Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 7-8. szám - A csehszlovák köztársaság alkotmánya [2. r.]

4 MISKOLCI JOGÁSZÉLET rendelkezéseit, melyek szerint a területi, vallási, vagy nyelvi kisebbséghez tartozó csehszlovák állampolgárok jogilag és tényleg ugyanoly bánásmódban fognak részesülni és ugyanoly polgárjogokat fognak elverni, mint a többi csehszlovák állampolgárok."18) Ezek után és a tényleges állapotok ismeretében, különösen arra emlékezve vissza, hogy mi módon kezelik az illetékességi és ezzel összefüggő kérdéseket a cseh-szlovák hatóságok és bíróságok a magyar lakossággal szemben, különösen hangzanak a kisebbségi jogokhoz íüzött indokolás pathétíkus kijelentései: . . . „Csak akkor lesz erös az államunk, ha erös alapokra építjük és a legerősebb alap az igazságosság"... „államunkban ne legyen uralkodó nemzet, de ne legyenek elnyomott nemzetek se". — „Az előadónak nincs hőbb óhajtása, mint hogy Masaryk első ünnepélyes üzenetének azon jelmondatához : „Erőszakoskodásnak nincs helye a mi országunkban !" minden cseh-szlovák jogosan tehesse hozzá azt, hogy — erőszakoskodások nincsenek is."19) 4. A nemzetgyűlés. A csehszlovák alkotmány legfőbb tényezője, a népakarat letéteményese és a köztársaság egész területére kiterjedő törvényhozói hatalom birtokosa a nemzetgyűlés, amely két házból: a képviselőházból és a szenátusból áll. Az alkotmánylevél elkészítése és tárgyalása alatt élénk, sőt elkeseredett vita folyt a felett, vájjon a demokratikus elvvel összeegyeztethető-e a kétkamararendszer ? A kinevezett nemzetgyűlés végre is célszerűségi okokból a kétkamara rendszer mellett döntött. A szenátusi törvényjavaslat indokolása a kétkamararendszer előnyeiként és a döntés provokálása végett az ügyek alaposabb meggondolhatására, a törvényhozás állandóságára és egyensúlyára, a két kamara kölcsönös ellenőrzésére és arra hivatkozott, hogy a kétkamararendszer mellett nem áll fenn a veszélye annak, hogy egy kamara magához rántva minden hatalmat, tyrrannísra törekedjék. De bár az alkotmány a kétkamararendszer elvére helyezkedett, a két ház paritását már nem valósítja meg, hanem jelentékeny túlsúlyt biztosít a képviselőháznak. A két ház együttes ülésben mint „nemzetgyűlés" csak a törvényben meghatározott funkciókat töltheti be: a nemzetgyűlés választja a köztársaság elnökét és elnökhelyettesét és ezek a nemzetgyűlés előtt tesznek fogadalmat az alkotmányra. A nemzetgyűlést íiy esetben a kormány elnöke hívja egybe. Az ülésén a képviselőház elnöke elnököl; helyettese a szenátus elnöke. A két ház e kivételektől eltekintve, mindenkor külön tanácskozik és hoz határozatokat. A képviselőház 300 és a szenátus 150 tagja az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog és az arányos képviselet elve alapján nyer megbízatást. A választásokat vasárnap tartják meg. Képviselői választói joga van, nemre való tekintet nélkül, a köztársaság minden állampolgárának, kí a választói névjegyzék összeállításakor életének 2Í. évét betöltötte és legalább három hónap óta valamely községben lakik. -°) Nem gyakorolhat azonban választói jogot az, Í8) 1. fejezet. 8. szakasz. Í9) A nemzetgyűlés alkotmányjogi bizottságának 2421 920. sz. jelentéséből. 