Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 9. szám - Emlékkönyv Berzeviczy Albert irói működésének félszázados évfordulója ünnepére. Pécs, 1925. 586 l. [Könyvismertetés]

(Í49) MISKOLCI JOGASZELET 13 Ezt rekapítulální nem lehet Kramar nagy müvében nagyszerű képét mutatja be a földindulásnak. Adatai, melyeknek egy része személyes tapasztalatokon alapul, már összeköttetéseinél fogva is megbízhatóknak látszanak s így valóságos történelmét adják a jelenkor azon eseményeinek, amelyekről oly sokat hallunk és tudni jóformán semmit sem tudunk. Munkáját az újjászületés lehetőségeinek a fejtegetéseível zárja le. Ez ís nagy problémája mindenesetre e kornak és legkíváítképen Oroszországnak. De Kramar fejtegetéseit itt már, ahol tárgya ís elhagyja a pozitívumok talaját, leginkább csak a szláv nacionalizmus hevíti s így e rész reális értéke a történeti rész maradandó becse mögött messze elmarad. Zsedényl Béla dr. Die Vererbung geistiger Eigenschaften und die psichische Konstitution, von W. Peters. o. ö. Professor der Psíchologíe und Vorstand der Psíchologísc!ien Anstalt der Uníversítát Jena. Veríag von Gustav Físcher Jena 1925. Egynegyedrét 400 oldA munka azt a nagyjelentőségű problémát tárgyalja — a lelki átöröklést —, mely a büntetőjogban a krímínal anthropologiaí iskola keretében a krímínalbsologíaí és a krímínalpsíchologíaí irány kialakulására vezetett. A théma vonzó és a kérdésnek, hogy „át lehet-e az egyedek szerzetté tulajdonságokat származtatni az utódokra és az átöröklés állandósítja-e őket" — nagy gyakorlati jelentősége van. A szerző rövid előszó és bevezetés után az élettani átöröklés alapfogalmait magyarázza, majd a kérdés érdemi tárgyalására térve át, a II, fejezetben a lélektani átöröklésre vonatkozó kutatásokról értekezik. A psichíkaí átöröklés fogalmának meghatározása után a lelki tehetségekről, tulajdonságokról beszél, majd azt fejtegeti, hogy a lelki tehetségekből megfelelő lelki, psíchíkaí környezet nélkül nem fejlődhetnek kí „lelki tulajdonságok". A III. fejezetben a lelki rokonság kiderítésére szolgáló módszereket ismerteti. A IV. fejezet az eddigi kutatások eredményeiről igyekszik képet nyújtani. Itt foglalkozik a vísszaütés sokat vitatott problémájával ís. Az V. fejezet a Galton-Pearsoní átöröklésí törvényeket, míg a VI. fejezet a Mendel-féíe átöröklést ismerteti. A VII. és VIII. fejezetekben a latens lelki tulaj donságokról, majd a temperamentumnak, a jellembeli sajátságoknak, a lelki defektusoknak és betegségeknek átöröklését tárgyalja. A IX. fejezet a Mendel-féle eseteket illeszti be a lelki átöröklés thémakörébe, majd az átöröklésben mutatkozó eltérések okaira igyekszik rávilágítani. Az utolsó fejezeteL végül a nemeknek az átörökléshez való viszonyát tárgyazzák és a szerzett lelki tulajdonságok átöröklésének tanához szolgáltatva adalékokat a környezetnek az átöröklésre gyakorolt hatásával foglalkoznak. A munkát hatalmas irodalmi repertórium (32 oldal) egészíti kí, mely a folyton előforduló utalások révén a szöveggel szoros összefüggésben van és mintegy a jegyzeteket pótolja. A lelki átöröklés problémája azok közé tartozik, melyekkel igen sokan és régóta foglalkoznak. Az átöröklés híveink sorát Lamarck nyitja meg és elvei Darwin, Spencer és Haeckel munkáiban jutnak erőteljes kifejezésre. Ez az irány Lamarck azon elvére támaszkodik, hogy „mindaz, amit a természet az egyénekkel szereztet vagy elveszíttet, megőriztetik az átöröklés által". Platt Ball, ez elmélet ellensége, 22 csoportba foglalta össze azon tényeket, amelyeket az elmélet hívei igazuk mellett felsoroltak.1) Az átöröklés tanának legtekintélyesebb ellenségei Galton (Í875), Walace és Weísmann. Platt Ball (íd. m.) arra a következtetésre jut, ez a hypothesís se nem szükséges, se nem igazolt, se nem valószínű. Ríbot2) midőn az értelem átörökléséröl ír, idézi De Candolle Hístoríe de la scíence et des savants c. müvének a következő sorait: „Vegyük valamely nagy hadvezérnek vagy kiváló mathematíkusnak a fiát; feltéve már most, hogy az apjához és nem az anyjához fog hasonlítani, a születés pillanatában csupán valószínűség forog fenn arra nézve, hogy a nagy hadvezér fiából parancsolásra termett ember válik, a híres mathematíkus fia meg jó számoló lesz, minek folytán az előbbiből vadászmester vagy bírtokfelügyelő, az utóbbiból lelkiismeretes könyvelő válhatík." Tulajdonképen ez mindaz, amit az esetek legnagyobb részéb:n az átörökléstőí várni lehet — jegyzi meg Ríbot.:!) Az írók többsége szerint tény, hogy az ember szüleitől bizonyos hajlandóságokat örököl. W. Peters végtelen szorgalommal összeállított művében a legfontosabb kérdést megoldatlanul hagyja. „"Wie können sích Prímárkonstítutíonen „kombíníeren", wie kann aus zweí Prímárkonstítutíonen eíne eínzíge entstehen — — Wie aus Zweí Eínes wírd, íst das Grosse Rátsel der psíchísen Vererbung" — írja művének utolsó soraiban. A munka, bár a beható tanulmányt, finom elemzést, az alaposságot és az idevágó irodalom bőséges, szinte bámulatbaejtő ismertetését nem lehet tőle elvitatni, tárgyalásában nélkülözi azt a közvetlen és az esetek színes közlésével az érdeklődést folytonosan ébrentartó előadási módot, melyet a francia Ríbot-nak hasonló tárgyú művében élveztünk és amely a munkát alkalmassá tenné arra ís, hogy a szakemberekén kívül a művelt laikus érdeklődését ís leköthesse. Dr. Kéthely Sándor. Í925—26. tanév első felében tartandó előadások Jegyzéke*) A) Kötelező tantárgyak: /. évfolyam: Bevezetés a jog- és államtudományokba. Heti 2 óra. Előadó tanár: dr. Putnokí Béla. — Római jog. Heti 8 óra. Előadó tanár: dr. Sztehlo Zoltán. — Magyar alkotmány és jogtörténet, különös tekintettel a nyugateurópaí jogfejlődésre. Heti 5 óra. Előadó tanár : dr. Bruckner Győző. II. évfoíya m: Jogbölcsészet. Heti 6 óra. Előadó tanár: dr. Hacker Ervin. — Magyar Magánjog. Heti 5 óra. Előadó tanár : dr. Szilágyi Antal. — KözgazdaJ. Les effets del' usage et de la désuétude sont íls hérédítaíres ? íd. Ríbot. 2 3. Ríbot: A lelki átöröklés, Bpest, Í896. 72-73. old. Ford. Holló S. +) A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 53,659/925. IV. sz. rendeletével jóváhagyva.