Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 6. szám - Gróf Apponyi Albert hét előadása a magyar alkotmány fejlődéséről. Budapest Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. 108. 1 [Könyvismertetés] - Gróf Tisza István összes munkái. II. köt. Levelek, táviratok, távbeszélőn küldött üzenetek, egyes előterjesztések 1914 juniustól december végéig [Könyvismertetés]

MISKOLC! JOGASZELET 19 fogadása esetén mindössze ÍO volna a budapesti elek­torok száma, a vidékieké pedig 35 lenne s így a vidé­kiek majorízáínának a budapesti kamarával szemben, amely utóbbinak tagjai az országos létszám 57 száza­lékát teszik (összes magyar ügyvédek 5584, — ebből budapesti 3Í27). Éppen azért hivatkozik a budapesti kamara, hogy a vidéki kamarák jelentőségének kol­légíális megbecsülésével oly pozíciót foglalnak el az összes ügyvédségben, hogy ők maguk egy tagot joggal küldhetnek a felsőházba. A miskolci ügyvédi kamara választmánya május 29-íkí ülésében foglalkozott e kér­déssel : ugy a budapesti, mint a vidéki kamarák állás­pontjával. A balassagyarmati kamara, úgyszintén a szegedi és a kalocsai kamarák e kérdést illetőleg nem azonosítják magukat a budapesti kamarával. A székes­fehérvári kamara viszont ötre kívánja felemelni az ügyvéd felsőházi tagok számát. A mi kamaránk arra az álláspontra helyezkedett, hogy a budapesti kérelem jogosságát elismeri az eset­ben, ha felsőházunkban az ügyvédségnek 3 tagsági hely biztosíttatik. Kamaránk e végből elhatározta, hogy e tárgyban felír a nemzetgyűléshez, a miniszter­elnök és az ígazságügymíníszter urakhoz s minthogy a nemzetgyűléshez intézendő feliratot egy nemzet­gyűlési képviselőnek kell ellenjegyeznie, kamaránk erre az adott viszonyok közt dr. Paky Endre nemzet­gyűlési képviselőt tartja legalkalmasabbnak s erre az ellenjegyzésre őt kéri fel. A kamarai választmányok kiegészítése. A mis­kolci ügyvédi kamara választmánya május hó 29-íkí ülésében foglalkozott az 1925. évi XVIII. tc. 40 §-ának életbeléptetésével, mely törvényszakasz ugy a főváros­ban, mint a vidéki kamaráknál a kamarai választmá­nyoknak választás utján való kiegészítését rendeli el. E kérdésben kamaránk választmánya ugy határozott, hogy a kamarai elnököt felkéri a rendkívüli közgyű­lésnek alkalmas időben való összehívására. E rendkí­vüli közgyűlés előreláthatólag ez év őszén lesz összehíva, s a rendkívüli közgyűlés napirendjére akkor már va­lószínűleg kí lesz tűzve a felsőházi elektorok válasz­tása is. Szíehlo Zoltán — egyetemi magántanár. Dr. Sztehlo Zoltán, a miskolci ev. jogakadémia római jogi professzora római jogból magántanári képesítést nyert a szegedi m. kír. Ferenc József tudományegyetemen. Sztehlo Zoltán nevét különösen papyrologíaí dolgoza­taival tette ismertté a tudományos szakkörökben. Ne­vezetesebb müvei: A görög papyrus végrendeletek alaki sajátosságai. Eperjes, Í9Í2. Vezérfonál a római jog ínstítutíóíhoz. Miskolc, Í920. Az egyptomí telek­könyvek. Budapest, !92í. Papyrologíaí dolgozatok Sárospatak, í922. A teljesítésről a papyrusok alapján. Pécs, Í923. A társas háztulajdon kérdéséhez. Pécs, Í924. Magánjog és papyrología. Megjelent a Miskolci Jogászélet első négy számában. Perjéssy Mihály, a Tisza István társaság tagja. A debreceni bírói kar egyik kiváló és tudós tagját, dr. Perjéssy Mihály királyi ítélőtáblai tanácselnököt a Tisza István tudományos társaság I. osztálya rendes tagjául választotta. A legelőkelőbb debreceni tudomá­nyos kör választása olyan férfiúra esett, aki tudomá­nyával és erős magyar egyéniségével Debrecen urí magyar társadalmának őszinte becsülését és szeretetét szerezte meg magánák. Szendeffy Károly táblabíró kitüntetése. A mis­kolci kír. törvényszék fiatalkorúinak bíráját, Szendeffy Károly ítélőtáblai címmel felruházott miskolci