Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 10. szám

(Í6Í) MISKOLCI JOGÁSZELET 9 Tisztelt Közgyűlés! A kír. ügyészségnek, függetlenül az anyagi igazság szolgálatában álló pozíciójától, folyik felettes hatóságához való viszonya. Az ügyészi törvény a kír. ügyészséget közvetlenül az igazságügyminiszternek rendelte alá. Azonban az állam közérdekének szolgálata kizárja azt, hogy a hatalöm eszközéül használtassák fel. Az a szellem, amellyel ezt a testületet az anyagi igazság érdekében felhasználni kell és felhasználni lehet; tündöklik az első magyar kír. főügyészrendeleteinek mindegyik lapján. Tisztelt Közgyűlés! A hetvenes évek elején a képviselőválasztások küzdelmei vad hullámokat vertek fel a nép életáben, de jelentkeztek már a szociális mozgalmak első tünetei is. Kozma Sándor kötelességének tartotta ezekre felhívni a kír. ügyészek figyelmét. Kifejezetten és ismételten is hangsúlyozta, hogy a kír. ügyész, mint polgár bírhat politikai véleménnyel, de mint hivatalnok egyik pártnak sem, csak az államnak szolgája s ennek, e téren is tárgyilagos, szenvedély telén, de komoly és erélyes munkálkodást tartozik szentelni. Végül a hang is. mely Kozma Sándor összes utasításain végig vonult, nem az omnipotens hivatalfőnök, hanem a jóakaró tanító és szerető vezér hangja, aki akárhányszor védelmébe veszi alárendeltjeit s aki még a statisztikai és ügyviteli szabályok részleteibe is elvet és szellemet lehel. Ilyen a külsőségekben is. „Ennyiből áll utasításom, amelyet önnek gyakorlatiassága és erélye fog kiegészíteni'4 — mondja egyik helyen, de igen sok helyen ad bátorító kifejezést annak a meggyőződésének, hogy ügyészei az ő intenciói szerint járnak eh Kozma Sándor felfogása a régi magyar tiszti ügyész objektivitásának felélesztése, annak az ügyészségnek a keretében, amelynek immár a vádfeletti kizárólagos rendelkezés és az előzetes eljárás folytonos szemmeltartása is jogává tétetett. Az ügyészí objektivitás : magyar hagyomány. A vádfeletti rendelkezés: a modern jogfejlődés. Ezek a.z elvek azonban — igen tisztelt Közgyűlés! — amelyeket a kír. ügyészség e törvény alapján megvalósított, nagy küzdelmek utján törtek maguknak utat. A gyakorlatban s az üttörésben ís az érdem a jeles vezért illeti. Kozma Sándor érdeme, hogy a vádfeletti rendelkezést elhódította a bírótól, aki a régi idők hosszú gyakorlata folytán azt a maga számára vindikálta és Kozma Sándor, a kír. ügyész részére kivívta a tárgyi igazság palládiumát: a vád elejtés jogát. Kozma [Sándor, mint kír. főügyész a koronaügyész hivatását ís ellátta, s aki mint az igazságügyminiszter alatt álló főügyész mindegyik hatáskörében megtudta őrizni az egyedül helyes álláspontot: a tárgyilagosságot és a humanizmust. Tisztelt Közgyűlés ! Amidőn Kozma Sándor a kír. ügyészség szervezetét felállította, hatáskörét megállapította és rendeleteiben lefektette azokat az élveket, azokat az örökéletű igazságokat, amelyeket a kír. ügyészek működésükben követni tartoznak, ugyanakkor ösztönszerűleg, de nem minden intenció nélkül, teremtette meg a védelem hivatását és működési körét előkészítette a jövendő törvényalkotásnak, a magyar ügyvédséget méltán megillető helyet a védelemben, a védői tiszt betöltésében, a modern büntető eljárás, az uj büntető perrendtartás számára. Akkor, amidőn Kozma Sándornak nagy érdemeit a magyar büntető igazságszolgáltatásban a kír, ügyészségek közérdekű hivatásának megalapozásánál kiemeljük, ugyanakkor mi, magyar ügyvédek ís rajongó szeretettel adózzunk az ő emlékének. Neki köszönhetjük, hogy az igazságszolgáltatás egyenrangú tényezőjévé