Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 22. szám - A kereskedelmi könyvek bizonyító erejének időtartamáról - Döntvény-birálat. Végrehajtást rendelő végzés kézbesítéséről fizetésletiltásnál. 10. [r.]

— 179 — vizsgálat kiterjesztendő lesz a panaszló által az 1877-iki deczember 16-iki jegyzőkönyvben feladott mulasztások megállapítására nézve is. Indokok: A fegyelmi eljárás bevezetendő volt, mert az elővizsgálatból ugy tűnik ki, bogy ügyvéd Zehán László 443 ft 33 krnyi összeget hajtott fel, mely panaszlót illeti, s nemcsak nem tudja igazolni azon állítását, hogy erről megbízóját értesítette, sőt e mellett ez összegek visszatartását jogtalannak tünteti fel azon körülmény, hngy panaszlott a pereken előforduló pénzkiadásokra 150 frtnyi előleget kapott, a mi egyszersmind kizárni látszik azon lehetőséget, hogy panaszló e pénzeknek más perekrei felhasználását engedélyezte volna, minél fogva a határozat az ügyvédi rendtrts 48-ik §. és 68-ik §. a.) pontja szerint indokolt. A vizsgálatnak az 187 7. évi deczember 16-iki jegyzőkönyvben feladott mulasztásokra lett kiterjesztése a 69-ik §. c. pontján alapszik. Panaszlott ügyvéd felebbezése folytán a magy. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék fegyelmi tanácsa 1880. évi april hó 9-én 143. szám alatt következő határozatot hozott: A marosvásárhelyi ügyvédi kamara fegyelmi választmányának, helyesebben bíróságának fentebbi keletű és számú határozata megsemmisíttetik, és ugyanaz utasittatik, hogy az összes, e tárgyra vonatkozó iratokat az ügyvédi rendtrts 66-ik §-a alapján az illetékes kir. törvényszékhez tegye át. Indokok: Mert panaszlott ügyvéd az általa a fél megbizása folytán behajtott pénzeknek, illetve az arra vonatkozó iratoknak visszatartása miatt panaszoltatván be, az ilyetén, az ügyvédrendtrts 48-ik §-ában jelzett panaszokuak, illetve a panaszlott által beterjesztett költségfelszám itás helyességének elbírálása első sorban az idézett törvény 66. §-a értelmében az illetékes kir. törvényszék hatásköréhez tartozik. — A kolozsvári ügyvédi kamara fegyelmi bírósága Tamási Sándor kamarai ügyész által, Papolczi Gyula ügyvéd e'len 753/79. szám alá beadott panasza következtében, panaszlott és a kamarai ügyész meghallgatása után következő határozatot hozott: Papolczi Gyula ügyvéd ellen a fegyelmi eljárás bevezetése elrendeltetik. Indokok: Mert: a bepanaszolt ügyvédnek azon mentsége, hogy mivel ö előbb, 1878-ban lépettbe a kolozsvári kamarába és 1879ben onnan kilépvén, Szatmárra tette át lakását és ezen évben ott fizette az ügyvédi dijt, és így 1877-re és 1879-re a kolozsvári ügyvédi kamarai dijjal nemtartoznék, el nem fogadható; mert habár a nevezett ügyvéd a kolozsvári ügyvédi kamarának 1878. február 11-én 112. sz. a. kelt végzésével vétetett is fel az idevaló ügyvédi kamarába, de mivel ügyrendünk 57-ik §-a értelmében, mely szerint az 1877/78-iki kamarai év 1878-ik év márczius 31-én végződött, és az 1878. márczius 2-án tartott közgyűlés által eszközlött ügyrendmódositás 3-ik pontja szerint a kamarai év 1879. éven kezdve január 1-én kezdődik, a bepanaszolt ügyvéd 1877,1878. és 1879. évekre kamaránk tagjának vala tekintendő és így ezen évekre itt tagsági dij fizetéssel tartozott. Azonban, mivel részére az 1878. évi tagsági dij fele, 251/1879. sz. alatti ügyvédi kamarai végzéssel elengedtetett, a másik felét pedig befizette, tehát a nevezett ügyvéd mégis 1877-re 15 írttal, 1879-re pedig 14 fi ttal és igy összesen 29 forinttal adós maradt, melyet a törvény és az ügyvédi kamarai határozat ellenére törvényszegőleg, illetőleg vétkesen tagadott meg, azért az ügyv. rendtrts. 