Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 6. szám - Párisi levelek. 2. [r.]

— 40 — felemiitett tárgyak természete iránt és a trust értelmezése körül a csődben igen számos és a continentalis fogalmakkal nem épen harmóniában álló döntvények hozattak. A csődtömeghez tartozik minden vagyon, mely a csődnyitáskor a bukott tulajdona, vagy a melyet szerez vagy a mely rá háramlik a csőd tartama alatt. Azonban e tekintetben vannak kivételek 1. oly vagyon iránt, melyet a bukott akkor szerez, midőn már felmentetett (discharged), habár a csőd még tovább foly, vagy midőn még nincs felmentve, de a csőd már beszüntettetett; 2. oly fizetés (napszám, wages), melyet személyes munka által (personal laboúr) keres vagy legalább annyi, a mi saját magának és családjának fentartására szükséges. 3. Azon javak, melyek hitelre eladatván útban vannak és a melyeket az elküldő fentart (stoppage in transitu) az uton mielőtt a bukott ezeket átvette. 4. Olyan követelések, melyeket a bukott pl. vasúti szerencsétlenségeknél testi sértés miatt emelhet, nem esnek a tömegbe, különben az adós nem is kényszeríthető, hogy ezen személyes követeléseket a tömeg javára érvényesítse. Ha a bukott a hadseregben vagy a hadi tengerészetben tiszt, vagy az volt, vagy állami hivatalnok (engaged in the civil service) vagy a kincstárból nyugdijat huz, akkor a fizetésből vagy nyugdíjból annyi vonandó a csődtartama vagy még azután is a tömegbe, a mennyit a biróság meghatároz. Más mint az előbb emiitett fizetés vagy olyan természetű jövedelem rendszerint egészben vonható a tömegbe. Azonban a tömeggondnok ajánlata folytán a biróság elhatározhatja, hogy ennek bizonyos a körülmények tekintetbe vétele mellett meghatározandó részlete a bukottnak megmaradjon. Az angol jog az ingó tulajdonnak többféle faját ismervén és egyes népekre külön elnevezéseket használván, itt csak megemlitendő, hogy azon javak is esnek a csődtömegbe, melyek, goods and chattels elnevezése alatt ismertetnek. Ugyanez áll a követelésekre is, a melyek things in action neveztetnek. Nagyon nehezen construálható azon fogalom is, mely a véleményezett tulajdonos jogezimére vonatkozik, és melyet az angol jog »reputed ownership« elnevezése alatt ismer. A birói döntvények e téren még nem domboritottak ki határozottan egy elvet, mely ezen fogalom iránt kellő és biztos tájékozást nyújtana, különösen a csőd tekintetében. Annyi azonban megállapittatott, hogy olyan ingóság nem esik a csődtömegbe, a melynél kitűnnék, hogy valóságos tulajdonosa (real owner) külön személy a látszó tulajdonostól (apparent owner). A tömegbe esnek ilyen ingók, ha a valódi tulajdonos nemcsak a birlalást (possesion) adta át, hanem a vele járó érdeket is (the interest) a bukottnak. Kereskedőknél, a kik csődbe esnek egy ujabbi döntvény szerint a náluk talált áruezikkek tekintetében nem elégséges, ha ezek birtokukban és rendelkezésük (possession, order or disposition) alatt vannak, de véleményezett tulaj donosoknak is kell lenniök, és vajon azoknak tekintendők-e vagy nem, az a fenforgó körülmények szerint egyedül ténykérdést képez (question of fact). Vannak ugyanis esetek, a midőn kereskedő elad árukat, a melyek azonban még továbbra is birtokában maradnak ugy, hogy hitelt nyerhet, mintha az áru tulajdonában változás nem történt volna. Azon kereskedői szokás, mely szerint valamely személy árui másnak birtokában hagyatnak, még nem állapítja magában a reputed ownership kellékét. Ha az ingóság a bukott valamely megbízottjának kezeiben van, az igazi tulajdonos köteles arról értesíteni a megbízottat, és ha ezt teszi, mielőtt a csődnyitásra alkalmas cselekvény elkövettetett vagy a csőd megnyittatott, akkor a tömmeggondnok ezen ingóságot, mint a tömeghez tartozót, nem követelheti. Wachter. (S. S.) Meghalt a német jogászvilág Nestora. A modern munkamegoszlás korában meglepő alak. Valóságos jogászi polhystor volt. Irodalmi termékenysége keresi párját; alapossága Németország ekő jogászi tekintélyévé emelte. A rómaiak büszke mondására »romanus sum cívis* emlékeztet azon pietás, melylyel minden német jogász által »unser Wáchter<-nek hivatott. A württembergi magánjog kézikönyvében mesteri készültséggel kezeli civiljogi rendszerét, mely nemcsak »das Vorbild zu U n g e r s System