Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)
1880 / 24. szám - Egy illetékügyi kérdés
— 195 — Felebbező állítólagos károsítását legkisebb valószínűséggel sem támogatván, e nélkül pedig a fegyelmi eljárás a kereshetőségi jog megállapítása tekintetéből el nem rendeltethetvén: a marosvásárhelyi királyi ítélőtábla fegyelmi bíróságának határozata helybenhagyatik. Törvényjavaslat a telekkönyvi rendeletek pótlásáról és módosításáról(Az igazságügyi bizottság szövegezése szerint.) 1. §. A részben vagy egészben megsemmisült, használhatlanná lett, vagy elveszett telekjegyzőkönyv (telekkönyvi betét) az illetékes telekkönyvi hatóság által: a) a rendelkezésre álló kezelési-és segédkönyvek, iratok és egyéb adatok alapján, és ha azok nem kielégítők, b) uj helyszínelés utján pótlandó. Azon körülmény, hogy a telekjegyzőkönyv újból szerkesztetett, az A. lapon feljegyzendő. 2. §. Az 1. §. a) pontja szerint újból szerkesztett telekjegyzőkönyv közzétételével, a telekkönyvi hatóság, a netaláni hibák kiigazítása és a hiányok pótlása czéljából, negyvenöt naptól három hóig terjedhető felszólalási határidőt tüz ki. Az 1. §. b) pontja esetében teljesített helyszínelés után, a telekjegyzőkönyvek szerkesztése, azok netaláni hibáinak kiigazítása és hiányainak pótlása czéljából, a telekkönyvi hatóság a telekkönyvi rendelet I. részének intézkedéseit a jelen pótlási eljárásnak megfelelő eltérésekkel alkalmazza. 3. §. Az uj szerkesztés következtében hatályon kivül helyezett telekjegyzőkönyvekben foglalt bejegyzéseken alapuló azon jogok, uelyek a felszólalási határidő alatt nem érvényesíttettek, olyan személyek ellenében, kik időközben nyilvánkönyvi jogokat jóhiszemüleg szereztek, nem érvényesíthetők. 4. §. Az 1855. évideczember 15-én kelt telekkönyvi rendeletnek a »Napló«-ia vonatkozó intézkedései hatályon kivül helyeztetnek. 5. §. Ingatlanoknak bírói végrehajtási árverésen való eladatása esetében, a vevő a tulajdonjog bekebleztetését elrendelő végzésnek jogerőre emelkedése után, a telekkönyvi hatóságtól kérheti, hogy a megvett ingatlanról, a megszűnt tételek kihagyásával uj telekjegyzökönyv szerkesztessék. Ilyen esetben a telekkönyvi hatóság, ha a megvett ingatlanra ujabb bejegyzés nem történt, a telekjegyzőkönyv uj szerkesztését elrendeli és foganatosíttatja; minek megtörténtével, e körülmény az A. lapon feljegyzendő. 6. §. A telekjegyzőkönyvről hatóság és felek kivánatára, következő hivatalos másolatok adhatók: a) teljes másolat, mely az egész telekjegyzőkönyvet, b) kivonatos másolat, mely a fenálló tételeket szószerint, a megszűnt tételeket csak jelezve, c) részleges másolat, mely a telekjegyzőkönyvnek csak egyes lapjait tünteti fel, és pedig vagy teljesen, vagy a b) pontnak megfelelő kivonatban. Az idézett telekkönyvi rendelet 144. §-a esetében —• ha az ügy megbirálásához elégséges — a felső bíróságokhoz a b) pontban meghatározott másolatok terjesztendök fel. 7. §. Az igazságügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a jelen törvény életbeléptetésének időpontját és az eljárás részleteit rendeleti uton állapithassa meg. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése. A bizottság a törvényjavaslatot az igazságügyminiszter által előterjesztett indokok alapján általánosságban elfogadta s a részletes tárgyalás folyamán irályi tekintetből átdolgozott és egy uj szakaszszal megtoldott törvényjavaslutot, a t. képviselőháznak •/. alatt bemutatja, és elfogadásra ajánlja. Habár a telekkönyvi intézmény sok reformot igényelne, a bizottság, tekintettel arra, hogy a dologi jog kodifikátiója előtt ezen reformok alapja és iránya kellőleg meg nem határozható, a törvényjavaslat tárgyalásánál kénytelen volt azon korlátok között maradni, melyeket a törvényjavaslat czélzata eléje szabott. A mi különösen a törvényjavaslat főtárgyát, a megcsonkított vagy elveszett telekjegyzőkönyvek pótlását illeti, a bizottság a törvényjavaslatban foglalt intézkedéseket (1.—3. §§.) szükségeseknek, a megállapított biztosítékokat elegendőknek s a miniszteri indokolásnak e tárgyra vonatkozó részét kimerítőnek találta. A telekkönyvi »napló« vezetésének megszüntetése (4. §.) annyival igazoltabb, minthogy azt az ügyviteli szabályokban előirt és országszerte helyesen berendezett egyéb segédkönyvek vezetése mellőzhetővé teszi, és a telekkönyvi hatóságok által, a fővárosiak kivételével, tényleg csak néhány helyen vezettetik. A telekkönyvi kivonatokra, helyesebben másolatokra vonatkozó intézkedések (6. §.) czélszerüségét a bizottság szintén átlátta, s magáévá tevén a miniszteri indokolást e tekintetben is, csak a kifejezések szabatosabb megállapítása végett helyezte ellentétbe a teljes másolatot a kivonatos és a részleges másolattal, meghatározván mindeniknek a fogalmát a törvényjavaslat szövegében. Azon bajnak a forrását tekintve, mely a kivonatos másolatok szükségességét megalapította s mely abban áll, hogy a megszűnt tételekkel megtelt telekjegyzőkönyvek átnézete a nyilvánosság kivAnalmai rovására megnehezittetik: a bizottság indokoltnak találta, hogy a bírói végrehajtási árvevésen eladott ingatlanokról, a bírói közbenjárás folytán és annak biztosítékai mellett megtisztult telekjegyzőkönyvek helyett, a megszűnt tételek kihagyásával uj telekjegyzökönyvek szerkesztése engedtessék meg (5. §.). Rendszerint épen a leginkább megterhelt ingatlanok jutnak a bírói végrehajtási árverés megtisztító processusa alá s így az ilyen esetben megengedett uj szerkesztés azon telekjegyzőkönyvek megújítását teendi lehetővé, melyek azt leginkább igénylik. A jelen törvényben foglalt intézkedések foganatosítása körüli eljárás részleteinek rendeleti uton leendő megállapítására a felhatalmazást azért tartotta a bizottság az igazságügyminiszter részére megadandónak, mert a telekkönyvi rendtartás revisiója és szerves újjáalakítása úgyis szükséges, és nem mutatkozik czélszerünek, hogy az eljárás törvényhozásilag töredékesen szabályoztassék. Ezen felhatalmazásból (7. §.) folyik a másik felhatalmazás szükségessége is, mely jelen törvény életbeléptetése időpontjának megállapítására vonatkozik, a mennyiben az csak az eljárást szabályozó | rendelet elkészülte után lehetséges. Budapesten, 1880. évi június hó 2-áD. I Horváth Lajos, s. k. Dr. Emmer Kornél, s. k. ( az igazságügyi bizottság e'nöke. az igazságügyi bizottság előadója. Legközelebbi csődbejelentési natárldök : (Jun. 12-től jun. 22-ig.) Tíügy György deési tsz. jun. 12. (12S.) — Néh. Szobovich Nándor kaposvári tsz. jun. 14. 15. 16. (125.) — Schntalesz et Hochmann czég lugosi tsz. jun. 16. 17. 18. (73.) — Tüchler Sámuel bpesti e. f. kir. tsz. jun. 16. 17. 18. (109.) — Haideu János szombathelyi tsz. jun. 17. 18. 19. (96.) — Jánki Mihály kolozsvári tsz. juc. 20. (52.) — Semsey Jenő kassai tsz. jun. 21. 22. 23. (84.) Kivonat a „Budapesti Közlönyből. Rövidítések: bh. = benyújtási batárid'i és bejelentés határidő' ; vh. = végrehajtó; i. = ] ideiglenes; t. = tömeggondnok; p. = perügyelő. A hirdetmények eleién vagy végén levő" színink j a „Bpesti Közlöny" a»on szamát jelentik, melyben a hirdetmény eUször megjelent. A budapesti ügyvédi kamara részéröi ezennel közhírré tétetik, miszerint Wizinger Károly budapesti ügyvéd és kamarai tag Makóra történt elköltözése foly! tán a kamara lajstromából kitörültetett s iratait Schlesinger Jakab budapesti ügyj védnek adta át s hogy Honossy István budapesti ügyvéd és kamarai tag lakhelyét I Budapestről Monorra ezen kamara területén belül tette át. A kassai ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint I Somogyi Bertalan ügyvéd a kamara lajstromába folytatólag felvétetett. A temesvári ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint j Greiner Ferencz fehértemplomi és dr. Rottmann Miksa temesvári ügyvédeka kama! rai lajstromba folytatólag felvétettek ; továbbá Bordán Zenób lugosi, és Rónay | Jenő nagybecskeivki ügyvédek, szolgabiróvá megválás itatásuk következtében, az I ügyvédi lajstromból törültettek ; előbbi irodáját Rezeiu Fabius lugosi, utóbbiét Szierbanu György n.