Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 32. szám - a magyar büntető-törvénykönyv magyarázatához

Tizedik évfolyam. 32. szám. Budapest, 1880. augusztus 5. KülSn mellekletek : a ..Döntvényeit gyűjteménye" • i „Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendók. Szerkesztőség: Fóut 18. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR THEMIS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Előfizetési árak a „Magyar Themis". a „Döntvények gyűjteménye" és .. „Igazságügyi rendeletek tára" eclmfl mellékletekkel egyilttesen: egész évre 10 torint, félévre 5 lor.nt. negyedévre 2 forint 50 kr. Az elífizetési pénzek b é r m e legczélszeriibben p o s t a u t Küldendők. 'idúkr 1 MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. 1RTALOJI: Adalékok a magyar büntető-törvénykönyv magyarázatához. XXVI. (Sikkasztásnak tekintett zártörés.) Dr. Barna Ignácztól. — A miniszterelnök és a közigazgatási bíráskodás II. G r u b e r Lajostól. — Biztosítás elrendelése pót- és becslö-eskütől feltételezett ítélet alapján. — A német f((törvényszékek büntetőjogi praxisából. — Az ügyvédi kamarákból. — Különfélék. — Törvényjavaslat a kisajátításról. (Befejezés.) — Legközelebbi csődbejelentési batáridők. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások.) — Külöll melléklet : a ^Döntvények Gyűjteménye* mult fél évi tartalommutatójának második ive. Adalékok a magyar büntető-törvénykönyv magyarázatához. XXVI. Sikkasztásnak tekintett zártörés. Összevetve a btk. 359. §-a szerinti (sikkasztásnak tekintett) zártörés tényálladékának területét, eddigi jogunk, valamint az ujabb külföldi büntető-törvények e részbeni határvonalaival, a következő elvi jelentőségű eltérések mutatkoznak. I. Az 1840: XV. t. cz. II. részének 153. § a szerint a biróizár alá vett tárgyak mind a foglalás alá került adósnál, mind a megbizott személynél oly letételnek tekintetnek, melynek szántszándékos rontása, vagy elidegenítése légsúly osabbb beszámításit tolvajság büntetésével megfenyítendő. Az 1843. évi büntető-törvénykönyvi javaslat I. részének 311. és 312. §-a szerint a veszélyes tolvajságról megállapított büntetés alá esik az, ki valamely bírói összeírás és zár alá vett ingó vagyont eltulajdonít, vagy szándékosan megront. Az 1868 : LIV. t.-cz. 368. § a szerint a lefoglalt és összeirt javak birói zár alatt lévőknek, s mind a végrehajtást szenvedett mind egy harmadik kezénél oly letétnek tekintetnek, melynek elidegenítése vagy szándékos rongálása, mint sikkasztási bűntény fenyíttetik. A német birodalmi btk. 137. § a szerint: »Wer Sachen, welche durch die zustandigen Behörden oder Beamten gepfandet oder in Beschlaggenommen worden sind, vorsatzlich bei Seite schafft, zerstört oder in ander.;r Weise der Verstrickung ganz oder theilweise entzieht « Az 1873. évi osztrák büntető-törvénykönyvi javaslat 133. §-a szerint: >Wer Sachen, welche von der zustandigen Behörde oder in derén Auftrag sequestrirt, gepfandet, oder in Beschlag genommen wurden, vernichtet, verbraucht, bei Seite schafft oder sonst der behördlichen Verfügung entzieht « Az idézett tényálladéki megállapitások mindegyikében a cselekvési módok között, melyek által a zártörés, illetőleg a sikkasztásnak nevezett zártörés elkövethető, kifejezetten emlittetik a zár alá vett dolog megrongálása vagy megsemmisítése. Semmi kétséget sem hagynak az iránt, hogy nemcsak azon cselekvések valamelyike, melyek idegen dologgal elkövetve a sikkasztás téuyálladékát állapítják