Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 40. szám - Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartásról. (Befejezés.)

— 318 — 40. §. A választmány teendőit ülésben intézi el, a melyen a kamara elnöke vagy alelnöke, ezek akadályoztatása esetén pedig a jelenlévő választmányi tagok közül a legtöbb szavazatot nyert, elnököl. Érvényes határozathozatalhoz az elnökön kívül legkevesebb négy tagnak jelenléte és szótöbbség kívántatik. A szavazatok egyenlő száma esetében az elnök szavazata dönt. Az ülésre a választmányi taaok és az illető tisztviselők a tárgysorozat közlése mellett az elnök által 5 nappal, sürgős esetben pedig rövidebb idővel elébb, Írásban hivatnak meg. A kamarai tisztviselők az elnökön kívül a választmányi üléseken szavazási joggal nem birnak. Válasz'mányi ülés annyiszor tartandó, mennyiszer a kamara ügyforgalma azt szükségessé teszi. A választmány határozatai, ha nem végérvényesek, a kézbesítéstől 8 nap alatt, és pedig, a mennyiben ezen törvény máskép nem intézkedik (14. §. 26. §. 5. p., 44. és 79. §§.), a kir. legfőbb itélőszékhez felebbezhetők. A felebbezvény mindig a választmánynál adandó be. 41. §. A választmány az évi rendes közgyűlés napját az év utolsó negyedében (25. §.) tűzi ki, és arra a kamara lajstromába felvett összes ügyvédeket a tárgysorozat közlése mellett hivja meg. Rendkívüli közgyűlést pedig mindannyiszor köteles egybehívni, valahányszor az ügyvédi kar vagy kamara érdeke azt megkívánja. 42. §. A választmány a kamara egész évi működéséről az igazságügyminiszterhez az évi rendes közgyűlés megtartásától számított 8 nap alatt feltcjesztendö jelentést, melyben a fegyelmi ügyek főbb mozzanatait, valamint az ügyvédség és jogszolgáltatás terén tett tapisztalatait, a tények részletes felemlitésével kiemeli, és a közgyűlés többi tárgyait, olyképen köteles előkészíteni, hogy azok teljes szövegben adathassanak elő. E czélból a választmány jogosult, bizottságot is alakitani, vagy egyes kamarai tagokat határozott teendőkkel megbízni. A ki ezen megbízást alapos ok nélkül visszautasítja, vagy annak a kitűzött időben eleget nem tesz, 20—100 forintig terjedhető pénzbirságban marasztalandó. 43. §. A közgyűlés által megállapított ügyrendet, valamint a segélyalap kezelésére és jövedelmének kiosztására nézve hozott szabályzatot és egyéb hatáiozatokat, ha azok foganatosítását az igazságügyminiszter feltételekhez köti, a választmány módosíthatja, és ugyanaz felelős, hogy azok ily esetben módosítás nélkül végre ne hajtassanak. 44. §. A kamarai vagyont és segélyalapot a választmány vagyoni felelősség mellett kezelteti. Erészben, valamint a jövedelem kiosztására nézve hozott határozatai 8 nap alatt a közgyűléshez felebbezhetők. 45. §. Vagyontalan lelek ügyeiben, a bíróság vagy közigazgatási hatóság felhívására a választmány azon irányban ad véleményt: hogy a folyamatba tenni szándékolt ügyet sikerrel véli-e szorgalmazhatónak ? A bíróság vagy közigazgatási hatóság felhivására a pártfogó ügyvéd minden esetben kirendelendő, azonban ügyeljen arra a kamara, hogy egyes kamarai tagok ily teendőkkel tul ne terheltessenek. Ha a félnek a kirendelt ügyvéd el'en, vagy az ügyvédnek a kirendelés ellen, kifogása van, a felett a választmány végérvényesen határoz. 46. §. Az ügyvédi irodákat a kamara választmánya panasz esetében, vagy a nélkül is megbízottá által bárm kor megvizsgáltathatja és a tapasztaltakhoz képest intézkedik. Az irodáknak kölcsönös megvizsgálása ugyanazon évben gondosan kerülendő. 47. §. Az ügyvédi iroda részére gondnok rendelendő: I. és pedig minden esetben, ha az ügyvéd 1) meghalt; 2) ismeretlen helyre eltávozott; 3) ellene előleges letartóztatás vagy vizsgálati fogság rendeltetett el; 4) részére ideiglenes gondnok rendeltetett (187 7. XX. t.-cz. 258. §.) vagy jogérvéuyesen gondnokság alá helyeztetett; és II. azon esetben, ha az ügyvéd a kamarának be nem jelenti, hogy iratait kinek adta át; 5) ha az ügyvédségről lemond; 6) ha a nélkül, hogy az ügyvédségről lemondana, azon kamara területéről, melynek lajstromába felvéve van, elköltözik; 7) ha mint katona mozgósittatik, vagy mint népfelkelő lakhelyéről eltávozik; 8) ha az ügyvédségtől bármely okból felfüggesztetik; és 9) ha az ügyvédség gyakorlása neki megtiltatott. 48. §. Hogy a kamara választmánya az előző szakaszban megirt kötelességeinek megfelelhessen, köteles a községi elöljáróság (1877 : XX. t.-cz. 220. §.) halálozás esetében (47. §. 1. p.) a halottkém jelentésének, vagy az ismeretlen helyre (47. §. 2. p.), avagy a kamara területéről lett távozásról (47. §. 6. p.) szóló értesítésnek vételével, és a mozgósitás vagy népfelkelés esetében a távozás bekövetkeztével (47. §. 7. p.) erről az illetékes ügyvédi kamara választmányát azonnal értesíteni, az ügyvédi fegyelmi bíróság pedig az ügyvédségtől való felfüggesztésre, vagy az ügyvédség gyakorolhatásának megtiltására vonatkozó jogérvényes határozatot (46. §. 8. és 9. pp.) a kamara választmányának egy példányban megküldeni. Hasonlókép köteles azon közigazgatási hatóság vagy bíróság, mely az ügyvéd előleges latartóztatását, vagy vizsgálati fogságba helyezését elrendelte (47. §. 3. p.), valamint azon gyámhatóság, mely az ügyvéd részére ideiglenes gondnokot rendelt, avagy azon bíróság, mely a gondnokság végérvényes elrendeléséről az értesitvényt a feleknek kiadja (47. §. 4. P-), a határozatot az illetékes kamara választmányának megküldeni. Elhalálozás esetében (47. §. 1. p.). ha a kamara által kirendelt gondnok azon határidőn belül, mely az illető közeg által teljesitendö haláleset-felvételre a törvényben (1877: XX. t.-cz. 221. 223. §§.) meghatározva van, valamint a 47. §. 2. és 7. pp. eseteiben a gondnok az értesitvény elküldésétől 4 nap alatt a helyszínén meg nem jelenik, a községi elöljáróság hivatalból, a 47. §. 3. 4. és 6. pontjai eseteiben pedig az ügyvédi kamara felszólítása következtében, az ügyvédi iratok és értékek ideiglenes biztosítására nézve késedelem nélkül köteles intézkedni. A 47. §. 3. és 4. pp. eseteiben az eljáró közigazgatási hatóság, gyámhatóság, illetve bíróság is köteles amennyiben annak szükségét látja, az ügyvédi iratok és értékek ideiglenes biztosítását ugyancsak a községi elöljáróság utján elrendelni. A mulasztásból eredő károkért az illetők vagyoni felelősséggel tartoznak, mely a polgári peres eljárás utján érvényesíttetik. 49. §. A kamara választmánya az értesítés vételével a halaszthatlan teendők teljesítésére a kamara tagjai közül — tekintettel az illető ügyvéd lakhelyére — késedelem nélkül gondnokot rendel, és annak i észére — a mennyiben szükségét látja — a kellő utasításokat megadja; ennek megtételével pedig az értesitvényt a 47. §. 3. és 4. pontjai esteiben további intézkedés végett (147. §. 1. 2. 5. pp.) a kamara fegyelmi bíróságának átküldi. A gondnok kirendelése a 47. §. 2. és 6. pp. eseteiben a kamara fegyelmi bíróságával is közlendő (147. §. 6. p.). 50. §. Ily megbízást csak azon ügyvéd nem köteles elfogadni, ki: 1) azon községtől, melyben az illető ügyvéd lakhelye van, távolabb lakik; 2) ugyanazon évnegyedben már több ily megbízást nyert, vagy 3) egészségi állapota a lakhelyéről távozást meg nem engedi. Ezen eseteket a megbízott 50 forint pénzbírság terhe alatt a kamara választmányának, a megbízás vételétől 24 óra alatt bejelenteni köteles, mely jelentés felett a kamara választmánya végérvényesen határoz. 51. §. Ha az előző §-ban emiitett akadályok fen nem forognak, vagy a választmány ujabbi utasítása esetében, a gondnok a megbízás vétele után 3 nap alatt köteles az illető ügyvéd lakhelyére utazni, s a községi hatóság közbejöttével, és pedig amennyiben ez már biztosítási intézkedéseket tett volna, ezen intézkedés megvizsgálása után, a kérdéses iratokról és értékekről leltárt felvenni, az érdekelt feleket az iratok és értékek átvehetése vagy egyéb intézkedések megtehetése végett értesíteni, az illető bíróságoknak jelentést tenni és mindazt eszközölni, ami ugy az érdekelt felek, mint az ügyvéd jogutódai érdekeinek megóvására szükséges, ezek befejeztével pedig a kamarának jelentést tenni. A gondnok kezéhez az elhunyt vagy egyéb okból gondnokolt ügyvéd által vitt ügyekben kézbesítések nem teljesíthetők, de azok a félnek, amennyiben máskép nem intézkedett, saját kezéhez teendők. A függőben lévő záros határidők csak a fél személyes értesítése napjától számittatnak. 52. §. Ha az iratok és értékek átvételére felszólított felek a felszólítás kiadáaától számított 30 nap alatt az átvételre nézve nem intézkednek: a gondnok az iratokat és értéket az illetékes kir. közjegyzőnél letétbe helyezi, és megbízatását ezzel befejezvén, a kamarának ujabb jelentést tesz. 53. §. A gondnok jogositva van munkadiját és kiadásait, melyek az illető ügyvéd tömegét vagy hagyatékát terhelik, felszámítani, s a mennyiben el nem fogadtatnak, azok megállapítását a rá nézve illetékes járásbíróságnál szorgalmazni, mely azokra nézve az illető ügyvédi kamarát meghallgatni köteles. Tömeg, illetve hagyaték nemlétében a gondnok kiadásai az illető ügyvédi kamara vagyonából fedeztetnek. 54. §. Az ügyvédi könyveket a kamara választmánya az igazságügyminiszter által kiadott szabályzat értelmében hitelesiti. 55. §. Az ügyvéd-birósághoz, valamint a kamara fegyelmi bíróságához a választmány a kamara székhelyén lakó, és a 2-ik §-ban emiitett gyakorló ügyvédekből évenkint szavazat-többséggel választja a rendes és póttagokat, kik az illető bíróság teljes ülésében (a kamarai fegyelmi bíróságnál az elnök és alelnök is) következő esküt (fogadalmat) tesznek: »esküszöm (fogadom), hogy eljárásomban a jelen és a fenálló egyéb törvények intézkedéseit mindenben megtartom, és legjobb meggyőződésem szerint fogom hivatásomat betölteni.« Ily tisztre a kamarai tisztviselők meg nem választhatók, és azt a megválasztott — a testi fogyatkozás esetét kivéve — a 38-ik §-ban meghatározott pénzbírság terhe alatt elfogadni köteles. 56. §. Ha a válaszmány azt tapasztalja, hogy az elnök kivételével a kamarai tisztviselők, továbbá maga a választmány, az ügyvédvizsgáló bizottság s az ügyvéd-bíróságnak ügyvédtagjai és a kamarai fegyelmi bíróságnak tagjai, valamint a választmány, fegyelmi biróság, vagy a kamarai elnök megbizottai feladatukat épen nem, vagy hanyagul teljesitik, az illetőket annyiszor mennyiszer minden egyéb eljárás mellőzésével 20—100 frtig terjedhető pénzbirságban marasztalhatja. Ha a kamara elnöke részéről tapasztal a választmány hanyagságot, erről a legfőbb itélőszéknek tesz jelentést, mely ezen valamint