Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 10. szám - A büntetőjog codifikátiója Angliában

— 79 — évi XXXVIII. t.-cz. 4 czikkelyének utolsó alineajában, melyben az Oroszországgal megkötött kiadatási szerződés a törvénytárba iktattatott. Nálunk tehát kétség sem lenne, hogy bármily egyént, ki nem osztrák vagy magyar honos, ki kellene adni Oroszországnak, ha a czár élete ellen tört. Azonban Francziaországnak nincs olyan általános törvénye, mint Belgiumnak és nincs kiadatási szerződése sem Oroszországgal. Általános törvény hiányában csak oly államok irányában nyerhet ezen elv alkalmazást, a melyekkel szerződés által világosan van kimondva, hogy a politikai büntettek alól a felségsértés ezen esetei világosan kivétetnek. Ezek alapján azt lehet következtetni, hogy Francziaország kormánya a Párisban letartóztatott egyént a czár élete elleni támadás miatt ki nem adhatja. Minthogy Francziaország és Oroszország közt kiadatási szerződés nincs, nem elégséges elfogatási parancs vagy vádhatározat felmutatása, banem közölni kell az orosz kormánynak mindazon bizonyítékokat, melyek az illető egyén bűnösségére vonatkoznak. Ez pedig a jelen esetben az ügy előnyére válik, mert a franczia kormánynak ezzel alkalom van adva a fenforgó ügyet egész terjedelmében tüzetesen meg- | birálni. Mig ezen iratok közzétéve nem lesznek, nincs anyag a birá- J latra, és minden vélemény csak feltevésekből indulhat ki, melyek talán | a valósággal meg nem egyeznek. A büntetőjog codifikátiója Angliában. (z.) Az angol alsóház február hó 23-án tartott ülésében igen nagy horderejű lépés történt a büntető-törvényjavaslat tárgyalásának előrevitelében. Az Attorney generál igen kimerítő és a ház minden oldaláról nagy tetszéssel fogadott beszéddel indítványozta a sCriminal Code Bill« második olvasását. Miután ezen beszéd a javaslat mikénti előkészitését tüzetesen ismertette, czélszerünek tartjuk lényeges pontjait kivonatban közölni. A javaslat tárgya és hordereje ismeretes, mert nemcsak a házban foglalkoztak vele, hanem az angol jogi szakemberek vitatták meg j részleteit és számos röpirat és értekezés jelent meg, mely a javaslattal | foglalkozik. Elégséges ennélfogva annak kijelentése, hogy ezen javaslat által olyasmi czéloztatik Angliában, a mi eddig még nem kiséreltdtett meg, és ez a jog egy jelentékeny ágának codificatiója. Az szándékoltatik, hogy szabatos, világos és érthető szövegben Anglia és Irhon joga a közönséges bűntettekről (ordinary crime) szabályoztassék, és azon eljárás is, mely az esküdtek előtt foly le. Ezen codificatio nagyon kívánatos, mert ha sikerülne, mintául szolgálna általában a codificatio körül. De ettől eltekintve, a javaslat az érvényben levő jogot több tekintetben kívánja módosíttatni, és ba ezen módosítások figyelembe vétetnek, nem lehet kétség, hogy ezek a jog fejlesztésére és javítására szolgálnának. Az anyagi jogot illetőleg a leglényegesebb módosítások a következők : 1. a »felony« és »misdemeanours« fogalmai eltöröltetnek; 2. bizonyos módosítása a fenálló jognak a kényszer és a beszámítás szabályai tekintetében (compulsion and coercion); 3. az emberölés (homicide) büntette fogalmánál, a szándékosság egyik általánosan elitélt fajának eltörlése (construclive malice); 4. egyszerüsitése a jognak lopás és csalás (theft and fraud) tekintetében. Az eljárásra vonatkozó résznek lényeges módosításai a következők : 1. Azon visszás helyzetnek megszüntetése, mely az angol eljárásban némely sajátszerű elméletéből származik. 2. Intézkedés, hogy a tárgyalás helye a szükség szerint változtatható legyen. 3. Lehetővé tétele annak, hogy némely büntettek külön esküdtszék elé legyenek vihetők. 4. Az esküdtszéki vádhatározat (indictment) egyszerűsítése. 5. A vizsgálati és tárgyalási eljárás felett vezetendő jegyzőkönyvek egyszerűsítése. 6. Az esküdt-székre vonatkozó módosítások. 7. Lehetővé tétele annak, hogy az esküdtek, ba szükséges szemlére is mehessenek (to bave a view). 8. Olyan határozatok, melyek által a felebbvitel a jogkérdésekben megkönyittetik. 9. A perújítás szabályozása némely esetekben. 