Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 37. szám - A magyar büntető-törvénykönyv magyarázatához. 27. [r.]

— 299 — hatók. A bírónak kötelessége pedig szakértők segedelmével élni akkor, midőn a megejtett bizonyítási eljárás után bizonyos az Ítélethozatalra fontos előkérdések iránt tisztába nem jöhet. Ezen elmélet nem indokolja, mért nem áll a bírónak jogában a szemlénél szakértőket mindig hivatalból alkalmazni. És evvel elértünk szerző faját nézetének ecseteléséhez. W. V. Különfélék. (S. S.J A teljes-ülések behozatalát a bűnügyekben örömmel üdvözöltük. Aggasztanak azonban a szervezet részletei. A miniszteri rendelet értelmében elvi jelentőségű fontosabb ügyeknél a tanács elnöke az ügy elintézésének felfüggesztése mellett előbb lelteszi az elvi kérdést. A megoldandó elvi kérdést a tanácsülésben határozatilag szövegezteti és a szövegezett kérdést az elnöknek bejelenti. Ez, vagy megbízása folytán a szakosztályt vezető alelnök vagy tanácselnök a büntető szakosztály tanácsait teljes-ülésre hivja össze, melyben az elvi kérdés előadatván ésmegvitattatván, a teljes-ülés az elvi kérdés iránt határozatot hoz. Az ügy a külön tanácsban intéztetik el. A teljes-ülés határoz tehát — in abtracto. Hivatása tulajdonkép abból állana, hogy a két büntető tanács egyike fontosabb ügyekben kérjen tanácsot a másiktól. Ily körülmények között attól tartunk, hogy alig lesz majd teljes-ülés. A section réunie czélja az egész világon, hogy elvi fontosságú ügyekben több fő Ítéljen. A miniszteri rendelet ellenben czélul tűzi, hogy a külön tanács ily ügyeknél Ítélethozatal előtt plenumba menjen, hogy tanuljon, hogy ott felvilágosítást szerezzen magának a dolog elvi oldala felől, a mi talán egy kissé késő is a legfőbb itélőszéknél. S mi lenne az ily teljes-ülések eredménye ? Azon tanács, mely az ügyet eldönti, ha nézetével kisebbségben maradt a teljes ülésben, az ügy eldöntésénél vagy fehéret fog mondani, a mikor a plénum feketét mondott, a mi a biztosítani kivánt egyöntetűség szempontjából felette érdekes állapot; vagy a plénum előtt meghajolva feketét fog mondani, a mikor meggyőződése, hogy fehér, a mi még siralmasabb s egyenesen a birói eskü megszegése lenne, miután a bíró a törvény alapján köteles ítélni s nem mások nézetei szerint. De nem is képzelhető, mi legyen tárgya a plénum határozatainak. A concret ügyet nem döntheti el. Jövőre pedig határozatot hozni nincs joga. Elvi catechismust adjon ki a döntvénykönyvben a legfőbb Ítélőszék? Elvontan elvi kérdéseket határozatilag megoldani, túlesik a birói hivatás és hatalom körén, mely csakis concret ügyek elbírálására terjed, kiválóan pedig a büntető törvénykezés terén, miután nálunk büntető ügyekben az in jure döntés mindig kapcsolatos a tények feletti bíráskodással. Különös érdeküek lesznek a táblai »elvi döntvények*, melyek lerontatnak a legfőbb ítélőszék által. Előfizetési felhívás. Midőn a büntető-törvények hatályba lépnek, hazánkban a büntető igazságszolgáltatásra uj korszak virad. Eddig ingatag gyakorlaton nyugodott büntető jogunk, ezentúl a törvény fog biztos alapul szolgálni. De uj törvények alkalmazása mindig nehézségekkel jár. A felmerülő kérdésekre vitás a felelet, a nézetek eltérők. Ilyenkor hasznos szolgálatokat tesz az igazságszolgáltatás czéljainak előmozdítása körül oly közlöny, melynek feladata: a bíróságoknak és ügyészeknek az uj törvény egyes szakaszaira vonatkozó felfogását ismertetni, közölni a kormány által az uj törvények czéljainak elérése végett tett intézkedéseket és kifejteni az egyes kérdéseknél irányadó tudományos elveket. Ezáltal lehetségessé válik az eszmék harcza, mi közben az igazság napfényre jut. A megállapított tételek végre ezen uton leghamarább mennek át a nemzet öntudatába. A most megjelölt czél megközelítését tűzi ki magának »A büntetőjog tára* czim alatt 