Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 2. szám - Átalános magánjogi törvénykönyv

— 1 9 — 153. §. Valamely építmény tulajdonosa felelős a szomszédnak azon kárért, melyet annak roskadtsága okoz, ha ez a hiányos építésből vagy a szükséges fentartás elmulasztásából származik. III. A telek használása. 154. §. A tulajdonos saját telkét teljesen használhatja, habár ennek következtében szomszédja telkének használatában hátrányt szenvedne. 155. §. Különösen mindenki jogosítva van saját telkén kutat ásni, habár ez által szomszédjának a víz elvonatik; továbbá saját telkén oly változtatásokat tehet, melyek annak használhatóságát emelik, és pedig még akkor is, ha a szomszédolt telek nedvességi viszonyára káros befolyással lennének. IV. Vízfolyás. 156. §. Az alant fekvő telek köteles a fent fekvő telek természetes vízlefolyását tűrni. 157. §. Sem a fentebb, sem az alantabb fekvő telek tulajdonosa nincs jogosítva telkén oly intézkedéseket tenni, melyek valamely szomszéd kárára a vízlefolyást megváltoztatják. A telek gazdászati használatának módjában és módozatában tett változtatások ily tilos intézkedéseknek nem tekinthetők. 158. §. Mindegyik köteles a saját telkén azon harmadik személyek vagy véletlen által előidézett akadályok és változtatások eltávolítását, melyek a természetes vízlefolyást az alantabb telekre a fentebb fekvő telek kárára gátolják, avagy a vízlefolyásnak az alantabb telek kárára nagyobb rohamot vagy más irányt adnak, — a szomszédnak, a ki ez által kárt szenved, kárpótlás mellett megengedni. V. Építkezések a szomszéd telek kárára. 159. §. A tulajdonos épületét nem építheti oly módon. hogy abból a mozsdó víz vagy egyéb folyadék a szomszéd telekre folyjon, vagy hogy a csepegő arra essék. 160. §. A tulajdonos, a mennyiben különös törvények közérdek tekintetéből kivételt nem állapítanak meg, nincs jogosítva saját telkén oly intézkedéseket tenni, melyek folytán a szomszédolt telekre ennek kárára gőzfüst, bűz, mész- vagy szénpor rendkívüli módon terjesztetik; úgyszintén nem szabad saját telkén az ennek használatával összeköttetésben nem álló rendkívüli lármát okozni, vagy saját telkén köveket olymódon vágni, hogy a darabok a szoms.éd telekre átszóratnak. 161. §. Istállók, ganéjvermek, árnyékszékek, tűzhelyek, kémények, sütőkemence ék, víztartók, vizlevezetésre szolgáló csatornák, árkok és hasonló építmények a szomszéd telektől oly távolságban vagy csak oly előkészületekkel készíthetők, hogy a szomszéd teleknek kár ne okoztassék, és különö-en épületekre, haiárfalakra és kutakra a 155. §. esetének kivételével kártékony befolyást ne gyakoroljanak. E tekintetben első sorban az építkezési szabályok és helybeli szokások, ezek hiányában a szakértők véleményei irányadók. 162. §. A ki telkét kiásni, mélyebbre fektetni, vagy árok által a szomszéd telektől elhatárolni akarja : oly hajlást vagy előkészületet köteles készíteni, hogy ennek telke uíána ne dűljön. VI. Fák és sövények. 163. §. A fa tulajdona azt illeti, a kinek telkén a törzs a földből kikel. Ha a törzs a határon áll, a szomszédokat közös tulajdon illeti egyenlő arányban. 164. §. Mindenki idegen fának vagy sövénynek saját telke talajában elterjedő gyökereit, valamint idegen fának vagy sövénynek saját telkére áthajló ágait lemetszheti, vagy a mennyiben maga nem akarja vagy nem képes az ágakat lemetszeni, a fa vagy sövény tulajdonosát azok lemetszésére köteleztetheti. A lemetszett ágak a fa vagy sövény tulajdonosát illetik, a lemetszett, gyökerek azon telek tulajdonosát illetik, melyben találtattak. 165. §. A szomszéd telkére átfüggő gyümölcs a törzs tulajdonosáé, a ki azonban leszedése végett a szomszédtelekre a tulajdonos akarata ellenére át nem mehet. Átesett gyümölcs azt illeti, a kinek telkére esett. VII. Határok meghatározása. 166. §. Mindenki követelheti szomszédjától, hoey telkeik határkövek vagy egyéb maradóin g megismerhető jelek ál'al egymástól elhatároltassanak, éshogy ezen határjelek,ha ismerhetlenekké válnak avagy elmozdittattak, kijavíttassanak. A költséget mindkét szomszéd közösen viseli; ha azonban a kiigazítást egyikök okozta, a költség is azt egyedül terheli. 