Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 9. szám - Párisi levelek. 3. [r.]

— 71 — kötött bíróság elé idéztetheti, és igy a szerződésileg kikötöttél egy a rendessel egyenlő illetékes biróság támad. Igaz ugyanis az, hogy a rendes b. illetőségtől való eltéréshez a feleknek joguk van, de ugy mint minden jognak, megfelel ennek is az avval correspondeáló kötelezettség; m ért is általánosságban és feltét­lenül nem lehet mondani, hogy az esetleges felperes ellenfelét a ki­kötött biróság elé idéztetheti ugyan, de arra nem köteles. Ezen felfogás és czikkiró egyéb kifejtései csak akkor s annyiban állanak, ha és a mennyiben a kikötés, illetőleg a szerződés bevágó szavai ilyen meg­oldást megengednek, azaz: e kérdés megfejtése mindig a feleknek a szerződés szavaiban fektetett intentiójátó'. fog függni. Ezen intentio különböző lesz, a mint a kikötött biróság mellett a mindenkori alperes személyes rendes b. illetőségét fentartani akarják vagy nem; az első esetben a :elek ebbeli akaratukat általánosságban, p. o: ^perlekedés esetében dönthet alperes személyes bíróságán kivül minden egyéb biróság is«, vagy ugy szokták kifejezésre hozni, hogy a biróság választása a felek tetszésétől tétetik függővé. Akkor igenis facultativ az illető biróság és alperes köteles felperest oda követni, a hová ez őt idézteti. Nem igy áll azonban a dolog a másik esetben, ha tudniillik — a miről az idézett czikk szólni akart — a felek a prts 52. §. pontja értelmében, »magukat valamely eleve kijelölt rendes p. bíróságnak alávetették, vagyis azon közös kivánatukat nyilvánították, miszerint a szerződésben érintetten kivül valamely más biróság tehát alperes személyes rendes birósága sem legyen az ügy eldöntésére hivatva illetve jogosítva. Ez esetben mindegyik fél a fórum contractus­hoz van kötve, az egiik joga ép ugy van szabályozva szerződésileg, mint a másiknak kötelezettsége s viszont, ugy hogy a feleknek joga s kötelezettsége ugyanabban összepontosulván, a szerződéshez meg lesz­nek kötve, mig attól közösen el nem tértek, azaz: mindaddig az ügy eldöntésére köteles és jogosítva kizárólagosan az eleve kijelölt, ki­kötött biróság lesz. Ez megegyez nemcsak általában a kétoldalú szerződés természe­tével, hanem magával a prts-nak vonatkozó rendelkezésével is. A 30. §. azt mondja ugyan, hogy a b. illetőséget személyes keresetekben rendszerint alperes rendes lakhelye v. állandó szállása szabályozza, TÁRCZ A. Párisi levelek. > ni. Páris, febr. 19. Nem ugyan maga az anyag feldolgozása, hanem annak meg­könnyítése végett legújabban egy nagyszerű vállalatot kezdeményezett a >Société De Legislation Comparée«, amihez a kormány a legnagyobb örömmel szellemi és anyagi támogatást nyújtván, az most gyorsan halad a megvalósítás felé; ez a civilizált államok összes magánjogi törvényeinek franczia nyelvre való fordítása. E téren a kormány segélye elkerülhetetlen volt. A társaságnak ugyanis Lacombiére elnöknek az 1879. decz. 10-én tartott ülésben tett jelentése szerint a lefolyt évben tagsági dijakból s a társaság kiadványainak elárusitá­sából 25,744 frank bevétele és 20,766 frank kiadása volt, a mi tekintve a társaság czéljait, azoknak elérésére, főleg az elébb emiitett mü létesítésére épen nem elengedő. 1876-ban Dufaure, akkori igazságügyminiszter, megragadtatva az eszme rendkívüli hasznos­ságától, melyet az az ország igazságügyére gyakorland, önkényt mint kezdeményező ajánlotta fel a kormány támogatását. Egy bizottság alakíttatott az igazságügyminiszterium kebelében, mely szép dota.tio mellett azonnal hozzálátott a működéshez, illetőleg a gyűjtéshez. Beszereztettek az összes államok összes magánjogi törvényei, a munka könnyítése és tökéletes kivitele végett a nevezetesebb kommen­tárok és a szükséges szótárak, ugy hogy három év múlva a fenti gyűlésen Aucoc, a franczia akadémia tagja s a bizottság elnöke, a társaság asztalára letette ezen oly becses könyvtár névsorozatát, mely már 5000 kötetet tartalmaz, és pedig mint ugyancsak Aucoc mondja, az összes európai államok magánjogi törvényeit, kivéve néhány apróbb német államocskáét, hasonlólag az összes észak-amerikai államokét és a dél-amerikaiakból igen számosét. Nemcsak az érvényben lévő, de már hatályon kivüli törvények is megszereztettek. Ez az anyagi része volt a munkának. A szellemi munkát, a franczia nyelvre való átültetést, a társaság fogja eszközölni. A kormány és a jogászvilág kezetfogva mű­ködnek. Mint Aucoc magát kifejező: »a két intézmény (a bizottság és a társaság) közt a szövetségnek bizonyos neme létezik, a melyben mindkettő fentartja a maga szabadságát és jogait, a mi mindkettőre kiszámíthatatlan előnyökkel jár.