Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 40. szám - Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartásról. (Befejezés.)

— 324 — indítványára, zárt ülésben a 117. §. 1. 2. 3. vagy 4. pontja értelmében határozatot hoz, amely a 118. §. szerint kiadandó és esetleg a kir. főügyésznek is kézbesítendő. Ha a határozat a 117. §. 1., 2. és 3. pontja éltelmében hozatott, a kamarai ügyész, kir. ügyész és panaszló az ellen a 118. §-ban meg­határozott módon felebbezhetnek. Ha a határozatban tárgyalás rendeltetik el, azzal a tanuk és szakértők is meghívandók. Ily határozat nem felebbezhető. 129. §. Az elnök az iratok vételével (117. §. 4. p.) a tárgyalási határidőt, mely négy hétnél továbbra nem terjedhet, 48 óra alatt ki­tűzi, és határozatának kiadatására nézve a 118. §. szerint akként intéz­kedik, hogy a meghívót az illetők a tárgyalási határidő előtt legalább 8 nappal vegyék. 130. §. Panaszlott vagy megbizottának és a panaszló megbizott­ának(123.) a meghívó vétele után ismét jogukban áll az iratokat meg­tekinteni, és azokról másolatokat is vehetnek. 131. §. Amennyiben a panaszlott tárgyaláson megjelenni idő­legesen akadályozva lenne, annak elhalasztását a meghivó vétele után 24 óra alatt kérheti. Erre nézve a fegyelmi bíróság akkép tartozik intézkedni: hogy az érdekeltek a netaláni elhalasztásról a tárgyalási határidő előtt idejekorán értesíttethessenek. A tárgyalás megtartását egyébiránt a panaszlott meg nem jele­nése nem akadályozhatja. Ez okból a panaszlott, ha a megjelenésben akadályozva van, megbizott ügyvédet is küldhet, ha pedig ezt nem teszi, költségére ügygondnok kirendelését kérheti, vagy védelmét a tárgyalási napra fegyelmi bírósághoz Írásban beküldheti. 132. §. Amennyiben a megidézett tanú vagy szakértő meg nem jelennék, a fegyelmi bíróság őt 50 forintig terjedhető pénzbirsággal fenyítheti, vagy — amennyiben jelenléte nélkül a tárgyalás meg nem tartathatnék — kényszerítő eszközök alkalmazása végett az illetékes közigazgatási hatóságot megkeresi, mely annak megfelelni köteles. Ha a tanú vagy szakértő vallomására már a nyomozás alatt (121. §.) megeskettetett, a fegyelmi bíróság a vallomást ujabb kihall­gatás nélkül is figyelembe veheti. 133. §. A tárgyalás szóbeli és nyilvános, kivéve ha a fegyelmi biróság közerkölcsiség szempontjából a közönség kizárását szükséges­nek találja. 134. §. A fegyelmi biróság (112. §.) megalakulván, a tárgyalást az elnök, a panaszló (közvádló), továbbá a panaszlott és az ügy minő­ségének megnevezésével nyitja meg és elintéztetvén a netalán felmerült előleges kérdések iránt tett indítványok, rövid kivonatban előterjeszti a tényállást. A kamara ügyészének és a kir. ügyésznek, valamint a panaszló és panaszlottnak jogában áll a tényállás kiegészítéséhez észrevételeket tenni. 