-becskereki ügyvéd vette át ; Rácz Atanász kir. tanácsos ügyvéd és kamarai elnök, Temesmegye alispánjává megválasztatása következtében, az ügyvédi gyakorlatról lelépvén, a lajstromból töröltetett; irodáját dr. Petruss József temesvári ügyvéd vette át; Csorba Ákos karánsebesi ügyvéd, az ügyvédi i gyakorlatról lemondván, a lajstromból töröltetett ; végre Popovits Milos zsablyai, | és Dálnoky Béla lugosi ügy védek, elhalálozásuk folytán, az ügyvédi lajstromból törö'j tettek ; elsőnek irodájára Milasain József zsablyai, utóbbinak irodájára nézve pedig I Putník István lugosi ügyvéd neveztetett ki gondnokká. A balassa-gyarmati ügyvédi kamara által ezennel közzététetik, hogy ! Némethy Kálmán balassa-gyarmati lakos ügyvéd és kamarai tag, elhalálozása folyI tán, a kamara ügyvédi lajstromából kitörültetett és a halaszthatlan teendők teljesítésére gondnokul Dessewffy Elek balassa-gyarmati lakos ügyvéd rendeltetett ki. A pécsi ügyvédi kamara fegyelmi bírósága részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Pritzlmayer Antal pécsi ügyvéd a kamara fegyelmi bírósága által, a f. é. 170/11. sz. a. hozott s öt az ügyvédségtől elmozdító ítélet ellen benyújtott felebbezése folytán, az 1874. évi 34. t.-cz. 105. §. b) pontja értelmében az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztetett s irodáiára gondnokul Kengyel Mór pécsi ügyvéd neveztetett ki. Az aradi ügyvédi kamara közhírré teszi, miszerint Molitorisz Ede szarvasi ügyvéd elhalálozása folytán az ügyvédi lajstromból törültetvén, irodájához gondnokul Rohoska Mihály szarvasi ügyvéd rendeltetett ki. A pécsi ügyvédi kamara választmánya részéről ezennel közhírré tétetik, I miszerint Klinovszkg József pécsi ügyvéd a kamara lajstromába folytatólag felvétetett ; ellenben Passich Mihály pécsi ügyvéd saját kérelmére töröltetett. A szombathelyi ügyvédi kamara részéről ezennel közzététetik, miszerint Török Dávid sárvári lakos ügyvéd a kamaránál vezetett ügyvédek lajstromába folytatólag felvétetett. A gyulafehérvári ügyvédi kamara részérói közhírré tétetik, miként Olteanu Vazul balázsfalvi ügyvéd a kamara lajstromába folytatólag felvétetett. A debreczeni ügyvédi kamara fegyelmi bírósága által közhírré tétetik, hogy Harsányi Gábor volt debreczeni, jelenleg ismeretlen tartózkodásu ügyvéd a 66/8«0. f. számú Ítélet folytán az ügyvédek lajstromából kitörültetett. A debreczi ni ügyvédi kamara fegyelmi bírósága átal ezennel közzététetik, hogy Kalonka Lajos debreczeni ügyvéd, miután az ügyvédség gyakorlásától való felfüggesztésére itéletileg kiszabott félévi határidő letelt, az ügyvédség gyakorlásába visszahelyeztetett. A debreczeni ügyvédi kamara által ezennel közhírré tétetik, hogy Roth Gábor debreczeni ügyvéd Beregszászra, a m.-szigethi ügyédi kamara területére, történt átköltözése folytán, a kamara lajstromából kitörültetett. A marosvásárhelyi ügyvédi kamaránál Nyárád-Szeredai székhelylyel bejegyzett ügyvéd Ilyes János székhelyéről bejelentés nélkül ismeretlen helyre eltávozván, ezennel felhivatik, hogy ezen idézés megjelenésétől számított 30 nap alatt az alulírott ügyvédi kamaránál tartózkodási helyét annyival bizonyosabban jelentse be, minthogy ellenkező esetben itten az ügyvédek névjegyzékéből kitörültetík. Csődök : Itj. Steiner Adolf tápiósági haszonbérlő ellen pestvid. tsz. által ; bh. s hitelezők összejöv. jnl. 12. 13. 14. ; végi. t. s csödválasztm. választása jul. 14. (124.) — Kabdebó Ferencz gyergyó-tölgyesi ker. ellen csíkszeredai tsz. által ; bh. jul. 12.; p. és i. t. Tiltscher Ede, helyettese Lázár Menyhért; tárgyalási nap jul. ; 13. (124.) — Csirkovits Dusán újvidéki ker. ellen e tsz. által; bh. s hitelezők ' összejöv. jul. 26. 27. 28.; i. t. és p. Szalay Lajos ; végi. t. s csödválasztm. válasz