Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 6. szám - Gróf Apponyi Albert hét előadása a magyar alkotmány fejlődéséről. Budapest Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. 108. 1 [Könyvismertetés] - Gróf Tisza István összes munkái. II. köt. Levelek, táviratok, távbeszélőn küldött üzenetek, egyes előterjesztések 1914 juniustól december végéig [Könyvismertetés]

(11) MISKOLCI JOGÁSZELET III A monda hitelességét nem tudom ellenőrizni a íün* dérpalotára vonatkozólag, mert ezideig ugy Kadic, Hermán Ottó, mint Breuil abbé is, megfeledkeztek a tó mélyén archeológiai kutatásokat végezni. A zöld tó sima tükrét csolnakok szelik végig s a benn ülők versenyt dalolják velünk öreg profcszorunk, Csen* gcy Gusztáv nótáját: Ballag már a vén diák . . . Omassa. A legteljesebb jókedvvel érkezett meg a társaság a massai végállomásra. Útközben semmi kellemetlenség nem történt, csak Hován Gyuszi kötötte be abrosznagyságu kendővel az állát. Szegénynek a foga fájt. A dékán asz* pirint adott neki, de minthogy szívbaja miatt (legnagyobb sajnálatomra nem tudom megmondani kiért) csak külsőleg használhatta (azt mondotta, hogy a mellényzsebből nagyobb a hatása), végül kénytelen volt fájdalmát egy üveg sörrel csilapitani. így aztán elmúlt a fogfájása, de szomorúan lehetett tapasztalni, hogy ragályos betegség, mert hamarosan megszaporodott a rossz* fogúak létszáma. A végállomáson fel* szállitás végett, ki-ki kéthárom üveg sört magához véve, elindult a tár* saság. Az előőrsöt meg* lehetősen előre sietve a társaság f. b. szakácsa és élelmiszer beszerzője, MilasovszkyLászló ügy* vezető alelnök és Mikii* lecz Antal képezték. ~ Azután az üstök men* tek fölfelé gólyalábakon A menetet a társaság zöme a három éves Bruckner Putyuval az élén zárta be, meg nem határozható úton jöttek azután a titkos fogfájó* sok. Űtjokat cgy*egy elmaradt sörösüveg je* lezte csupán. Őrvénykön (767 m.) Örvénykőre, mely pár percnyire van, át akar menni. Útközben hűen kisér bennünket a fák vörös*fehér*vörös szinüre festett fáblács* káin a 9*es jelzés. Alig 20 percnyi kényelmes ut után, megérkezünk a Bükk legszebb kilátó pontjára, örvénykőre. Közvetlen a cél előtt keskeny sziklaúton kell pár métert felkapaszkodni, miközben csak az orrunkig is alig látunk, hogy aztán rögtön utána a végtelen természet gyönyörétől verjen gyökeret lábunk. Megilletődve megyünk a sziklacsúcs szélérc, ahol a nagy magyar mesemondó, a bujdosó Jókai tenyérbetett állal gondolta végig a szerencsétlen kimenetelű szabadságharcot s szőtte a mellette uszó naptól aranyozott felhőkből kihúzott aranyszálakkal azokat a meséket, ame* lyeken képzeletünk is a felhőkbe suhant. Jókainak a Tar* donán bujdosás napjaiban legszívesebben látogatott helye volt ez. Alattunk falmeredek mélység tátong s oly csábítóan hívogat. Jó mélyen lent a szirti sas kering. Ki tudja, mily magasan repülőnek látják alulról. A Bükk egyik legmagasabb pontján vagyunk, 767 méterrel a tenger szine fölött. Amerre nézünk mindenütt mérhetetlen távolságokat látunk magunk előtt, s a távol ködéből egyen* ként bontakoznak ki a hegyek, várromok, fal* vak. Szép időben Mis= kolcig látni, s tul mis* kolcon az alföld nagy részében gyönyörködne* tünk. Látszik a Bálvány, Ordögoldal, Csikorgó stb. a közelben ; nóg* rádi hegyek távolabb. Meredek csúcson ka* cérkodik a dédesi vár* rom, ahol a lázadó Er* nye utolsó menedékhe* lyet talált míg végre el kellett buknia. A hegyek alatt festői képet nyujía* nak a kicsi pirosló*fe* hérlő falucskák. Mindenki néma áhi* tattal nézi a vidéket. (Rüclcer László felvétele) A célnál. Mire együtt fent volt a társaság a romoknál, már akkorra megfőtt a virstli s ki*ki ehette mustárral. Lassan* lassan kevés hiján előkerültek a hűtés miatt a patakba dug* dosott sörösüvegek is. Álig ürült ki a kondér a virsliiről, a szakácskülönit* mény Milasovszky dirigálásával azonnal hozzáfogott az ebéd főzéséhez. Mig f. b. szakácsunk a tüz körül szorgoskodott, alkalmunk volt körülnézni a táboron. A menedékház előtt telepedtünk le, a svájci tipusu, cros gerendákból össze* állított épület most ha nem is a vihar, de a nap ellen szolgál hűvös árnyékával. Telepedhettünk volna ugyan fák árnyéka alá is, de jól esett szemmel kisérni a főzést s nagyokat nyeltünk a kondéroktól incsclkedően elkalandozó finom konyhaszagból. Hiába, tiz Karlsbadnál többet ér egy kirándulás. Mellettünk szép tisztás terül cl, bujazölden nyuj* tózva végig a hegytetőn a körülölelő erdők közé. Ha végig* nézünk rajta nem is gondolnók, hogy itt, ahol most a hegyi gyopár üt piros foltokat a zöld fííszőnyegen, régen a fehérbarátok veteményes kertje volt, melyet maguk ástak, maguk öntöztek. Maga a zárda pedig tőlünk balra piron* kodva rejtőzik a lombok közé, mert hajdani fényének hala* vány árnyékát tudná mutatni csak. Mire ugy hirtelen emlékeink felidézésére összeszaladgáljuk a tábor környékét, már összeverődött a társaságnak az a csoportja, amelyik Legközelebb esik hozzánk Mályinka, amelyből azon* ban csak egy néhány ház látszik. Odább Dédes, Tapolcsány teljesen láthatók. Legszebb képet nyújt azonban Tardona. A májusi napfény tündércsókjával hintette végig a vidéket s ragyogón vibrál előttünk a falu. önkéntelenül azt a házat keresem, amelyikben Jókai lakott. Sajnos nem tudom melyik. Valószínűleg ott lesz valahol a templom közelében. Szemeimmel merengve kisérem végig az utakat, amerre járkálhatott, mert hiszen mindég a vidéket bújta, amit imádott, aminek szépsége arra a gondolatra juttatta, hogy egy magyar pogánykorbcli regével lepi meg olvasóit. Egy alkalommal azt mondta, hogy itt szeretne birtokos lenni Tardonán, pusztán a vidék kedvéért. Későbbi leve* leiben is gyakran visszaemlékezett rá, de nem maradt itt, jött érte szerelmes hitvese, hű felesége Laborfalvy Róza s vitte magával arra felfelé az északnak vivő uton, amerre most a Magas Tátra hótól deres fejjel siratja Trianont. Szeniléleki zárdaromoknál Visszatérve a szentléleki romokhoz, a társaságot a demizsonok körül fekve aranyhangulatban faláljuk. Demjantsik Béla hegedűn kiséri az éneklőket. Közben az éle* röppentyűk egymást érően puffognak el s fiuk lányok vegyesen kacagnak bele az erdő zúgásába. Egy másik csoport a tisztás végén céllövészetet rendezett dr. Szontagh Vilmos profeszor felügyeletével.