10. A bűnvádi eljárási költségre vonatkozó szabályok. A büntető törvénykönyv javaslatára a képviselőház figyelme legelőször 1878-ban hivatott fel. Az akkor beterjesztett törvényjavaslat Sir James Stephen (jelenleg bíró) müve, a melyet azon nagyérdemű munka alapján készitett, melyben az angol büntető jogról irt (Digest of tbe Criminal Law) és mely munka nagy fáradság és több évi kitartó tanulmány eredménye. Más sürgős ügyek 1878-ban leszorították az igen kedvezőleg fogadott javaslatot. Az ülésszak berekesztése után a javaslat a legkiválóbb jogászoknak adatott ki megbirálás végett; ezek voltak Lord Blackburn, Lush és Barry birák és Sir James Stephen. Ezen bizottság kiküldése által a kormány azt czélozta, hogy a javaslat a legélesebb bírálatban is vizsgálat alá vétessék. Miután a Code-ban a jogot lehetőleg összevont alakban kell adni, a legelső tekintélyek voltak hivatva ez iránt nyilatkozni, és miután több jelentékeny módosítás inditványoztatott, ezeket csak oly férfiak bírálhatták meg, kik a nagy szakismeretük és jártasságuk által erre illetékesek. A bizottság több hónapon át dolgozott és az első alak megtartása mellett több jelentékeny módosítást eszközölt a javaslatban. Minél jobban tanulmányoztatik a javaslat, annál jobban lehet azon meggyőződést meríteni, mily nagy munkát végzett a bizottság. Ezen munka eredménye a királyné elébe terjesztetett. A javaslat a múlt ülésszakban a háznak beterjesztetett, de idő hiánya miatt nem volt tárgyalható. A parlamenten belül és a jogászok kint nagy buzgósággal tanulmányozták a javaslatot. Ezen utóbbiak közt kiváló helyen áll Anglia főbírája (the Lord Chief Justice of England), a ki számos részlet iránt igen becses észrevételt tett. Csekély észrevételek tétettek a fenlevő jog codificatiója és az uj módosítások felvétele ellen. Azonban czélszerünek mutatkozott a javaslat szövegezését (tbe drafting of the bili) megváltoztatni. A kormány érett megfontolás után kijelentette, hogy a javaslat elveibez ragaszkodik és ezek tekintetében módosítást nem foglal el (in the substance of the bili), addig a részletekben, a mennyire csak lehet, kész a javító indítványokat tekintetbe venni. Ezen indítványok nagy részét a bizottság is helyeseknek találta és ezek alapján változtatott meg a szöveg és a bizottság felhatalmazta az Attorney generált annak kijelentésére, hogy a javaslat lényegében a bizottság müve. Képviselőktől jövő más módosítások a képviselőházi bizottságban lennének tárgyalandók. A kormány azon meggyőződésre jött, hogy legjobb, ha azon törvények, a melyek hatályból fognak lépni, egy külön későbbi törvényben felsoroltatnak. Az Attorney generál felemlíti, hogy ha a javaslat másodszori olvasásra elfogadtatik, akkor külön bizottság kiküldését fogja indítványozni a ház legkiválóbb jogászaiból és államférfiaiból, a kik a javaslatot újólag beható bírálat alá fogják venni. A kormány nagy súlyt helyez arra, hogy a javaslatból még ezen ülésszak alatt törvény legyen, daczára azon nehézségeknek, melyek egy majdnem 500 szakaszból álló műnél előfordulnak. A külön bizottságot ennélfogva arra is kell felhatalmazni, hogy a javaslatot több önálló törvényczikkre oszthassa, mert ez által az lehetséges lesz legalább egy részt a törvények közzé iktatni. Az ellenzék legkiválóbb jogásza, a Gladtone-kormány Attorney generálja igen melegen üdvözölte ellenfele nyilatkozatát. Kiemelte, hogy különösen a felségsértés (higb treason), a lázadás (sedition) és törvénytelen gyülekezet (unlawfull assembly) fogalmai körül nagy elvi kérdések forognak fen. Hopwood képviselő felhozza, hogy a törvénytelen gyülekezetek, a becsületsértés és a be nem számitható gyilkosság (insanity in murder) fogalmai először iratnak körül, és ezeket nagyon kell megfontolni. Sir G. Campell utal arra, hogy itt nem csak a fenálló jog consolidálásáról, hanem valósággal Codexról van szó. Sajnálja, hogy a törvény Skótiára nem fog kiterjedni. Francziaországnak, Ausztriának és a legtöbb más államnak van Codexe, miért ne legyen az egész egységes britt királyságnak is ? Skótiának olyan büntetőjoga van, melyből néhány elv a javaslat előnyére volna beveendő. Sir T. Chambers azt hiszi, hogy nem képzelhető nagyobb buzgalom és kitartás, mint a melylyel ezen javaslat készült. A legkiválóbb jogászok egyike és három kiváló bíró működött közre. Egyszerű consolidatiója a jognak nem volna sok jelentőséggel. Azonban nem hiszi, hogy codex sok haszonnal járna, azért nem is tartja múlhatatlanul szükségesnek. Onslow kijelenti, hogy az egész országbau a hangulat az, hogy egy büntető törvénykönyv égető szükség, azért ez nem is lehet pártkérdés. A javaslat másodszori olvasása után az attorney generál azonnal inditrányozta a külön bizottság kiküldését azon kijelentéssel, hogy lehetőleg számos tagból álljon, mivel ezáltal a házban levő jogászoknak alkalom adatik a tárgyalásokat elősegíteni. A nagy angol lapok igen helyeslőleg nyilatkoznak a kormáDy eljárásáról és minden oda mutat, hogy a büntetőjog egyik jelentékeny része Angliában még ez évben codificálva lesz.