meg, képez, ha zár alá vett dologgal követtetik el, zártörést, hanem azon cselekvés is, mely idegen dologgal elkövetve, más vagyona megrongálásának (»Sachbeschadigung«) bűncselekményét állapítja meg, ha zár alá vett dologgal követtetik el, zártörést, illetőleg sikkasztásnak nevezett zártörést képez. Codexünk 359. § a szériát sikkasztásnak tekintetik, ha a biróság vagy más hatóság által zár alá vett dolog tulaj donosa a nála hagyott, vagy reá bizott ezen dologra nézve, a 35 5. §-ban megjelölt cselekmények valamelyikét elköveti. Codexünk 359. §-a, mely a sikkasztásnak tekintett zártörés tényálladékának meghatározásával ex professo foglalkozik, ahelyett, hogy a tárgyi tényálladékot tüzetesen körülírná, az elkövetési módokat külön és egyenként megjelölné, egyszerűen utal e végből a sikkasztás fogalommeghatározásár, tárgyazó 355.§-ra. Első olvasásra következik ebből, hogy eltekintveazonkülönbségtől, miszerint a tulajdonképeni sikkasztás esetében idegen dolog, a sikkasztásnak tekintett zártörés esetében pedig a tettes saját dolga forog szóban, a tulajdonképeni sikkasztás és a sikkasztásnak tekintett zártörés tárg\ i tényálladékuk legfontosabb mozzanatai, elkövetési módjaikra nézve kell hogy fedjék egymást. Csak azon cselekvés, mely által a sikkasztás elkövethető, szolgálhat egyúttal a sikkasztásnak tekintett zártörés elkövetésének módjául. A miniszteri indokok maguk ilykép fogják fel a 359. §-nak a 355. §-ra való kérdéses hivatkozását. >A sikkasztás tárgyát idegen dolog képezi; ennek ellenére a 345. (illetőleg a btk. 359. §-a) sikkasztásnak nevezi azt is, ha valaki saját tulajdonával követi el azon cselekvések valamelyikét, melyeknek más vagyonával való elkövetése, a 341, §. (jelenleg 355. §.) szerint a sikkasztást állapitja ineg.« Hasonló értelemben nyilatkozik Mayer (»TJngarisches Strafgesetzbuch« 282. lpn.): »Als eine besondere Art der Unterschlagung behandelt der § 359 den Fali, dass derEigeuthümereinervondem Gerichte oder einer andern Behörde mit Sperre belegten Sache an der bei ihm belassenen oder ihm anvertrauten Sache eine widerrechtliche Aneignungshandlung, eine der zum Thatbestand der Unterschlagung erforderliche Handlung begeht« A hivatkozott 355. §. szerint sikkasztást követ el, a ki a birtokában vagy birlalatában levő idegen ingó dolgot jogtalanul eltulajdonítja vagy elzálogosítja. Aligha férhet kétely ahhoz, hogy7 valamely idegen dolog megrongálása vagy megsemmisítése a sikkasztásnak ezen fogalornueghatározása alá nem subsumálható. Idegen ingó dolog szándékos és jogtalan megrongálása vagy megsemmisítéséről a btk. 418. §-a intézkedik. Igaz ugyan, hogy a 355. §. 2-ik bekezdése sztrint eltulajdonitási cselekménynek tekintetik, ha a birtokos vagy birlaló a dolgot elidegeníti, elhasználja, a visszakövetelésre jogosított előtt eltagadja, vagy azzal bármi más módon mint sajátjával rendelkezik. Eltekintve attól, hogy legalább is nagyon kérdéses, hogy lehet-e a szó szoros értelmében a dolog megrongálását vagy megsemmisítését a dologgal való rendelkezésnek, rendelkezési cselekménynek tekinteni, az bizonyos, hogy codexünk a dologgal mint sajátjával való rendelkezést csak annyiban tekinti a sikkasztás elkövetési módjának, a mennyiben az eltulajdonitási szándékból történik, vagyis eltulajdonítást képez. Az idegen dolog megrongálása vagy7 megsemmisítése, még ha lehetne is mondani, hogy az az idegen dologgal való rendelkezés, de mert nem oly rendelkezés a dologgal, mely eltulajdonítást képezne, a sikkasz-