167. §. A kizárólagos tulajdonos rendszerint nem köteles rozzant falát vagy palánkzatát újra felépíteni, c^ak akkor tartozik azt jó karban tartani, ha a nyílás miatt a határ-szomszédra nézve kár háromolhatnék. De minden tulajdonos köteles fő-bejárása jobb felén a maga terének szükséges bekerítéséről és az idegen tértőli elhatárolásáról gondoskodni. 168. §. Határ meghatározásánál a felvételi hiteles térképek, felmérések és ezek hiányában a régi birtoklás döntenek; ha ezek alapján a határ ki nem tudható, azon földrész, melyről nem tudatik, hogy a szomszédtelkek melyikéhez tartozik, a szomszédok közös tulajdonának tekintendő és köztük felosztandó; a felosztásnál a részek nagyságának és a felosztás módozatának meghatározásánál kisegitőképen az eddigi békés birtoklás veendő tekintetbe. Határok meghatározása iránti kereseteknél alperes felperes elmarasztalását kérheti. 169. §. Falak, palánkok, árkok, csatornák, sövények, kerítések és mesgyék, melyek a szomszédtelkek határán vannak, a szomszédok közös tulajdonának tekintetnek, a mennyiben az építkezés vagy illetvény módozatából más nem következtethető. VIII. Határ fa lak és palánkok használata. 170. §. Közös határfalat s palánkot mindegyik szomszéd saját oldalán vastagsága feléig használhatja, a mennyiben ez a fal vagy palánka rendeltetésével megegyezik és a szomszédtelekre nem kártékony. Boltivek és falszekrények építéséhez a szomszéd beleegyezése szükséges. 171. §. Határon álló falat, mely egyik szomszéd kizárólagos tulajdona, saját oldalán [a másik szomszéd használhatja, a mennyiben ez által a falban kárt nem tesz. (Folytatása köv.) Különfélék. — A „Jogászkör"-ben f. h. 8-án társasösszejövetel tartatik. Mai számunkhoz fél iv rendkivüli mellékletet csatoltunk, hogy a dologi jogról szóló törvénytervezet minélelőbb olvasóink kezében legyen. Előfizetési felhívás MAGYAR' THEMIS 1880-iki elsőjvnegyedére. A szerkesztőség a külmunkatársak egyes értekezéseinek és különösen a gyakorlati irányt szem előtt tartó dolgozatainak közlése mellett különös gondot fordit a lap állandó rovatainak minél érdekesebb és változatosabb összeállítására és az ügyvédi érdekek képviseletére. Állandó rovatok: a „döntvénybirálat"; az „adalékok a magyar büntető-törvénykönyv magyarázatához"; a „jogirodalom", melyben ugy a bel-, mint a külföldi jogi irodalom termékei beszéltetnek meg; az „ügyvédi kamarák" rovata, mely a kamarák hivatalos közleményei mellett a kamarai ügykör összes mozzanatait felöleli és különösen a fegyelmi tárgyalás okra fő figyelmet fordit; az „egyleti közlemények", melyek a jogi egyletek működésének teljes és kimerítő képét nyújtják; a „különfélék" rovata, mely a hazai és külföldi jogélet kisebb horderejű eseményeinek tárházát képezi, és végre a „tárcza", mely a könnyebb genre-ban tartott munkálatoknak van fentartva. A »Budapesti Közlönye igénykereseti, csőd- és pályázati hirdetményeinek ügyvédi használatra összeállított kivonatán kivül e lap a döntvények gyűjteményében egy önálló, külön beköthető mellékletet nyújt, melyben a senimitöszéknek és a legfőbb itélöszéknek (ez utóbbinak ugy polgári-, mint kereskedelmi, váltó-, csőd-, úrbéri és bűnügyekben hozott) elvi határozatai, különösen pedig az ügyvédek ellen felmerülő fegyelmi esetekben hozott legfőbb itélöszéki határozatok mellett az illető jogesetek gondosan összeállított vázlatban is közöltetnek. Szintén külön beköthető mellékletül kapják előfizetőink az igazságügyi rendeletek tárát. Előfizetési dijak (helyben há'^lioz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel): a „Magyar Themis", az „Igazságügyi rendeletek tóra", éa a „Döntvények gyűjteménye" együttesen negyedévre 2 frt 50 kr., félévre 5 frt, egész évre 10 frt. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről postautalvány utján kéretnek beküldetni. A „Magyar Themis" kiadó-hivatala, az >Athenaeum« Budapest, IV., barátok-tere 3. sz.