Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 32. szám - Törvényjavaslat a kisajátításról. (Befejezés)

— 259 — 76. §. Az ideiglenesen kisajátított ingatlan tárgy értékkevesbeTJ.TJTi -g mi,ndavZ0,n tft6kben' midőn az ü"kéP kisajátított ingatlanon telekkönyvig bekeblezett terhek vagy feljegyzett igények léteznek, a telekkönyvi törvényszéknél leteendő, mely erre nézve ugyanazon szabályok szerint jár el, a melyek a kártalanítási összegre nézve e tekintetben fenállanak. & 77. § Azon körülmény, hogy a vállalat, melynek czéljára az ideiglenes kisajátítás szükségeltetik, más törvényhatóság területén létezik, mint a kisajátítandó tér: az ideiglenes kisajátítást nem akadályozhatja. 78. §. Az 1. §-ban felsorolt vállalatoknak megengedtetik, hogy a czeljaikra szükséges anyagokat a tulajdonos teljes kártalanítása mellett, folyókban és patakokban termeltethessék. VII. FEJEZET. Különös intézkedések. 79. §. Midőn az ]. §-ban emiitett valamely vállalat létesítése csak ugy eszközölhető, hogy az más, már előbb engedélyezett vállalat területét átszelje, az utóbb emiitett vállat tulajdonosai területükön e szolgalmat eltűrni kötelesek. Van-e ily esetben szolgalomnak helye, az iránt, barátságos egyezség létre nem jötte esetén, a közmunka- és közlekedési miniszter határoz. Ellenben azon kérdés, van-e ily esetben kárpótlásnak helye s miből álljon az, a rendes bírói útra tartozik. 80. §. Háború vagy árviz-veszélyek idején, honvédelmi s árviz elleni biztosítási szempontokból, valamint hegycsuszások, területsülyedések vagy árvizek által megszakított közlekedés gyors helyreállítására sürgősen igénybe veendő területek, a közmunka- és közlekedési miniszter egyszerű engedélye alapján elfoglalhatok. Ez esetben a terv s összeírás megállapítása s a birói eljárás utólagosan lesz eszközlendő. Ha azonban az építkezés egy fenálló építmény elbontását tenné szükségessé, ennek megkezdése előtt az építmény és tartozékainak értéke becsű utján meghatározandó. A becsű ez esetben a jelen törvény 31. §-ának a) pontjában előirt módon s időben lesz foganatosítandó. Az e czélokra megengedett ideiglenes kisajátításokra nézve a jelen törvény 65. és 66. §§. szintén érvénynyel bírnak. 81. §. Az 187 2. évi VIII. t. cz.-ben idézett 20. és 22. §§-ban emiitett törvények helyett jelen törvény lép életbe. 82. §. A bányászati czélokra szükséges kisajátításokról a bányatörvény intézkedik. Oly utak, vasutak, csatornák építéséhez szükséges területek azonban, melyek a bányatermékeknek vagy bányászati czélokra szükséges anyagoknak s eszközöknek a bánya területéről a legközelebbi közlekedési utig, vagy viszont való szállítására építtetnek, csak a jelen törvény élteimében sajátíthatók ki. 83. §. Ezen törvény által az egészségügyi 1876: XIV. t.-cz 11. és 12. §-ai érintetlenül maradnak. A Szeged sz. kir. város területén eszközlendő kisajátításokról szóló 1879. évi XIX. törvényezikk a jelen törvény folytán változást nem szenved. Hasonlóul érvényben marad az 1879: XXXVI. t.-cz.; az abban hivatkozott 1868: LV. és LVI. törvényezikkek helyébe azonban a jelen törvény lép. Ellenben az 1868. évi LV. és az ugyanazon évi LVI. t.-cz. e törvény hatálybalépte napjától érvényen kivül helyeztetik. 84. §. Je'en törvény hatálya kiterjed a magyar korona összes országai területére mindazon esetekben, midőn a kisajátítás oly vállalatok vagy épitkezések czéljaira eszközlendő, melyek az 1868: XXX. t.