1880. október hó 1-sejétől kezdve megjelenendő hetilap. Nevének megfelelően a büntetőjog terén hozandó döntvényeknek, rendeleteknek, törvényeknek és tudományos fejtegetéseknek is tárháza leend. Első sorban közölni fogja, a kir. igazságügyminiszter ur ő Nagyméltósága által a szerkesztőnek adott engedély alapján, hiteles szövegben a felsőbbbiróságok által büntető ügyekben hozott teljesülési határozatokat. Miután pedig a törvény a közigazgatási hatóságoknak is a kihágások terén fontos szerepet adott és egyáltalában a rendőrség hivatva van a kir. ügyészeket a büntető jog terén kifejtendő működésükben támogatni, a lap a kir. belügyminiszter ur ő Nagyméltóságának engedélye folytán közölni fogja a kir. belügyminiszter által kihágási ügyekben hozott fontosabb határozatokat. Ekkép a büntető igazságszolgáltatásra vonatkozó összes törvény-magyarázatot hiteles szövegben találja az olvasó »A büntetőjog tárá*-ban. A büntetőjog fejlődésére azonban nemcsak egyedül az igazságszolgáltatás terén, hanem a közigazgatás terén hozott határozatok is bírnak befolyással. Ily határozatokat tartalmaznak pl. a kir. igazságügyminiszterium intézkedései kiadatási ügyekhen, a kir. belügyminisztérium intézkedései rendőri ügyekben. »A büntetőjogtára* a bel- és igazságügyi kir. miniszter urak ő Nagyméltóságaik a szerkesztőnek adott engedélye folytán, ily közérdekű intézkedéseket is közölni fog, valamint a büntetőjogra vonatkozó m iniszteri rendeletek közül nemcsak a rendeletek tárában megjelenő, hanem más közérdekű rendeleteket is. Nyitva lesznek továbbá a lap hasábjai egyes fejtegetéseknek a büntetőjog elmélete és gyakorlata terén, és a szerkesztőség különös gondot fog arra fordítani, hogy szakavatott férfiak tollából származó czikkek világítsák meg a napirenden levő gyakorlati kérdéseket. A lap hetenkint egyszer, rendszerint egy ívnyi tartalommal, adandó alkalommal melléklettel is, oly alakban fog megjelenni, hogy bekötésre és kézi-könyvtárban való elhelyezésre alkalmas legyen. Szerekesztését Németh Péter, igazságügyminiszteri fogalmazó vette át. Előfizetési ára egy évre 8 írt, fél évre 4 frt. Az előfizetési pénzek bérmentve a szerkesztő nevére és lakására (Budapest, II. kerület, szallag utcza 3. sz. a.), legczélszerübben posta-utalványnyal küldendők ; Budapesten Zilahy Sámuel könykereskedéséhen (vácziutcza 12. sz.) is lehet előfizetni. Az első szám folyó évi szeptember hó 30-án fog megjelenni. Budapest, 1880. évi augusztus hóban. »A büntetőjog tára* kiadó-hivatala. Legközelebbi csődbejelentési határidők: (Sze.pt. 14-től szept. 21-ig.) Mersits Nándor s neje Ács Vilma egri tsz. szept. 14. 15. 16. (158.) — Grönvrald Ernesztina brassói tsz. szept. 15.(193.) — Ábrahám Bloch & Söhne bpesti e. f. kir. tsz. szept. 15. 16. 17. (188.) — Schlezinger Áron kaposvári tsz. szept. 16. 17. 18. (193.) — Czikornyai Dániel r.-szombati tsz. szept. 16. 17. 18. (182.) — Dávid Breier nagyszebeni tsz. szept. 18. (170.) — Konka Ferencz dévai tsz. szept. 20. (182.) — Guttmann J-lőcsei tsz. szept. 20. 21. 22. (184.) Kivonat a „Budapesti Köslöny"-"ből. Rövidítések: bh. = benyújtási határidő és bejelentés határidő ; vh. = végrehajtó; i. = ileiglenea; t. = tömeggondnok; p. = perügyelő'. A hirdetmények elején vagy végén levő számok a „Bpesti Közlöny" azoD szamát jelentik, melyben a hirdetmény először megjelent. A gyula-fehérvári ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, miszerint a 452/879. fegy. sz. a. határozat folytán az ügyvédség gyakorlatától csődnyitás miatt felfüggesztett Ferenczy Ferencz ellen nyitott csőd megszüntettetett, s nevezett az ügyvédség gyakorlatába visszahelyeztetett. A debreczeni ügyvédi kamara fegyelmi bírósága által ezennel közhírré tétetik, hogy Lenthe Kálmán h.