18. és 68-ik §. a) betűje értelmében a fegyelmi eljárás bevezetendő volt. Fent nevezett ügyvéd felebbezése folytán a magy. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék fegyelmi tanácsa 1880. évi ápril 23-án 170. sz. a. következő határozatot hozott: A kamarai tagsági dij lefizetésének elmulasztása oly vétséget, mely miatt ügyvéd az 1874: 34. t.-cz. által szabályozott fegyelmi eljárás alá vonható lenne, nem képezvén: a kolozsvári ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának fentebbi számú és keletű határozata megváltoztattatik és panaszlott ügyvéd ellen elrendelt fegyelmi eljárás megszüntetik. — A gj .-fehérvári ügyvédi kamara választmánya mint fegyelmi bíróság F. J. ügyvédjelölt ellen a nagyméltóságú magyar királyi Curia mint legfőbb itélőszéknek 6136/879. szám alatt kelt végzése alapján a dévai kir. törvényszék által ezen ügyvédi kamarához áttett bünvizsgálati íratok folytán 512/879. fegyelmi szám alatt folyamatba tett fegyelmi ügyet a mai napon (1880. február hó 16-án) vizsgálat alá vévén, következő határozatot hozott: F. J. ügyvédjelölt ellen 512/879. fegyelmi sz. alatt folyamatba tett fegyelmi ügy, tényálladék hiányából megszűntnek nyilvánittatik. Indokok: Mert: az állítólagos rágalmazás és csalás felett folyt bünvizsgálati iratok fegyelmi vétséget megállapítható körülményeket nem taitalmaznak s panaszlottnak azon viselkedése, miként a fónüke által el nem fogadott ügyben díjazásért kérvény szerkesztésére vállalkozott, a főnök részéről nem nehezményeltetvén, ebben kötelességszegés vagy vétség nyomai nem mutatkoznak. A királyi ügyésznek felebbezése folytán a magy. királyi Curia mint legfőbb Ítélőszék fegyelmi tanácsa 1880. évi május 7-én 209. szám alatt következő határozatot hozott: A gyulafehérvári ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának határozata, indokaiból helybenhagyatik. Különfélék. — A m. t. akadémia a múlt héten tartotta meg közülését. Ez alkalomból közzétette e nagy tekintetű társaság jelentését munkálkodásáról 1879/80-ban. Tudvalevő, hogy a jog- és államtudományok az akadémia II-ik osztályába sorozvák; ez osztály a lefolyt évben kilencz ülést tartott s ez üléseken bölcsészek, történet- és államtudományirók tevékenységük eredményét mutatták be. Ez élénk tevékenységgel szemben annál feltűnőbb, hogy a lefolyt évben az akadémia jogász-tagjainak egyike sem jelent meg a felolvasó asztal mellett. Valóban megdöbbentő jelenség. Mig az akadémia más osztályaiban élet uralg: az akadémia jogásztagjai mély hallgatásuk által hivják ki a nemzet figyelmét. Keményebb ítélet, mint minő e tény constatálásában fekszik, nem hozható jogi tudományunk felett. Igaz, hogy a m. t. akadémia is oka e szégyenitő körülménynek. Ha minden jel nem csal, e tudós társaság tagjainák körében antediluvianus nézetek uralkodnak. Némelyek a theologiáról mondogatják, hogy nem tudomány, ugy látszik a m. t. tudományos akadémiának is ez a nézete a jogtudomány felől. Vagy lehet-e másnak felróni, hogy a tagválasztásoknál a jogászok consequenter mellőztetnek? Nagyon természetes, hogy ily okok a m. t. akadémia teljes meddőségét eredményezik. — A „Magyar Jogászegylet" f. hó 29-én (szombaton) d. u. G órakor az ügyvédi kamara helyiségében (kalaputcza 12. sz.) teljes ülést tart, melynek tárgya Dr. Dell'Adamt Rezső következő czimii előadása: „Igazságszolgáltatásiul]: és közigazgatásunk reformja az államhatalmak megosztása szempontjából." Legközelebbi csődbejelentés! batáridők: (/un. í-iöl jun. 8-ig.) Lázár Béla marosvásárhelyi tsz. jun. 1. (78.) — Pontos István sz. németi tsz. jun. 1. 