kívánok közigazgatási szempontból foglalkozni, de már most fel kell említenem a következőt. Egy rövid hírecske volt az egész, de a békeszerződés meghamisítása van benne. A cseh hatóságok úgy találták, hogy Korláth Endre magyar jogpártí képviselő cseh-szlovák állampolgársága ellen emelt kifogások helyt állók. Korláth apja után csonka-magyraországí illetőségű. Az ungvári főszolgabíró az ungmegyeí Tóvalva község határozatát, mellyel Korláthnak megadta az illetőségi jogot, mint törvénysértőt megsemmisítette. — A felsőbb hatóság egy prágai közigazgatási bírósági döntvényre hivatkozik. Ezen döntvényről úgy magyar, mint cseh jogi írók sokat vitatkoztak, majd alább bőven fogok vele foglalkozni, azonban kénytelen vagyok már ezúttal is megemlíteni, hogy ebben a különös és igazságtalan másod, sőt harmadfokú ítéletben ugyanaz a tendencia nyilvánúl meg, amely Körmendy Ékes Lajos kassai képviselőt ís megfosztotta illetőségétől és ez alapon képviselői mandátumától. A cél csak az, hogy a cseh kormány megszabaduljon a neki kellemetlen magyar ellenzéki képviselőktől, akik a prágai parlamentben a kisebbség jogaiért síkra szállva mindenkor feltárták minden kínálkozó alkalommal a csehek elnyomó törekvéseit. — Nevezettek megfelebbezték végső fokra a határozatokat és reméljük, hogy az új törvény életbelépte után revideálják illetékesek a sérelmes részt. Még az új törvény sem kielégítő teljesen, mert nem helyezkedik arra az egyedül helyes álláspontra, hogy a békeszerződés aláírásának napját tekintse az állampolgárság megszerzésének időpontjául. A magyar kormány nem fordíthatott Í9í9. évben kellő figyelmet arra; hogy a békeszerződésben Benes által nagyon ravaszúl és ügyesen becsempészett időpontokat revídeáltassa, mert az utolsó pillanatig hitt és bízott a békeszerződés és azok szerzőinek igazságossá* gában. A békeokmányt kényszer hatása alatt írta alá hazánk, Benes diplomata pedig a szépen becsúsztatott és nagyon hamar lejáró nem ís publikált időpontokra állampolgársági törvényt épített,* mely, törvénytik éles ellentétben áll a joggal és igazságai. Adja Isten, hogy ezen javaslat mielőbb törvénnyé váljék. Engedtessék meg nekem, mint állampolgársági és illetőségi előadónak, kinek 10 éves gyakorlata van az illetőségi kérdésben, hogy először magát a gyakorlati részt ismertessem. Az államterület átengedése — nemzetközi jogelv — az államhatalom gyakorlásának az átengedését jelenti; az egyik állam lemond az íilető területen a hatalom gyakorlásáról, a másik állam pedig arra saját hatalmát kiterjeszti ugy a személyek, mint a terület fölött. Aki a területek birtokát átveszi, köteles annak terheit ís átvenni. Ez a körülmény államjogí szempontból azonban még nem dönti el az átengedett területen tartózkodó egyének állampolgárságát. Mert az állampolgárság közjogi státus, melyet az illető az állammal szemben elfoglal; s amely bizonyos jogoknak és kötelességeknek képezi az alapját. A területváltozás csak indokául szolgál annak, hogy az illető területen lakó egyének állampolgárságának megszerzésére és elvesztésére az általánostól eltérő, speciális jogszabályok állapíttassanak meg. Ezeket a jogszabályokat az érdekelt államok közös megegyezéssel állapítják meg, nemzetközi szerződésben, nehogy kettős állampolgárság, illetve hontalanság jöjjön létre. így pí« a magyar békeszerződésben tekintettel kellett lenni azokra a volt osztrák területen községi illetőséggel bíró osztrák állampolgárokra ís, akik az osztrák mellett a magyar állampolgársággal ís rendel-