-szoboszlói ügyvéd a debreczeni törvényszéknek másod és harmadt iróságilag helybenhagyott 6401/879. sz. Ítélete szerint ügyvédi jogosultságának elvesztésére jogérvényesen elitéltetvén, az ügyvédek lajstromából kitöröltetett. A eperjesi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy dr. Taliy Mihály és Szmoligovits Szilárd eperjesi, Stiegler Kálmán liptó-uj-vári és dr. Friedmann Miksa kézsmárki ügyvédek, az ügyvédi lajstromba felvétettek; ellenben ugyanabból Mercz Pál lőcsei ügyvéd elhalálozása folytán kitörültetett, s ez utóbb nevezett elhunyt ügyvéd irodája részére Kézsmái szky Brúnó lőcsei ügyvéd lett gondnokul kinevezve. A pécsi ügyvédi kamara választmánya részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint dr. Kaufmann József mohácsi ügyvéd, a kamara lajstromába folytatólag felvétetett. A pozsonyi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Gyiirky Bálint ügyvéd s kamarai tag ügyvédi irodáját Nagy-Tapolcsányból Gftlgóczra áthelyezte ; Gasparik József jókeöi lakos ügyvéd pedig az ügyvédség gyakorlatáról önkényt lemondván, saját kérelmére a kamara ügyvédi lajstromából kitöröltetett. A soproni ügyvédi kamara által ezennel közhírré tétetik, hogy dr. Poltyondy Ágoston soproni ügyvéd a nagyméltóságú magy. kir. Curia mint legfőbb itélőszéknek 4107/880. számú ítéletével, hamissággal párosult bukás, csalás és váltóhamisítás miatt az ügyvédi gyakorlattól eltiltatott; Kiss Lajos csepreghi ügyvéd pedig, le80. augusztus 25-ón történt elhalálozása folytán, a soproni ügyvédi kamara névlajtsromából kitörültetett. Csődök : Elein József s fiai kisvárdai ker. czég ellen nyíregyházi tsz. által ; bh. s hitelezők összejöv. nov. 8. 9. 10. ; i. t. Bézler György, p. Dr. Hartstein Emil: végi. t. s csődválasztm. választása nov. 10. (200.) — Krausz Sándor bpesti bej. ker. ellen ker. a vtsz. által; bh. s hitelezők összejöv. nov. 23. 24. 25.; i. t. és p. Ifj. Dr. Kőnek Sándor; végi. t. s csődválasztm. választása nov. 25. (203.) — (jreiner Lipót szigetvári ker. ellen a kaposvári tsz. által elrendelt csődben a bejelentési határi d ősze pt. 26 i gmeghosszabittatott (203). — Lövy Ferdinánd miskolczi ker. ellen e tsz. által; bh. s hitelezők összejöv. okt. 28. 29. 30. ; i. t. és p. Dr. Klein Ign. ; végi. t. 3. csődválasztm. választása okt. 30. (204). — Altér Mór ellen bpesti e f. kir. tsz. által; bh. s hitelezők összejöv. okt. 6. 7. 8. ; i. t. és p. Dr. Ullmann Fal; végi. t. s csődválasztm. választása okt. 8. (204). Blasntigll Antal bpesti fü-zer-ker. ellen ker. s vtsz. által; bh. • hitelezők összejöv. okt. 27. 28. 29.; i. t. és | . Bernáth Béla; végi. t. s csődválasztm. választása okt, 29. (204). Csődmegrszüntetések : Id. Dávid István k.-vásárhelyi ker. ellen e tsz. által; kiegyezés folytán (200). — Stern Adolf kassai volt ker. ellen e tsz. által; egyezség folytán (203). — Schvartz Miksa miskolczi bőrker. ellen e tsz. által; kiegye/és folytán (204). — Schvarz Hermán marosvásárhelyi 'akos ellen brassói t9z. által ; a hitelezők beleegytzése, illetőleg bejelentések hiánya folytán (205). — Czinner Mór b.-csabai kisker. ellen b.-gyulai tsz. által; a jelentkezett hitelezők kérelme folytán (205). — Néu. Mühsam János dévai bej. volt ker. hagyatéka ellen e tsz. által; kiegyezés folytán (205). — Id. Kerpit Kristóf s társai sz.-ujvári társas czég ellen deési tsz. által; kiegyezés folytán (20 ). — Csillag Kristóf dévai bej. ker. ellen e tsz. által; a hitelezők kielégítése folytán (205). Pályázatok: Kisjenői jbsgnál bir. végrehajtó; bh. okt. l. aradi tsz. elnökéhez (200). — Deési tsznél II. oszt. tkkvvezető ; bh. okt. 1. e tsz. elnökéhez (200). — Szabadkai tsznél II. oszt. irodaigazgató; bh. okt. 1. e tsz. elnökéhez (200). — H.-böszörményi jbsgnál albiró; bh.okt. 1. debreczeni tsz. elnökéhez (200)— Egri tsznél joggyakornok; bh. okt. 2. e tsz. elnökéhez (201). — Bpesti e. f kir. tsznél 2 joggyakornok ; bh. szept. 20. e tsz. elnökéhez (203). — Újvidéki