-cz. 9. §-a értelmében a magyar korona országai közös törvényhozásának avagy kormányának hatáskörébe tartoznak. Ily czélokra eszközlendő kisajátítások körül a közigazgatási bizottságokra ruházott jogokat: a) Horvát- és Szlavonországok területén az illető alispáni, a határőrvidéken pedig a kerületi hatóság; b) Fiume város és kerület területén pedig a polgármester fogja gyakorolni; a levelezést e hatóságok s a közmunka- és közlekedési miniszter közt azonban a horvát-szlavón bán, illetőleg a határőrvidéki hatóság főnöke és a fiumei kormányzó fogják közvetíteni. 85. §. Azon esetekbeu, midőn a jelen törvény a sommás és perbeli eljárást emliti, a nevezett társországok és Fiume területén az ott érvényes perrendtartás szabályai lesznek az eljárásnál alkalmazandók. A kártalanítási eljárásnál felmerülő felebbezések esetében HorvátSzlavouországok területén az ottani felsőbb bíróságok ítélnek. 86. §. Jelen törvény végrehajtásával a minisztérium, HorvátSzlavonország bánja és a határőrvidéki hatóság főnöke bizatik meg. Budapest, 1880. évi május hó 14-én. Ordódy Pál, s. k., m. kir. közmunka- és közlekedési miniszter. Indokolás „a kisajátításról" szóló törvényjavaslathoz. Az általános érdekű czélokra szükséges kisajátitásokról szóló 1868: LV. törvénycikkben több oly határozat foglaltatván, melyeknek hiányai e törvény létrejövetelekor előreláthatok még nem voltak, de melyeknek tarlhatlanságát e törvény eddigi alkalmazása közben szerzett tapasztalatok teljesen bebizonyították, szükségessé vált e törvényt megfelelően módosítani. E czélból már hivatali elődeim megindították a tárgyalásokat, s ezek eredményekép 1876. évben egy novellaris törvényjavaslat készült a vezetésem alatti minisztériumban. Időközben azonban a fővárosi kisajátitásokról szóló 1868: LVI. t.-cz. hiányai is mindinkább kitűnvén, sőt e törvényezikk módosítását a leginkább érdekelt fővárosi közmunkák tanácsa is élénken sürgetvén, legczélszerübbnek találtatott az egyforma eljárás rendszeresítése s az eddig tapasztalt érdemleges és alaki nehézségek megszüntetése czéljából egy egészen uj és pedig oly irányú kisajátítási törvényjavaslatnak szerkesztését elrendelni, mely egyfelől ugy az általános, valamint a fővárosi kisajátításokra vonatkozó intézkedéseket szabályozza, másfelöl pedig kiterjeszsze a kisajátítási jogot a fővároson kivül az ezen jogot eddig nélkülözött többi városok és községekre is, oly esetekben, midőn községi érdekű, máskép végre nem hajtható létesítményekről van szó. E törvényjavaslat elkészülvén s elődöm intézkedése folytán egy e czélra összehívott enquéte bizottság által megbiráltatván, van szerencsém az abban a két törvénynyel szemben felmerült főbb eltéréseket a következőkben megjelölni : 1. Azon czélok, melyekre a kisajátítás megengedhető, e törvényjavaslatban részletesebben vannak elősorolva s praecisebben körülírva. 2. A javaslat 3. §-a szerint nemcsak ingatlanok, mint az eddigi törvények szerint, hanem bizonyos jogok is kisajátíthatok, melyek közüi bátor vagyok felemlíteni a vasutak részére szükséges italmérési jog kisajátítását, mely intézkedést nem annyira a vállalat, mint inkább az utazó közönség érdeke megkövetel. 3. A tűztávolságok, melyek eddig a vállalat kivitelénél alig indokolható nehézségeket idéztek elő, a műszaki tudomány mai állásának s az e részben szerzett tapasztalatoknak megfelelően kiterjesztettek, a nélkül azonban, hogy ez által a tulajdonosok érdekei szem elől tévesztettek volna. 4. A kisajátitási terv megállapítása körüli eljárás határozottabban szabályoztatik s lehetővé tétetik, hogy egyes birtokosok minden alapos ok nélkül a vállalat gyors létesítését ne akadályozzák. 5. A kártalanítási ár megállapítását illetőleg, az eddiginél czélszerübb intézkedések tétetnek, a mennyiben például a bíróságok az árt illetőleg nincsenek, mint eddig, a szakértők véleményéhez kötve, továbbá a mennyiben az elsőbirósági ítélet ellen, e javaslat szerint, a dolog érdemére nézve is van felebbezésnek helye. 6. A bélyeg- és illetékmentesség kérdése, melyre nézve a jelenleg fenálló általános kisajátitási törvényben foglalt határozatok más, e részben fenálló szabályokkal ellentétben vannak, megfelelően szabályoztatik. 7. Ideiglenes kisajátítások időhöz vannak kötve s az e részbeni eljárás az eddiginél szintén határozottabban szabályoztatik. 8. Rendkívüli árvizveszély és háború idején, valamint közlekedések megszakítása esetében sürgősen szükséges területeknek rögtöni elfoglalása lehetővé tétetik. 9. A kisajátitási eljárás valamennyi kisajátitásokra nézve, miként fentebb is említeni szerencsém volt, egyenlővé tétetvén, az által a fővárosi kisajátitási törvény azon czélszerütlennek bizonyult határozmányai, melyek a kisajátítás elrendelése körüli nehézkes eljárásra, a felszólamlásra és az esküdtszéki intézményre vonatkoznak, érvényen kivül helyeztetnek. 10. E törvényjavaslat érvényre jutása esetén kilerjedend a magyar korona összes területére azon esetekben, midőn a kisajátítás oly vállalatok vagy épitkezések czéljaira eszközlendő, melyek a magyar korona országai közös törvényhozásának avagy kormányának katáskörébe tartoznak. Midőn ezeket előrebocsátva végül még tisztelettel megjegyezném, hogy e törvényjavaslatra nézve a részletes felvilágosítások az e részbeni tárgyalásoknál annak idején fognak megadatni, van szerencsém e törvényjavaslatot a t. háznak elfogadásra ajánlani. Budapest, 1880. évi május 4-én. Ordódy Pál, s. k., m. kir. közmunka- és közlekedésügyi miniszter. Legközelebbi csődbejelentés! határidők : (Aug. lO-iol aug. 17-ig.) Ureiner Lipót kaposvári tsz. aug. 10. 11. 12. (130) — Dozse D. I. aradi tsz. ujabbi bh. aug. 10. 11. 12. (152.) — Liehtensterii Helén bpesti e. f. kir. tsz. aug. 11. 12. 13. (167.) — Waldapfel Fülöp bpesti e. f. kir. tsz. aug. 11. 12. 13. (168.) — Káldor Antal bpesti e. f. kir. tsz. aug. 11. 12. 13. (174.) — Berger Lajos bpesti ker. s vtsz. aug. 12. 13. 14. (129.) — Wortmann B. z.-egerszegi tsz. aug. 16. 17. 18. (122.) — Kleill Lipót s neje Bőhm Jusztina b.-gyulai tsz. aug. 16. 17. 18. (137.) — Kellner Hermann komáromi tsz. aug. 16. 17. 18. (152.) — Propper Hermáim beregszászi tsz. aug. 16. 17. 18.(152.)— Sziírtory Ede s neje Bernáth Magdolna kaposvári tsz. aug. 16. 17. 18. (153.) — Fischer Ignácz s neje Schlesinger Jozefa szombathelyi tsz. aug. 16. 17. 18. (174.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-lőL A nagyváradi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint lile János nagyváradi lakos, ügyvéd, a kamara ügyvédi névjegyzékébe felvétetett. Az eperjesi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy a kamara fegyelmi bíróságának folyó évi május hó 1-én 190. f. sz. a. hozott és jogerőre emelkedett határozata által Saent-Ivámji Pál liptósztmiklósi ügyvéd, az ellene