20) Katonáknál a törvény még a háromhónapí egyhelyben lakást sem kívánja meg. Leszavazhatnak bármely községben, ahol a névjegyzék összeállításakor szolgáJatílag be voltak osztva. Ez tette lehetővé a felvidéki választásoknál a polgárjogokon elkövetett attrocitások nagy részét. „A magyar városokat cseh akit jogerős bírói ítélet a vagyona feletti szabad rendelkezéstől eltiltott, aki csőd, vagy kényszeregyezség alatt áll és akit jogerős bírói ítélet fosztott meg e jogától.21) Képviselővé választható minden képviselői választói joggal bíró egyén, ha életének 30. évét betöltötte. Egy-egy képviselőházi időszak (cyclus) 6 évig tart. Szenátori választói joguk van mindazoknak, kik képviselő választói joggal bírnak, amennyiben a választói névjegyzék összeállításakor életük 26. évét betöltötték. Szenátorrá választható minden választói joggal bíró egyén, kí életének 45. évét betöltötte és Í0 év óta csehszlovák állampolgár.22) Egy-egy szenátusi időszak 8 évig tart. Senki sem lehet egyidejűleg mind a két háznak a tagja. A választásók érvényessége felett egy külön törvényben szervezett és íntézményezett választási bíróság 2i) ítélkezik, mely a legfőbb közigazgatási bíróság elnöklete alatt Í0, a képviselőház által a köztársaság 40 évet betöltött és jogvégzett állampolgárai közül választott ülnökből és a szükség által meghatározott számú referensből áll, kiket a bíróság elnöke delegál a legfőbb közigazgatási bíróság bírái közül. Nem lehetnek a nemzetgvülésnek összeférhetetlenség címen tagjai: a megyei és kerületi főnökök, az alkotmánybíróság tagjai, a választás/ bíróság ülnökei és a megyei képviselet tagjai. Államhivatalnok, ha a nemzetgyűlés tagjává választják, megbízatásának idejére, illetményeinek élvezete mellett, szabadságoltatík. Főiskolai tanároknak, amennyiben élni kívánnak e jogukkal, joguk van ugyaníly feltételek mellett a szabadságoltatásra. Más közhivatalnok szintén szabadságot vehet igénybe megválasztatása esetén. Az alkotmánylevél utal a nemzetgyűlés tagjainak morális összeférhetetlenségeire is, de minden sanctíó nélkül ; kijelenti azonban, hogy a képviselet csak személyesen gyakorolható és a nemzetgyűlés tagja utasítást nem fogadhat el, de köteles, mandátuma elvesztésének a terhe alatt, a ház legelső ülésén a köztársasághoz való hűségre, a törvények betartására és megbízatásának legjobb tudása és meggyőződése szerinti betöltésére fogadalmat tenni. A nemzetgyűlés tagjáít mentelmi jog illeti meg. Politikai függetlenségükből kifolyólag szavazatuk miatt nem üldözhetök s e minőségükben a házban tett kijelentéseik miatt csakis az illető ház fegyelmi hatalma által vonhatók felelősségre. Büntető, vagy fenyítő eljárás ellenük, bármily tettük vagy mulasztásuk miatt, —• kivéve a felelős szerkesztő büntetőjogi felelősségét, — csak a ház engedélyével indítható. Tettenérés és letartóztatás esetén a letartóztatás a ház elnökének azonnal bejelentendő s ha a ház Í4 nap alatt nem határozna, a fogságbantartás megszüntetendő. A nemzetgyűlési ciklus ülésszakokra oszlik. Az ülésszakokat, ugy az évi két rendes ülésszakot, mint a rendkívülieket a köztársaság elnöke hívja egybe, napolja el és rekeszti be. Az alkotmány azonban részint a többség, részint a kisebbség védelmére, az elnök összehívási jogával szemben mindkét háznak garanciákat nyújt.24) Az ülésszakok mindkét házban katonák özönlötték el, akiknek megengedték, hogy ott szavazzanak. Ezeknek a csapatoknak a jelenléte lehetetlenné tette a csehellenes jelöléseket.' (Praznovszky jegyzéke Millerandhoz. Versailles, 1920 április 22-én.) 21; Az Í920 április hó 29-ikí választójogi törvény. 22) A J0 évi állampolgárság feltétele az 1928. ÍT végéig megejtendő választásoknál nem érvényes. 23) Az Í920 febraár 29 iki törvény a Választási Bíróságról (volebni soúd.) 24) L. a 6. alcím alatt.