wurdet — mint egy bécsi lap megjegyzi —, hanem melyre vonatkozással Unger reproducálási szabadosságát élezezve, egyik előadásában "Wachter megjegyzé: »Er ist in der wörtlichen Annáherung an mein System etwas zu weit gegangen*. Hasonló alapossággal uralta a büntetőjogot, melynek számos kérdése általa közelebb hozatott a megoldáshoz. A procuratio abortus-ról tartott hires rectori megnyitó beszédében ellentétes állást foglalt el az összes német uralkodó doctrinával, mígnem ujabban Binding hozzá csatlakozott. Munkái és kisebb-nagyobb értekezései egy könyvtárt képeznek. De minden egyes dolgozatát jellemzi a felfogás élességével párosulva a világos, átlátszó irály, az egyszerűség az alakban. Hasonló modorban tartotta előadásait. Szakasztott ellentéte volt egy német scholarchnak. Minden tárgyát, melyről értekezett, közel tudta hozni hallgatóinak felfogási képességéhez, a legnehezebb kérdéseket könnyed, játszi modorban fejté ki, hogy tanítványai csak ugy örültek a tanulás könnyüségének. Mintha csak kis számtalányokkal mulattatta volna hallgatóit, ha a novella 115. és 118. örökösödési sorozatait végig rajzolta a táblán. Alig volt még tanár, kinek előadásaiból többet lehetett volna tanulni. Imádták is őt hallgatói. A legszárazabb tételeket életfriss közvetlenséggel festé. Szeretett példázgatni. Akkor pedig rendesen önmagát használta példának. Egyetlen egy leánya volt. Az adulterium, stuprum, violatio, incestus szakbeli titkainak magyarázatára felhozott példákat rendesen igy kezdé »Wenn icb mit meiner Tochter « Miután pedig hallgatói között rendesen sok hölgy is volt, egy nappal mielőtt előadásaiban valamely deliclum carnis-hoz ért volna, felkérette női hallgatóit a famulus által, hogy holnap maradjanak otthon. Megjegyzendő, hogy Wüchternek kedvencz tárgyát a büntetőjogból a delicta carnis képezték és hogy ezekről legértékesebb és legfontosabb eriminalis dolgozatait irta. Egy munkás, a tudományért tisztán buzgó élet szállott vele sirba. Wachter páratlan tekintélyben részesült az egész német szakvilágnál. Egyenlő módon állandó elnök volt a német jogászgyüléseken, mint hallgatóinak commerce-jein, a hol pajtás módjára mulatott tanítványainak körében. Jellemzésére érdekes adatot közölt Windscheid azon gyászbeszédben, melyet Wachter ravatala előtt tartott. Midőn a német birodalmi polgári törvénykönyv nagy munkája foganatba vétetett, egyetértés uralkodott az iránt, miszerint az egyöntetű munkálkodás nagy fontossága daczára e munka több egyén között felosztandó. Mert, igy mondák a commissió tagjai, egyik sem képes egymagában az egész anyag feldolgozására; erre csak egy német jogász volna képes, ha, fájdalom, az nem volna már aggastyán — Wachter. Jogirodalom. »A magyar büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: 5. t.-cz.) és teljes anyag gyűjteménye.*- A m. kir. igazságügyminisztérium megbízásából szerkesztette Dr. Löw Tóbiás. I. kötet. Zilahy Sámuel bizománya. E vállalat teljes mérvben megérdemli, hogy olvasóink figyelmét arra felhívjuk. Megtalálja abban az olvasó a büntető törvénykönyv szövegét, az összes megelőző szövegezéseket az első miniszteri javaslattól a törvénybe átment szövegig, a miniszteri indokolást, az igazságügyminiszter ur által a büntetőtörvénykönyv javaslatának átvizsgálására egybehívott értekezlet jegyzőkönyveit, a képviselőház igazságügyi bizottságának összes jelentéseit, a képviselőház összes tárgyalásait, a főrendiház bizottságának összes jelentéseit és tárgyalásait. Mindez ugy van elrendezve, hogy a büntetőtörvény egy-egy szakasza után az emiitett anyag arra vonatkozó része sorrendben következik. El kell ismernünk, hogy Dr. Lőw Tóbiás ezen ügyes anyagbeosztással müvét azon magaslatra emelte, hol a Nypels-féle gyűjtemény áll, a német Hahn-félét pedig fölül is múlja. Kétségen kívüli, hogy ezen vállalat hivatva van egyik garantiájául szolgálni a büntetőtörvény helyes alkalmazásának, mert a bíró, államügyész és ügyvéd kényelmesen meríthet a helyes törvénymagyarázat forrásaiból. Nem szükséges többet mondanunk e vállalatról. Ennyi elég arra, hogy a legmelegebben ajánlhassuk azt mindazok figyelmébe, kik akár elméletileg, akár gyakorlatilag hivatva vannak büntető törvényünkkel foglalkozni, s csak azon óhajunknak adunk kifejezést, vajha mi-