tette a magyar ügyvédséget ís, mert a későbbi kodífíkátorok a kír. ügyészségek hatásköréből azt a helyes következtetést vonták le, hogy a védelmet is hasonló jogokkal kell körülbástyázni, mert csak a vád és védelem egyenlő igazságos mérkőzéséből születhetik meg a teljes és tiszta igazság* Kozma Sándor törvényalkotásain, rendeletein végig vonul az ötvenes és hatvanas évek táblabíró ügyvédeinek éleslátása, gazdag tudása, magas kulturáltsága, de e mellett tántoríthatatlan nemzeti érzése párosvlva tiszta emberszeretettet, amely a nemzeti szabadelvüség üdítő forrásaiból táplálkozott. Ezek a nagy lelki és szellemi tulajdonságok emelték őt az igazi vezérek sorába. Vezér volt ő, aki megmutatta az igazságszolgáltatás számára a fejlődés útját. Vezér volt, aki egy percig sem tűrte az ügyészí pódiumon az elfogultságot, a maradiságot. Vezér volt, aki nem ismert etőitéletet, társadalmi, felekezeti kiváltságokat, nem türt semmt külömbséget ember és ember között akkor, amidőn vádlóként állott a nyilvánosság előtt és amikor tudta, hogy az ember legféltettebb kincse: szabadsága és becsülete forog kockán. Tisztelt Közgyűlés! Nem a politika homályos szemüvegén, nem a lázas, forradalmi időktől megzavart elmék hangulatain és közhelyein keresztül kell felemelkednünk Kozma Sándor egyéniségéhez. A mélységbe kell leszállanunk s amint a nemesércet kutató bányásznak a tisztultabb emberi érzések fáklyafény énéi kell vizsgálnunk annak a férfiúnak lelkitulajdonságait, akinek századik születési évfordulóját ünnepli most a magyar jogász közönség s a magyar nemzetnek minden küséges és kulturált polgára. S midőn a nagy idők e kimagasló alakjának szellemét idézsük és emlékének hódolunk, fogadjuk meg rendithetten hittel, tántorithattan hűséggel, hogy tanításait és igéit mindannyian megőrizzük érintetlenül annak a késői nemzedéknek számára, amelyik az igazságszolgáltatás legszebb, de legnehezebb hivatásában az igazságkeresés göröngyös utait járja. Hassa át a késői utódokat is az a magasztos szellem, amely az ő lelkét inspirálta, gondoljunk az igazságszolgáltatás döntő perceiben az ő nagy szívének megnyilatkozásaira, évszázadokon át ís élő, világító eszméire, mert ezekkel és csak ezekkel a kultur fegyverekkel, a Kozma Sándor nagy és fényes íngéníumávaí, tündöklő emberi erényeível fogjuk mielőbb visszahódítani nagy Magyarországot! A Kamara részleges tisztújító közgyűlése. Az Í925. VIII. t.-c. értelmében Kamaránk választmányának kiegészítése 4 rendes és 2 póttaggal szükségessé válván, szeptember 26-én a részleges tisztújító közgyűlés megtartatott, mely alkalommal megválasztattak választmányi és fegyelmi bírósági tagokul: Dr. B u z a Béla (S.-A.-Ujhely), Dr. Sebők Ferenc (Szikszó) Dr. Hercz Ödön és Dr. Kérészy Barna, póttagokul pedig Dr. Ambrus István (Sajószentpéter) és Dr. R osenberg Márton ügyvédek. A tisztújító közgyűlést megelőzőleg Dr. Kovács József ügyvéd tartotta meg Kozma-centennáríumí ünnepi beszédjét, mit lapunk más helyén egész terjedelmében közlünk. Dr. G 1 ó s Károly elnök indítványára, a közgyűlés elhatározta, hogy az ünnepi beszédet egész terjedelmében jegyzőkönyvileg megörökíti, — azért előadónak köszönetet szavaz s Kozma Sándor fiát, Kozma Andort, az országos nevü költőt és írót, — aki a Kamarához írt levélben sajnálkozással mentette ki elmaradását, — üdvözli. Kamarai választmányi ülések. Kamaránk szeptember í7-íkí választmányi ülésében elhatározta, hogy a miskolci járásbíróság elnökéhez oly irányban átir, hogy a polgári irattárban 9—10, a telekkönyvi hivatalban pedig Í0—íí órák közt adassék értesítés.