135. §. A fegyelmi biróság elnöke a fentiek után a panaszlottól vagy megbizottától, illetve ügygondnokától megkérdezi a közpályára, valamint előéletére vonatkozó adatokat, amelyeket a választmány által vezetett nyilvántartási lajstrom alapján (66. §.) esetleg helyesbit. Az érdemleges tárgyalás megkezdetvén, az elnök a panasz tár­gyában kérdéseket intéz a panaszlott, illetve megbizottához vagy ügy­gondnokához, továbbá a panaszló s tanukhoz, valamint szakértőkhöz, és a szükségesnek tartott, vagy a birák, továbbá a panaszlott, a kama­rai vagy kir. ügyész, és a panaszló által kivánt iratokat felolvastatja, a panaszlottnak netalán zár alá vett könyveit és iratait felmutatja, a tanuk vagy szakértők által megvizsgáltatja, és ezeket, ha megesketve nem volnának, és a fegyelmi biróság azt szükségesnek tartja, meg­esketteti. Az elnök utáu a birák is intézhetnek kérdéseket. A kamarai vagy kir. ügyész, valamint a panaszló panaszlottkoz, és ezek, valamint a panaszlott a tanukhoz és szakértőkhöz az elnök utján és annak, illetve a fegyelmi bíróságnak beleegyezésével szintén intézhet­nek kérdéseket. A panaszlott megbízottá, illetve ügygondnoka a panaszlott jo­gaiba lép. 136. §. A tárgyalás folyamán hozott határozatok ellen csak a véghatározattal együtt lehet felebbezni. 137. §. Befejeztetvén a bizonyítási eljárás, a kamara ügyésze annak eredményét, rövid kivonatban előterjeszti, és a panasz alaptalan­ságának kimondására, vagy a panaszlott felmentésére, avagy meg­fenyitésére, s ez utóbbi esetben egyszersmind a fenyíték fokozatára nézve is inditványt tesz. A kamarai ügyész indítványa után a kir. ügyészt és a panaszlót illeti az indítványozás joga. Ezen indítványokra a panaszlott, illetve megbízottá, vagy ügy­gondnoka válaszolhat. A kamara ügyész, továbbá a kir. ügyész, vagy a panaszló viszon­válasza után a panaszlottat illeti a végszó, mely után további szóváltás meg nem engedhető. A panaszló a 134. és 135. §-ban említett, és inditványozási jogát, ha nem ügyvéd vagy kir. közjegyző, csakis ügyvéd vagy kir. közjegyző utján érvényesítheti. 138. §. Ha a tárgyalás alatt felmerült körülmények ujabb tanuk kihallgatását, vagy a nyomozás folytatását teszik szükségessé, ezt a fegyelmi biróság — a további bizonyítási eljárás felfüggesztése mellett — elrendeli; ha pedig a biróság azt tapasztalja: hogy az ügy illető­ségi körébe nem tartozik, a 117. §. 2. p. szerint jár el. 139. §. A tárgyalás egész folyamáról jegyzőkönyv vezetendő, melybe a biróság tagjainak, és a jelen volt érdekelt felek és ezek kép­viselőinek nevei beirandók. A jegyzőkönyvbe, mely az ügyyédi kamara titkára által veze­tendő és általa valamint a fegyelmi biróság mindenik tagja által alá­írandó a hozott határozat indokaival együtt teljhatalmukig beírandó. 140. §. A fegyelmi biróság a tárgyalás befejezte után vissza­vonul és a szerzett bizonyítékokból merített meggyződése szerint a panasz alaptalanságára, vagy a pmaszlott felmentésére avagy meg­fenyitésére, s utóbbi esetben a 102. §. intézkedései szerint a fenyíték kiszabására nézve is itéletileg határoz. Az Ítéletet az elnök röviden indokolva ugyanazon ülésben szóval kihirdeti, és intézkedik, hogy az 48 óra alatt indokaival együtt írásba foglaltatván, további 48 óra alatt az illető ügyvédi kamarának, továbbá panaszlottnak, a kamarai ügyész, kir. ügyésznek, és panaszlónak iráf ban kiadassék, kik ezt a kszbesitéstől számított 8 nap alatt felebbezhetik, és az igazságügy­miniszterhez felterjesztessék. A biróság tanácskozásáról a kamara titkár által külön jegyző­könyvbe vezettetik, melyet ő valamint a fegyelmi biróság mindenik tagja szintén aláír. 