kír. tör­vényszéki bírót nem mindennapi szép kitüntetés érte : a Német Vöröskereszt II osztályú díszjelvényével tün­tették kí. A kitüntetés a Budapesti Közlöny május 29-íkí számában volt publikálva s bizonyára örömmel olvasták mindazok, akik közelebbről ismerik és becsü­lik Szendeffy Károly nagy buzgalmát és lelkes oda­adását a gyermekvédelem terén. Szendeffy Károly tábla­bíró a német gyermekek nyaraltatásí akcióját minden évben felszínen tartja s Haushorn német vöröskeresztes hölgy vezetése alatt e hó íO-én is 32 gyermek érkezett Miskolcra nyári üdülésre Németországból. A német felügyeíőnőt és gyermekeket ez évben is meglepte az a szíves fogadtatás, amelyben Szendeffy bíró rendezése folytán részük volt. A kis német vendégeket és fel­ügyeíőnőjüket érkezésük után nyomban megvendégelték és 3e is fényképezték s e képek a berlini illusztrált la­pokban el lesznek helyezve bizonyságául a magyar altruizmusnak és szíves vendéglátásnak. A gyermekek elszállásolása körül nagy érdemei vannak dr. Molnár József ügyvéd, vármegyei főügyésznek is. A német gyer­mekek 32-en vannak, 30 leány és 2 fíu gyermek, túl­nyomó részt soványak és gyengén tápláltak s így a humánus nyaraltatásí akcióra valóban rá va nnak szorulva. A Kúria megengedte a balesetjárulék valo­rizálását. A kír. Kuría Tőry Gusztáv dr. elnökletével teljes ülést tartott, amelyen a 86-os számú teljes üíésí döntvény revíziójával foglalkozott. Ez az í923. júniu­sában kelt döntvény kimondotta ugyanis, hogy a bal­eseti járulékot megváltozott gazdasági viszonyok elle­nére sem lehet bírói uton fölemelni, vagy leszállítani. Az egyik polgári tanács azonban megkereste a Kuría elnökét, hogy egy ügyben a döntvénytől eltérő ítéletet akar hozni és ezért teljes ülésí döntvényt kér. A Kuría teljes ülésén hosszas tanácskozás után kimondotta, hogy a 86-os számú döntvényt hatályon kívül helyezi és megállapítja, hogy a megváltozott gazdasági viszo­nyokra való tekíntetteeí bírói uton is föl lehet emelni a korábban megállapított baleseti járulékot. A birák Szabadsága. A miskolci törvényszék elnöke, Stampf Gyula már elkészítette fairák szabadsági beosztását, valamint ezzel kapcsolatban megalakította a szünidei tanácsokat is. A törvényszéken a nyári szünet július í-től szeptember í-ig tart s a két Hónap alatt csak két tanács : egy büntető és egy polgári tanács fog működni. Ezalatt a két hónap alatt veszi ki a birák legnagyobb része szabadságidejét és pedig a következő sorrendben: Kubínyí Ödön dr. törvényszéki bíró július J-töl augusztus Í6 íg., Záhorszky Gyula dr.. törvényszéki bíró július í9-től aug. J6-íg.. Fodor Béla tanácselnök július í3-tól aug. í6-íg., Jancsó Lajos dr. törvényszéki bíró július í3-töl aug. íé-íg., Ruszínkó Zsigmond dr. tanácselnök július J5-től aug. 25-ig., Kalocsav Kálmán dr. tanácselnök július í5-től aug 25-ig., Tyrnauer Márk dr. táblabíró július J5 -29. és szeptember í5-töl október hó 2í-ig., Dómján Lajos táblabíró augusztas í tO-íg, szeptem­ber í0-től okt. lí-ig.. Kiss Pál Ferenc tőrvényszéki bíró aug. í-től szept. íí-ig., Melles Sándor dr. tvsz, bíró augusztr.s í-től szept. íí-íg.r Szentmiklósy József tvsz. bíró aug. 3-tól szept. J3-íg., Szilágyi Antal dr tanácselnök aug. í7-től szept. 27-ig., Sztehlik Káró y dr. ví.-sgálóbíró jun. 30-tól jul. 28-íg és szept. 6 - 21-ig. Dolínay Mihály tvsz. faíró július 2-től augusztus í2-ig. Balezer Jenő dr. tvsz. biró július 2-tól aug. 2í-ig., Baranyay Károly dr. tvsz. bíró július í3-tól aug. 23-ig. Tóth Dezső ta­náeselnök július íb-tól aug. 20-íg és okt. Í5 20., Hubay Gyula tanácselnök július 2í-től aug. 24-íg és október 5 -ÍJ,; Szalay Dezső dr. tvsz. biró július 2í-től aug. 2í-ig., Baczony Ferenc dr. tvsz. bíró július 2í-töl aug. 21-ig., Ráduly József tvszékí

Next

/
Thumbnails
Contents