« A társulat igen utánzásra méltó methodusa az alapzabályok j 4. §-=iban foglaltatik: »A társaság nem szavaz jogi kérdé­sek felette (Elle ne vote pas sur aucune question). A szavazás, ! azonban a szó >rendszerintc nem arra mutathat, mintha alperes rendes személyes birói illetősége kizárólag ezen §. tartalma nyomán irányo­zóduék és mintha már a következő 31. —35. §§-ban kijelölt bíróságok eltérést képeznének alperes rendes személyes b. illetőségétől, sőt inkább megengedi azon következtetést, hogy alperes rendes személyes b. illetősége a 30. §-on kivül a 31.—35. §§. által is meg van szabá­lyozva, mert a 31., 32., 34. és 35. §§-ban részletenkint és különösen a 35. §-ban az »isc szó által alperes v. alperesekre mint physikai szemé­lyekre nézve több egymás mellett rendes b. illetőségek állittatnak fel, holott a 33. §-ban a jogi személyeknek reudes b. illető-ége megvan határozva. A szó »rendszerint« tehát személyes keresetekben azt jelenti, hogy alperes lakhelye v. szállása utáni bírósága nemcsak akkor nincs jogosítva az illető perben eljárni, ha a kötelezettség teljesítésére bizo­nyos a fentitől eltérő hely ki van kötve, hanem akkor sem ha a rendtől valamely kivétel állott be mint az 52. §-ban, mely szerint mindkét fél akarata folyamányából alperes rendes b. illetőség elvetése mellett más biróság köttetett ki. Ezen §. képezi a kivételt a 30.—35. §§. alul, miért is ezzel a felek akaratával az 53., 54. és 55. §§-ban sza­bott korlátain belül a rendestől eltérő más b. illetőség ismertetett el, ugy igenis kényszeritheti alperes felperest azon joggal élni, melylyel élni ez magát kötelezte. Igen jól megegyezik az emberi egoismussal, hogy ugy mint egy­részt felperes javára szolgálhat az alperest személyes bíróságához megidéztetni, másrészt megint alperes érdeke ezen biróság mellőzését kívánhatja és fordítva. És ép ezen érdekellentét kiegyenlítése végett a felek már előre meghatározták azon illetőséget, mely mindkét fél érdekének, intentiójának megfelel, és mely érdeket önhatalmúlag meg­sérteni egyik sincs jogosítva; azonbau alperesnek a szerződés által nyert joga megsértetnék, ha felperes az eleve kikötött a rendestől el­térő biróság mellőzése mellett alperes személyes rendes b. illetősége elé vinné az ügyet, ugy mintha az illétőség tekintetében szerződés létre sem jött volna. Az 52. §. nem teszi ugyan kötelességévé az eltérést, és igaz az is, hogy »a felek eltérhetnek azon b. illetőségtől, a melyet a törvény előbbi §-aiban megjelöl«, azonban ez nem egyoldalú jogositváuy az egyik fél illetve felperes részéről, mely neki bármikor meg volna engedve és melylyel kényekedve szerint élhetne, hogy tehát a kikötött mint az bebizonyult, sokszor csak compromittáló. A tudomány nem­ismer nyers tömeget. Mert daczára annak, hogy a szavazásra rendesen csak szakemberek bocsáttatnak, vagy legalább olyanok, kik ex ojfo ilyeneknek tartatnak, nem lehet kívánni, s másrészt lehetetlen is, hogy öntudatosan a leghelyesebb vélemény jusson kifejezésre, emelkedjék határozattá; az egész csak a véletlen dolga; a tagok, a szavazók, a kérdés lényegét először csupán a viták alkalmával hallják, s a szerint, a mint egyiknek vagy másiknak ügyesebb védelmezője van, a mint amelyiken az illető szavazó jelen volt, szavaznak. Érett meggyőződésen alapuló határozat a legritkább esetben bozatik. A »Société de Legislation Comparée« ülésein is vannak viták, mint volt a legközelebbi január hó 14-én tartott ülésében. Mutatványul közlöm ez ülés napirendjét: 1. Alelnök választása. 2. Vita Demasure-nak a belgiumi elemi oktatásról tartott előadása felett. 3. Dareste Péter előadása a svéd és norvég erdészeti tör­vényhozás felett. 4. De P r a d i n e tanulmánya az atyai hatalom elvesztésének okai felől Európa főbb államaiban. 5. M. Heurteau közlése az Anglia és Spanyolország közt kötött kiadási szerződés tárgyalásaiból. Az előadások fénypontját Dareste értekezése képezte, ki a különben száraznak látszó tárgyat általános figyelemmel vonzólag, valóságos szónoki elegantiával adá elő. Rámutatott azon inconvenien­tákra, melyeket a franczia-, német- és angolországi erdőpusztitások, és másrészt ezen államok túlságos népesedése okoztak, melyek folytán faszükségleteiket önmaguk fedezni nem tudván, egyéb erdővel bővel­kedő államokra szorulnak, és pedig legelső sorban a Skandináv fél­szigetre, s igy nem csoda, ha ezen félsziget erdőtörvényei nagy jelentő­séggel és nemzetközi fontossággal birnak ; mintegy a közvetlen anyagi érdek is belejátszik a társaság működésében, e nagy fontosságú kérdést figyelemmel kisérni. Értekező szerint ez oknál fogva tekint­hető e kérdés renkivüli érdekesnek, mert különben a félsziget erdő­törvényei még igen távol állanak attól, hogy más államok által mintául vétessenek, de másrészt az ország sajátságos természeti viszonyainál fogva nem kevésbbé tanulságosak. A zord éghajlat, a roppant néptelen területek, közlekedési eszközök hiánya, mind oly körülmények, melyek egyéb államokétól eltérő sajátságos intézkedéseket tesznek szükségessé. Az előadás osztatlan tetszésben részesült. Utána De Pradine ur kezdte meg értekezését, melyet azon­ban az idő előhaladta miatt be nem fejezhetett. Dr. Uagy Dezső. *

Next

/
Thumbnails
Contents