141. §. Ha a panaszlott megfenyíttetik, esetleg a panaszlómagán félnek okozott kiadásokban, továbbá a nyomozás és a tárgyalás költségeiben is elmarasztalandó, ha pedig a panasz a megtartott tár­gyalás folytán, vagy egyébként (128. §.) alaptalannak mondatik ki, amennyiben azt nem valamely közhatóság, de magánfél tette: az a fenebbi és a panaszlottnak okozott költségekben is elmarasztható. XV. A panasz alaptalansága, vagy hamis vád esetében teendő intézkedés. 142. §. Ha a fegyelmi eljárás bármelyik szakában a panasz valótlannak bizonyul, vagy ha a fegyelmi biróság azt látja, hogy a magánfél által emelt panasz hamis állításokra, vagy a tényeknek szán­dékosan elferdített előadására állapíttatott: a kamarai ügyészt uta­síthatja, hogy panaszló ellen rágalmazás illetve hamis vád miatt az 1878; V. t.-cz. 260-ik illetve 227-ik §-a alapján feljelentést tegyen. XVI. Felebbezés. 143. §. A felebbezés indokolással, vagy a nélkül mindig az el­járt fegyelmi bíróságnál írásban adandó be, mely azt 8 nap alatt az eljárás valamint a tárgyalásra vonatkozó összes iratokkal, é? az ítélet e edetiésegy másolat példányával felszerelve, a II fokú bírósághoz (107. §.) felterjeszteni köteles. 144. §. A II. fokú biróság a felterjesztett iratok alapján határoz és határozatát az I. fokú fegyelmi bíróságnak megküldi, mely annak kézbesítésére nézve a 140. §. intézkedései szerint jár el. XVII. A fegyelmi eljárás megujitása. 145. §. Uj bizonyítékok alapján a 147. §-ban megbatározott el­évülési idő lefolyta előtt az eljárt fegyelmi bíróságnál a fegyelmi eljárás megujithatása szo galmazható. A kérelem felett a biróság 8 nap alatt zárt ülésben határoz, és határozatáról az érdekelteket a 118. §. intézkedései szerint értesiti, kik az ellen a kézbesítéstől 8 nap alatt felebbezéssel élhetnek. XVIII. Vagyoni felelősség. 146. §. Az ügyvédjelölt, ügyvédgyakornok és gyakorló ügyvéd azon kárért, melyet hivatalos eljárásában cselekvése vagy mulasztása által szándékosan vagy gondatlanságból okozott, teljes kártérítéssel is tartozik. A kártérítési kereset a kárkereső fél személyes bírósága előtt a p. tvk: rendtartás intézkedései szerint inditandó meg, amely érdem­leges határozat hozatala előtt a kereset alapját képező mulasztás vagy cselekvés lényegére nézve amennyiben az fegyelmi panasz tárgyát nem képezte, az ügyvédjelöltre, ügyvédgyakornokra, vagy ügyvédre illetékes fegyelmi bíróságnak véleményét meghallgatja. Ha azon mulasztás vagy cselekvés miatt, mely a kereset alapját képezi, az ügyvédjelölt, ügyvédgyakornok, vagy gyakorló üdyvéd ellen már fegyelmi eljárás volt folyamatban: a polgári biróság a fegyelmi biróság jogerejü határozatát hivatalból megszerezni, ha pedig a fegyel­mi eljárás még folyamatban volna, annak eredményét bevárni tartozik. A kártérítési kereshetőség joga megszűnik, ha a kereset azon idő­ponttólkezdve, melyben a kárt okozott cselekvés vagy mulasztás a kárt szenvedett fél tudomására jutott, három (3) év alatt meg nem indít­tatott. XIX. A gyakorlattól felfüggesztés. 147. §. Az ügyvédi fegyelmi biróság az ügyvédjelöltet, ügyvéd­gyakornokot és gyakorló ügyvédet a gyakorlattól minden további el­járás nélkül felfüggeszti: 1) ha ellene a büntető biróság által jogérvényesen a vizsgálati fogság elrendeltetett, vagy

Next

/
Thumbnails
Contents