2. 3. (44.) — Deutscli Mór soproni tsz. jun. 1. 2. 3 (63.) — Bartsclit Alajos aradi tsz. jun. 1. 2. 3. (72.) — Rotll Ignácz lőcsei tsz. jun. 1. 2. 3. (111.) — Dragics M. Péter verseczi tsz. jun. 3. 4. 5. (100.) — Hay Fülöp bpesti ker. s vtsz. jun. 7. 8. 9. (71.) — Rosner Ede komáromi tsz. jun. 7. 8. 9. (102.) Kivonat a „Budapesti Közlönyéből. Rövidítések: bh. = benyújtási batáridő és bejelentés határidő1 : vh. = végrehajtó; i. = ideiglenes; t. = töineggondnok ; p. = perügyelfj. A hirdetmények elején vagy végén levó" számok a „Bpesti Közlöny- azon szamát jelentik, melyben a hirdetmény először megjelent. A budapesti Ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Liplhay János (1. VIII. Stáczió-utcza 5. sz. a.) és Wiener Sándor (1. VIII. Sándorutcza 2. sz. a.) ügyvédek a kamara lajstromába folytatólag felvétettek ; továbbá Tetler Dávid budapesti ügyvéd és kamarai tag a pozsonyi ügyvédi kamara területéretörtént elköltözése folytán, fenti lajstromból kitörültetetett, s iratait Détsy Imre budapesti ügyvéd és kamarai tagnak adta át,; végül hogy Csenge Pál tápió-bicskei ügyvéd lakhelyét Nagy-Kátára, Marosi Kálmán sziget-szt.-miltlósi ügyvéd Eáczkevére, és dr. ll'eísz Simon budapesti ügyvéd Kalocsára, mindhárom ezen kamara területén belül, tette át. A pécsi ügyvédi kamara választmánya részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Dr. Sziyeth Gábor szegszáidi ügyvéd, árvaszéki elnökké történt megválasztatása folytán, a kamara lajstromából kitöröltetett. A székes-fehérvári ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Foittjráez Dániel veszprémi ügyvéd, megyei árvaszéki ülnökké történt megválasztatása s illetőleg önkénytes lemondása következtében, a kamarai lajstromból kitürültetett ; továbbá, hogy Szenté Pongrácz ügyvéd és kamarai tag, lakását a kamara területén be'ől, Pápáról Zirczre tette át. A Szegedi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Bárkányi Mihály zsombolyai ügyvéd a kamara lajstomáha felvétetett. A debreczeni ügyvédi kamara választmánya által ezennel közzététetik, hogy Paksy Károly h.-böszörményi ügyvéd, árvaszéki elnökké megválasztatása s ennek következtében az ügyvédségről történt lemondása folytán, az ügyvédi lajstromból kitöröltetett. Az eperjesi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Fleisehcr Vilmos matheóczi és Glósz Károly eperjesi ügyvédek a kamara ügyvédi lajstromába felvétettek ; ellenben ugyanabból Podhajeczky Miklós göllniczbányai, dr. Szlivkó Andor szepesváraljai, és Bujanocils Béla eperjesi ügyvéd önkénytes lemondás, — Stoffko Mihály volt lőcsei ügyvéd pedig Budapestre lett átköltözés folytán kitörültettek. A szegedi ügyvédi kamara részéről pzennel közhírré tétetik, hogy Dr. Ferch Ödön zsombolyai ügyvéd a kamara lajstromába felvétetett. Az egri ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Kiss Endre ügyvéd állandó lákásat Hatvanból — a kamara területén belül — Pásztora tette át. Csődök : Kollll Adolf hevesi ker. ellen egri tsz. által ; bh. s hitelezők összejöv. jul. 5. 6. 7. ; i. t. és p. Dobódszky Dezső ; végi. t s csödválasztin. választása jul. 7. (113.) — ösztián Kristóf oláh-lápusi vegyesker. ellen deési tsz. által;