Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 27. szám - a magyar büntető-törvénykönyv magyarázatához

— 219 — fél, ki később sértetett, kedvezőbb helyzetben volt, mert kileshette, inig korábban lejáró indítványa lejárt, nem panaszkodhatnék, miután indítványa akkor, mikor ő a későbbi sértést elkövette, már ugy is lejárt volt és ennélfogva indítványa lejártának álnok kileséséröl többé szó sem lehetett. Azt mondja Schnierer (comm. 388. lpn.), hogy a 274. §. szabályának alkalmazásánál nem jő tekintetbe, ha vajon a korábban meginditott eljárás, azaz az első indítványnak tárgya az előbb vagy a később elkövetett sértés volt-e. Ez ugyan áll, do codexünk szempontjából tárgytalan, impraktikus megjegyzés. Az első indítványnak tárgya ugyan lehet az előbb, az elleninditványnak tárgya lehet a később elkövetett sértés is. De a később elkövetett sértést az elleninditvány kedvezménye nem érdekelheti, miután a később elkövetett sértésre nézve az inditványozasijhatáridő ugy is később jár 1^, tehát nem képzelhető eset, hogy az elleninditvány tárgyát képező később elkövetett sértés, szemben az első indítványnak tárgyát képező korábban elkövetett sértéssel, a rendkívüli inditványozási határidőre szorulna, vagyis, hogy a később elkövetett sértésre nézve a rendes inditványozási határidő már lejárt volna, a korább elkövetett sértésre nézve pedig még nem. Az elleninditványt a kedvezmény csak akkor érdekli, ha tárgyát a korábban elkövetett sértés képezi. Több ízben elkövetett kölcsönös rágalmazás vagy becsületsértés •esetében az elleninditvány meghosszabitott határidejének kedvezménye kiterjed ugy a vádló fél által a vádlott fél ellen, mint a vádlott fél által a vádló fél ellen elkövetett ismételt rágalmazásokra vagy becsületsértésekre. Yegyük p. o. hogy A. valamely hó 1. 10. és 20. napján sértést követett el B. ellen, B. pedig viszont ugyané hó 5. és 15. napján sértést követ el A. ellen. A mindkét oldalon realiter concurráló sértésekből a hó 15-éig elkövetettekre nézve a rendes inditványozási határidő lejárt, a nélkül, hogy azok tekintetében az egyik vagy a másik fél első indítványt terjesztett volna elő. Ha már most B. lép fel támadólag, első indítványának tárgyát csak a hó 20-án ellene elkövetett sértés képezheti, az 1. és 10-én elkövettetteket mint már elévülteket első indítványába nem foglalhatja. A. azonban mint megtámadott fél, mint »a másik fél«, elleninditványozási jogával s e jog kedvezményével élhet az 5. és 15-én ellene elkövetett elévült sértésekre nézve. Ez elleninditvány ellenében aztán B. az 1. és 10-én ellene elkövetett sértéseket illetőleg, melyeket mint már elévülteket első indítványába nem foglalhatott, feltéve, hogy a különbeni feltételek nem hiányzanak, kétségtelenül replicando szintén élhet az elleninditványczás jogával s kedvezményével, mert az elleninditvány ellenében tett elleninditvány nem más mint elleninditvány indítvány ellenében. E nézetben van Oppenhoff (comment. idéz. hely.). »Werden wiederholt Beleidigungen gewechselt, so wird der § in Betreff Aller anwendbar; der erste Antragsteller kann daher replicando auch eine im ersten Antrage übergangene Beleidigung rügen.« A 274. §. szerint az elleninditvány kedvezménye helyt foglal: •kölcsönös rágalmazás vagy b e c s ü 1 e t s é r t é s esetében. Nem kívántatik tehát, hogy indítvány és elleninditvány egynemű cselekményre vonatkozzék, azaz nem kívántatik, hogy vagy rágalmazás •concurráljon szintén rágalmazással, vagy becsületsértés concurráljon szintén becsületsértéssel; hanem helye van az elleninditvány kedvezményéoek akkor is, ha az indítvány tárgya rágalmazás, az elleninditvány tárgya pedig becsületsértés és megfordítva, vagyis elégséges, hogy •ha rágalmazás és becsületsértés concurrálnak. Rágalmazás miatti indítvány ellenében e szerint becsületsértés miatti •elleninditvány is tehető és viszont. (Befejezése köv.) Dr. Barna Ignácz. Az ügyvédi kamarákból. A kassai ügyvédi kamara fegyelmi bírósága, az E. M. sátoralja-ujhelyi ügyvéd ellen indított fegyelmi ügyben a kamara ügyészének 1880. évi ápril hó 20-án 312. szám alatt beadott vádinditványa folytán, következő határozatot hozott: E. M. kötelességszegés által elkövetett fegyelmi vétség miatt az 1874. 34. t.-cz. 47., 49. és 68. §§. alapján vád alá helyeztetik. Indokok: Mert a s.-a.-ujhelyi törvényszék által a kamará.hoz áttett hivatalos ügyiratokkal okmányszerüleg igazoltnak mutatkozik, hogy panaszlott ügyvéd F. J. felperes képviseletében G. I. ellen 1873-ban 475 frt és 60 frt váltótőkék iránt kereseteket indított s azokban helyettese Sz. E. ügyvéd által az 1873. évi jegyzőkönyvek igazolása szerint tárgyalt is, mégis a váltóknak a kibocsátó Filippovits Mór által történt kifizetése után ennek felperessége alatt az időközben elhalt Géresi István örökösei ellen ugyanazon követelés iránt indított perben az alpereseket képviselte s e perben a 475 frtos váltón az elfogadói aláírást, noha erre megbízója tőle utasítást nem nyert, hamisnak nyilvánította. Mert: a F. J. és F. M. ellen inditott feDyitő ügyben az előbbinek érdekében 1877. évi 1001 /b. f. szám alatt egész terjedelmében sajátkeztileg irt felebbezést készített, sőt az 1877. november 28-án a s.-a.-ujhelyi fenyitő törvsz. előtt megtartott végtárgyalásról felvett jegyzőkönyvben a tárgyalást vezető törvszéki bíró által tett hivatalos nyilatkozat szerint Franki Józsefnek még védelmére is jelentkezett és épen ebbeli eljárása miatt tőle mint tanutói az eskü is megtagadtatott. Mert: F. M. vallomása alapján még azon gyanúval is terheltetik panaszlott, hogy a 475 frt és 60 frtos váltóknak Gr. I. örökösei elleni beperelésükre is fogadott el megbízást. Minthogy pedig ezen a bünfenyitő és elővizsgálati ügyiratokkal igazolt tényállás ellenében panaszlott ügyvéd azt, hogy ugyanazon követelés körül az ellentétes érdekű felek közül hol az egyiket hol a másikat nem képviselte, illetve azt, hogy hol a G. I. s illetőleg örököseinek javára F. J. ellen, hol pedig F. J. érdekében G. I. örökösei ellen nem működött, bebizonyítani képes nem volt, s a fenforgó fegyelmi vétség jelenségeit nyilatkozatával el nem oszlatta, s az ellentétes érdekű, illetve mindkét félnek ugyanazon vagy azzal lényeges összefüggésben álló ügyben való képviselése, s ily ügyekben való, a képviselt él érdekeit sértő tanácsadás vagy ügyvédi szolgálat teljesítése, mint súlyos kötelességszegés fegyelmi vétséget képez, a vádhatározatot meghozni kellett. Panaszlott ügyvédnek felebbezése folytán a magy. kir. Curia mint legfőbb itélőszéki fegyelmi birósága 1880. évi június hó 11-én 267. sz. a. következő határo zatot hozott: Az alappá1 nem biró semmiségi panasz, minthogy panaszlott jogában áll az 1874. 34. t.-cz. 85. §-ának második bekezdése szerint tanúinak a tárgyaláshoz leendő beidéztetését utólag is kérelmezni, elvettetik; az egyidejűleg beadott felebbezés folytán vizsgálat alá vett fentebbi számú és keletű elsőfokú fegyelmi bírósági határozat pedig j helybenhagjatik. Mert: ugyanaz a sátoralja-ujhelyi kir. törvényszék által közlött periratok mellett létező adatok által indokoltnak tűnik fel. Különfélék. — A „Pesti Hirlap" e héttől kezdve minden árfölemelés nélkül »Ügyvédi Értesítő« czimü, naponként megjelenő külön melléklapot léptetett életbe, mely tartalmazza: 1) a semmitőszék, a legfőbb ítélőszék s a budapesti kir. tábla heti bejelentéseinek és elintézett pereinek pontos és kimerítő sorozatát; 2) a csődnyitásokat, csödbejelentési határidőket, csődmegszüntetéseket, a »Budapesti Közlöny« pályázati és igényhirdetményeit; 3) a »Központi Értesítő«-ben megjelenő czégbejegyzéseket és czégtörléseket. Meg vagyunk győződve, hogy t. kartársaink szívesen veendik, ha egy politikai napilap mellett, az ügyvédi irodákban nélkülözhetlen törvénykezési adatokat minden megterheltetés nélkül megkapják. A »Pesti Hirlap« czimü politikai napilap előfizetési ára az ^Ügyvédi Értesitő« cz. és egy minden héten megjelenő képes melléklettel: egy évre 14 frt o. ért, fél évre 7 frt, negyed évre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 irt 20 kr. Egy ügyvédjelölt, ki több évi praxissal bír, a fővárosban vagy a vidéken alkalmazást keres. Értesítést ad a szerkesztőség. Előfizetési felhívás MAGYAR THEMIS 1880-iki harmadik évnegyedére. Előfizetési dijak (helyben hájhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel): a „Magyar Themis", az „Igazságügyi rendeletek tára", és a „Döntvények gyűjteménye" együttesen negyedévre 2 frt 50 kr., félévre 5 frt, egész évre 10 frt. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről postautalvány utján kéretnek beküldetni. A „Magyar Themis" kiadó-hivatala, az »Athenaeum« Budapest, IV., barátok-tere 3. sz.