Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 2. szám - Átalános magánjogi törvénykönyv

— 1 9 — 153. §. Valamely építmény tulajdonosa felelős a szomszédnak azon kárért, melyet annak roskadtsága okoz, ha ez a hiányos építésből vagy a szük­séges fentartás elmulasztásából származik. III. A telek használása. 154. §. A tulajdonos saját telkét teljesen használhatja, habár ennek kö­vetkeztében szomszédja telkének használatában hátrányt szenvedne. 155. §. Különösen mindenki jogosítva van saját telkén kutat ásni, habár ez által szomszédjának a víz elvonatik; továbbá saját telkén oly vál­toztatásokat tehet, melyek annak használhatóságát emelik, és pedig még akkor is, ha a szomszédolt telek nedvességi viszonyára káros befolyással lennének. IV. Vízfolyás. 156. §. Az alant fekvő telek köteles a fent fekvő telek természetes víz­lefolyását tűrni. 157. §. Sem a fentebb, sem az alantabb fekvő telek tulajdonosa nincs jogosítva telkén oly intézkedéseket tenni, melyek valamely szomszéd kárára a vízlefolyást megváltoztatják. A telek gazdászati használatának módjában és módozatában tett változtatások ily tilos intézkedéseknek nem tekinthetők. 158. §. Mindegyik köteles a saját telkén azon harmadik személyek vagy véletlen által előidézett akadályok és változtatások eltávolítását, melyek a természetes vízlefolyást az alantabb telekre a fentebb fekvő telek kárára gátolják, avagy a vízlefolyásnak az alantabb telek kárára nagyobb rohamot vagy más irányt adnak, — a szomszédnak, a ki ez által kárt szenved, kárpótlás mellett megengedni. V. Építkezések a szomszéd telek kárára. 159. §. A tulajdonos épületét nem építheti oly módon. hogy abból a mozsdó víz vagy egyéb folyadék a szomszéd telekre folyjon, vagy hogy a csepegő arra essék. 160. §. A tulajdonos, a mennyiben különös törvények közérdek tekinte­téből kivételt nem állapítanak meg, nincs jogosítva saját telkén oly intézkedéseket tenni, melyek folytán a szomszédolt telekre ennek kárára gőzfüst, bűz, mész- vagy szénpor rendkívüli módon terjesztetik; úgy­szintén nem szabad saját telkén az ennek használatával összeköttetésben nem álló rendkívüli lármát okozni, vagy saját telkén köveket olymódon vágni, hogy a darabok a szoms.éd telekre átszóratnak. 161. §. Istállók, ganéjvermek, árnyékszékek, tűzhelyek, kémények, sütő­kemence ék, víztartók, vizlevezetésre szolgáló csatornák, árkok és hasonló építmények a szomszéd telektől oly távolságban vagy csak oly előké­születekkel készíthetők, hogy a szomszéd teleknek kár ne okoztassék, és különö-en épületekre, haiárfalakra és kutakra a 155. §. esetének kivételével kártékony befolyást ne gyakoroljanak. E tekintetben első sorban az építkezési szabályok és helybeli szokások, ezek hiányában a szakértők véleményei irányadók. 162. §. A ki telkét kiásni, mélyebbre fektetni, vagy árok által a szomszéd telektől elhatárolni akarja : oly hajlást vagy előkészületet köteles ké­szíteni, hogy ennek telke uíána ne dűljön. VI. Fák és sövények. 163. §. A fa tulajdona azt illeti, a kinek telkén a törzs a földből kikel. Ha a törzs a határon áll, a szomszédokat közös tulajdon illeti egyenlő arányban. 164. §. Mindenki idegen fának vagy sövénynek saját telke talajában elterjedő gyökereit, valamint idegen fának vagy sövénynek saját telkére áthajló ágait lemetszheti, vagy a mennyiben maga nem akarja vagy nem képes az ágakat lemetszeni, a fa vagy sövény tulajdonosát azok lemetszésére köteleztetheti. A lemetszett ágak a fa vagy sövény tulaj­donosát illetik, a lemetszett, gyökerek azon telek tulajdonosát illetik, melyben találtattak. 165. §. A szomszéd telkére átfüggő gyümölcs a törzs tulajdonosáé, a ki azonban leszedése végett a szomszédtelekre a tulajdonos akarata elle­nére át nem mehet. Átesett gyümölcs azt illeti, a kinek telkére esett. VII. Határok meghatározása. 166. §. Mindenki követelheti szomszédjától, hoey telkeik határkövek vagy egyéb maradóin g megismerhető jelek ál'al egymástól elhatároltassanak, éshogy ezen határjelek,ha ismerhetlenekké válnak avagy elmozdittattak, kijavíttassanak. A költséget mindkét szomszéd közösen viseli; ha azon­ban a kiigazítást egyikök okozta, a költség is azt egyedül terheli. 