Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 40. szám - Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartásról. (Befejezés.)

— 321 — ennek joga pernyertessége esetében a megtérítést ellenfelétől követelni. 81. §. Az ügyvéd megbízójának képviseletében, ugy szóbeli mint Írásbeli előterjesztéseiben teljes szólásszabadsággal bir, de ugy a bíróságok, mint egyéb hatóságok iránt teljes tisztelettel viseltetni, és az ellenfél valamint annak képviselője iránt is a tisztelet és az illem korlátait szorosan megtartani köteles. Azon ügyvéd, ki ez ellen vét, az ügyben eljáró bíróságok vagy egyéb hatóságok által 10—200 forintig terjedhető, a kincstár javára eső pénzbirsággal fenyíthető, mely határozat ellen, ha nem a l.f. hatóság vagy bíróság által hozatott, egyfokú felebbezésnek van helye. Amennyiben a sértés súlyosabb beszámítás alá esik, a bíróság, vagy egyéb hatóság, a pénzbírság kiszabásán felül a büntető vagy fegyelmi eljárás megindításának szorgalmazására nézve is iutézkedik. 82. §. Az ügyvéd a lakhelyéül szolgáló községen kívül sehol sem tarthat irodát. VI. Ügyvédi dij. 83. §. Az ügyvéd a képviseletére bízott ügyben tett kiadásainak és időveszteségének megtérítésén felül a megbízó féltől jutalomdijt és kiadásainak megfelelő pénzelőleget kívánhat. A jutalomdíj és az idővesztés kárpótlása egyesség utján meghatározható, amelynek érvényességéhez perszerü bizonyíték szükséges. Az ügyvéd által vitt ügy tárgyátképező követelés és annak járuléka, az eljáró ügyvédnek megbízást adott fél ellen harmadik személy javára végrehajtás utján csak annyiban foglalható le, amennyiben az a megbízott ügyvédnek költség, továbbá ügyvédi munka- és jutalomdijai fedezésére a netalán nyert előleg beszámításával a 76. §. alapján nem fordittatik, és viszont az ügyvéd által vitt ügyben megítélt költség, ügyvédi munka- és jutalomdíj csak annyiban képezhetik az ügyvéd ellen intézett végrehajtásoknál lefoglalás tárgyát, amennyiben azok a megbízó fél részéről előleg által nem fedeztettek. 84. §. Az igazságügyminiszter köteles ezen törvény hatálybaléptét követő 3 év múlva az ügyvédi kamarák meghallgatásával az ügyvédi munkadijak megállapítása tárgyában az országgyűlés elé törvényjavaslatot terjeszteni. 85. §. A fél az előleges egyezkedésben meghatározott jutalomdíj aránylagos leszállítását — a jutalomdijnak birói letétbe helyezése után — per utján szorgalmazhatja: 1) ha előre nem látott véletlen esemény következtében az ügy, vagy a képviselet, az ügy befejezése előtt megszűnt; 2) ha a fél a megbízást az ügyvédtől a fegyelmi bíróság által jogérvényes Ítélettel megrótt oly cselekmény miatt kényszerült visszavenni, melyet az ügyvéd ugyanazon vagy azzal hasonló ügyben követett el, és 3) ha a kikötött jutalomdíj és a megbízás következtében tett szolgálatok értéke között felötlő aránytalanság van. A 3-ik pont esetében, ha peres ügyből merült fel a kérdés, a per birája, egyébként pedig azon hatóság előtt lesz az ügy, a jutalomdíj letétbe helyezése után, 8 nap alatt megindítandó, mely azon ügyben eljárt, ha azon hatóság pedig ily hatáskörrel nem bir: a per a fél személyes járásbírósága előtt teendő folyamatba. 86. §. Ha az ügyvéd a jutalomdíj és az idővesztés kárpótlására nézve a megbízó féllel ki nem egyezett, és ha azon dijai a perben vagy általa vitt egyéb ügyben meg nem állapíttattak, igényeit, ha azok pervitelből származnak, a per bírósága, egyéb esetekben pedig azon hatóság előtt, mely az ügyben eljárt, ha pedig az ily hatáskörrel nem bir, azon járásbíróságnál érvényesítheti, melynek területén lakik. Ha a fél az igényelt dijakra nézve kifogást nem tesz, az ügyvédet azonban ki nem elégiti, az ügyvéd igényei mindig azon kir.járásbíróság előtt érvényesitendők, melynek területén lakik. 87. §. Ha a megbizást adott fél ellen csőd nyittatott: az ügyvédnek az illető bíróság által megállapított, és a 76. §. intézkedései szerint vagy egyébként ki nem elégített dijai és költségei, az általános csődtömeg II. osztályába azon esetben sorozandók, ha azok függőben lévő vagy legfeljebb egy év előtt befejezett perek-vagy ügyekből merültek fel, vagy ha azokra nézve a pert az ügyvéd, acsödnyitást egy évvel megelőzőleg már megindította. VII. Ügyvédi meghatalmazvány. 88. §. Az ügyvéd mások nevében valamely bíróság vagy egyéb hatóság előtt csupán az ügyre szóló meghatalmazvány mellett vihet ügyeket, és minden beadványát köteles sajátkezüleg mint megbízott aláírni. Altalános meghatalmazványok érvénytelenek. 89. §. Az ügyvédi meghatalmazványt irni és olvasni tudó felek bármily ügyre nézve két tanú előtt, irni vagy olvasni nem tudók és vakok azonban csak kir. bíróság, kir. közjegyző és a kisebb polgári peres ügyekben bíráskodással felruházott szolgabíró, békebiró s községi bíróság előtt állítják ki. 90. §. Az ügyvédet a meghatalmazvány feljogosítja mindazon intézkedések megtételére, melyek az illető ügy keresztülvitelére szükségesek. Az ügyvéd által világosan a megbízó nevében teljesített cselekmények, vagy élőszóval mondottak, a megbízó által tetteknek, illetve mondottaknak tekintendők, a jelenlévő fel azonban azokat azonnal visszavonhatja. Az ügyvédi meghatalmazvány egyszersmind kiterjed : 1) a beperelt vagy igény elt pénzösszeg vagy tárgy átvételére és nyugtatványozására; 2) helyettes megbízására; 3) eskükinálásra, visszakinálásia, elfogadásra vagy az ellenfel eskü-letételébe beleegyezésre. Ha a fél az ügyvéd meghatalmazása jogkörét korlátolni akarja, azt a meghat ilmazványban határozottan kell megírnia. 91 §. A helvettesitő ügyvéd a 19. § ban említett eseten kívül is a helyettesnek minden cselekményeiért még az esetben is felelős, ha helyetteséül gyakorló ügyvédet választ. Ha azonban a gyakorló ügyvéd általi helyettesítés a fél előleges írásbeli beleegyezésével tétetett, akkor a felelősség csak a helyettes ügyvédet terheli. VIII. Lajstromból kitörlés. 92. §. Az ügyvédi kamara választmánya minden további eljárás mellőzésével az illető lajtsromból kitörli: I. az ügyvédjelöltet és ügyvédgyakornokot: 1) ha a joggyakorlatnak a 4. illetve 17. §. szerint be nem számitható időntúli megszakításáról, vagy az ügyvédjelöltnek, illetve ügyvédgyakornoknak lakhelyéről távoztáról jelentést vesz, és annak valóságáról meggyőződött; 2) ha az illető kitörlését kéri, vagy a joggyakorlat abbanhagyását bejelenli, és 3) ha az ügyvédjelölt, ügyvédi oklevelet nyer, az ügyvédgyakornok pedig a gyakorló ügyvédek lajstromába felvétetett; II. a gyakorló ügyvédet: 4) ha a lajstromból kitörlését kéri; 5) ha oly hivatalt vállal, vagy saját avagy más nevében oly foglalkozást kezd. mely az ügyvédséggel összeférhetlen ; 6) ha ismeretlen helyre eltávozik és lakhelyétől egy fél évnél tovább távol van ; III. az ügyvédjelöltet, ügyvédgyakornokot, és gyakorló ügyvédet: 7) ha a magyar honpolgárságot elveszti; 8) ha végérvényesen gondnokság alá helyeztetik, és 9) ha a kamarai évi illetményt az ügyvédjelölt és üg\ védgyakornok egy, a gyakorló ügyvéd pedig három éven át meg nem fizeti, és az tőle végrehajtás utján sem hajtható be (20. §.). A kamarai választmány által elengedett dijak számításba nem vétetnek. A választmánynak ebbeli indokolt határozata az érdekelt ügyvédjelöltnek és ügyvédgyakoinoknak, mennyiben lehetséges, a gyakorló ügyvédnek esetleg gondnokának pedig mindenkor kézbesítendő. 93. §. Az előző §. illető pontjaiban felsorolt esetek megszűntével, ha az ügyvédjelölt, vagy ügyvédgyakornok a joggyakorlatot folytatni, a gyakorló ügyvéd pedig az ügyvédséget ismét gyakorolni akarja, ujabb felvételnek van helye. IX. A joggyakorlat és az ügyvédség megszűnte. 94. §. A joggyakorlat folytathatásához és az ügyvédség gyakorolhatásához a jogosultság megszűnik : 1) ha az ügyvédjelölt vagy ügyvédgyakornok, illetve az ügyvéd meghal, és 2) ha a büntető vagy fegyelmi bíróság jogérvényes ítéletében a hivatalvesztés, illetve a joggyakorlat nem-folytathatása és az ügyvédség nem-gvakorolhatása kimondatik. A kamarai választmány által az ügyvédjelölt, vagy ügyvédgyakornok, illetve gyakorló ügyvéd neve az illető lajstromból ez esetekben is kitörlendő, és az igazolvány a jogutódoktól, illetve a lajstromból kitörölttól lehetőleg bekivánandó. 95. §. A kitörlés ép ugy teendő közzé, mint a felvételnél a 9., illetve 17. és a 63. §§. intézkednek. X Zugirászat. 96. §. Az, ki az ügyvédség gyakorlására nem bir jogosultsággal, vagy ki nem kir. közjegyző, avagy ki a törvény, illetve törvényerejű rendeletek által arra nincs feljogosítva, és mások számára kikötött, vagy ígért és elfogadott pénzbeli, avagy egyéb jutalomért a bírósághoz és egyéb hatóságokhoz írásbeli beadványokat, valamint jogügyletekről okmányokat készit, továbbá az, ki anélkül, hogy mint ügyvéd vagy ügyvédgyakornok, vagy közjegyzői jelölt, az ügyvédi, illetve közjegyzői kamara lajstromába bejegyezve, és arra főnöke által utasítva lenne, a biróságnál és egyéb hatóságoknál ügyeket jutalomért szorgalmaz, valamint azon kir. közjegyző, ki oly beadványokat készit, milyenekre az illető törvény intézkedéseinél fogva, nincs feljogosítva, mint zugirász 20—500 forintig, az pedig ki a zugirászt tiltott cselekvényében bármikép elősegíti, vagy cselekményeit elrejteni igyekszik, mint a zugirászatot elősegítő, 10—300 forintig terjedhető pénzbírsággal, nemíizethetés esetében pedig mindkettő, 10 forintot egy napbaD számítva, elzárással büntetendő. Az ebbeli jogerejü ítélet a hivatalos közlöny nem-hivatalos részében közhírré teendő.