167. §. A kizárólagos tulajdonos rendszerint nem köteles rozzant falát vagy palánkzatát újra felépíteni, c^ak akkor tartozik azt jó karban tar­tani, ha a nyílás miatt a határ-szomszédra nézve kár háromolhatnék. De minden tulajdonos köteles fő-bejárása jobb felén a maga terének szük­séges bekerítéséről és az idegen tértőli elhatárolásáról gondoskodni. 168. §. Határ meghatározásánál a felvételi hiteles térképek, felmérések és ezek hiányában a régi birtoklás döntenek; ha ezek alapján a határ ki nem tudható, azon földrész, melyről nem tudatik, hogy a szomszéd­telkek melyikéhez tartozik, a szomszédok közös tulajdonának tekintendő és köztük felosztandó; a felosztásnál a részek nagyságának és a fel­osztás módozatának meghatározásánál kisegitőképen az eddigi békés birtoklás veendő tekintetbe. Határok meghatározása iránti kereseteknél alperes felperes elmarasztalását kérheti. 169. §. Falak, palánkok, árkok, csatornák, sövények, kerítések és mes­gyék, melyek a szomszédtelkek határán vannak, a szomszédok közös tulajdonának tekintetnek, a mennyiben az építkezés vagy illetvény módozatából más nem következtethető. VIII. Határ fa lak és palánkok használata. 170. §. Közös határfalat s palánkot mindegyik szomszéd saját oldalán vastagsága feléig használhatja, a mennyiben ez a fal vagy palánka ren­deltetésével megegyezik és a szomszédtelekre nem kártékony. Boltivek és falszekrények építéséhez a szomszéd beleegyezése szükséges. 171. §. Határon álló falat, mely egyik szomszéd kizárólagos tulajdona, saját oldalán [a másik szomszéd használhatja, a mennyiben ez által a falban kárt nem tesz. (Folytatása köv.) Különfélék. — A „Jogászkör"-ben f. h. 8-án társasösszejövetel tartatik. Mai számunkhoz fél iv rendkivüli mellékletet csatol­tunk, hogy a dologi jogról szóló törvénytervezet minélelőbb olvasóink kezében legyen. Előfizetési felhívás MAGYAR' THEMIS 1880-iki elsőjvnegyedére. A szerkesztőség a külmunkatársak egyes értekezéseinek és külö­nösen a gyakorlati irányt szem előtt tartó dolgozatainak közlése mellett különös gondot fordit a lap állandó rovatainak minél érdeke­sebb és változatosabb összeállítására és az ügyvédi érdekek képvise­letére. Állandó rovatok: a „döntvénybirálat"; az „adalékok a ma­gyar büntető-törvénykönyv magyarázatához"; a „jogirodalom", melyben ugy a bel-, mint a külföldi jogi irodalom termékei beszéltet­nek meg; az „ügyvédi kamarák" rovata, mely a kamarák hiva­talos közleményei mellett a kamarai ügykör összes mozzanatait felöleli és különösen a fegyelmi tárgyalás okra fő figyelmet fordit; az „egyleti közlemények", melyek a jogi egyletek mű­ködésének teljes és kimerítő képét nyújtják; a „különfélék" rovata, mely a hazai és külföldi jogélet kisebb horderejű eseményeinek tár­házát képezi, és végre a „tárcza", mely a könnyebb genre-ban tartott munkálatoknak van fentartva. A »Budapesti Közlönye igénykereseti, csőd- és pályázati hirdetményeinek ügyvédi használatra összeállított kivonatán kivül e lap a döntvények gyűjteményében egy önálló, külön beköthető mellékletet nyújt, melyben a senimitö­széknek és a legfőbb itélöszéknek (ez utóbbinak ugy polgári-, mint kereskedelmi, váltó-, csőd-, úrbéri és bűnügyekben hozott) elvi határozatai, különösen pedig az ügyvédek ellen fel­merülő fegyelmi esetekben hozott legfőbb itélöszéki határozatok mellett az illető jogesetek gondosan összeállított váz­latban is közöltetnek. Szintén külön beköthető mellék­letül kapják előfizetőink az igazságügyi rendeletek tárát. Előfizetési dijak (helyben há'^lioz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel): a „Magyar Themis", az „Igazságügyi rendeletek tóra", éa a „Döntvények gyűjteménye" együttesen negyedévre 2 frt 50 kr., félévre 5 frt, egész évre 10 frt. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről postautalvány utján kéretnek beküldetni. A „Magyar Themis" kiadó-hivatala, az >Athenaeum« Budapest, IV., barátok-tere 3. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents