Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 20. szám - Az irhoni börtön-rendszer hazánkban - Egyetemes alkotmányisme rövid vázlatban. Schvarcz Gyulától

— 1 58 — joga annak tartalma szerint. Másrészt pedig az óvadék-vevő kézi zálogot nyer azon követeléseinek biztosítására, melyek részére netán származandnak az óvadék-adó hűtlen szolgálatából, azaz nyer zálogjogot az annak szerzésekor nem létező követelés biztosítására, vagyis feltételes zálogjoggal bir az óvadék felett. A végrehajtató a végrehajtás foganatosítása által feltétlen birói zálogot nyer a lefoglalt óvadékon. Összeütközésben van tehát a végrehajtató oldaláról egy lejárt és jogerejüleg megítélt követelést biztosító feltétlen birói zálogjog: szemben az óvadék-tartót illető, megtartási joggal concurráló, feltételes zálogjoggal, a mely utóbhira nézve biztosítandó követelés nem létezik. Kit illeti az elsőség ? A fenébb kifejtett esetek egyikében sem követelhetné vissza végrehajtást szenvedett (az óvadék-adó) az óvadékot mindaddig, mig a szolgálati viszony szerződésszerűen fel nem bontatik. Végrehajtató felperes nem foglalhat le egyebet, mint a mi alperes vagyonához tartozik. Több jog tehát nem illetheti öt, mint a mennyi illetné a végrehajtást szenvedettet. Ha tehát alperes nem követelheti a szolgálati viszony fenállásának tartama alatt az óvadék kiadását, nem követelhetné azt végrehajtató sem, mert hiszen csak az alperest illető jogot veheti foglalás alá. Másrészt, ha áll is az, hogy az óvadékkal provideált eset beállva még nem lévén, a foglalás idejekor az óvadék-tartónak nincs követelése, melynek védelmére kihatná a zálogjogot: nem kevésbé áll az, hogy őt megtartási jog illeti magából a szerződési viszonyból folyólag annak épségben-maradásának garantirozására és hogy az ezen viszonyban netán később beállandó provideált eset a zálogjog feltétlenitése mellett ex tunc hat vissza. És teljesen figyelmen kívül nem hagyható azon veszély sem, hogy a mennyiben az óvadék-tartó a foglalás alapján köteles volna az óvadékot a végrehajtatónak kiadni, mi könnyebb sem volna, mint kijátszása az óvadék-tartónak az által, bogy a szolgálatban álló szövetkezve harmadik személylyel, maga ellen végrehajtást rendeltet el és ilykép a szerződési viszonynak az annak alapjául szolgáló óvadék elvonása által egyoldalú felbontását a szolgálat-adóra nézve legterhesebb időben is bármikor kierőszakolhatná. Ámde még nagyobb veszély forogna fen, ha az óvadék-tartó az óvadékot a végrehajtatónak nem tartoznék kiadni. Alperes élethossziglan élvezhetné hivatalát s a hitelezők hiába várakozásra volnának kárhoztatva. Alperes harmadik személylyel szövetkezve, szolgálati viszony látszatával egész hozzáférhető vagyonát, óvadék czime alatt adhatná át annak és a hitelezők szegre akaszthatnák kinyert Ítéleteiket. A szolgálat-adónak óvadékilag biztosított jogi érdeke mire irányul ? a) a viszony szerződésszerű épségben maradására; b) esetleges hűtlenségből származó kárainak megtérítésére. És ha a szolgálat-vevő mégis ott hagyja a szolgálatot ? Teljes kártérítéssel, de csakis avval tartozik. Szűkebb értelemben tehát nem mondható, hogy a szolgálatvevőnek nincs joga egyoldalúan felbontani a szolgálati viszonyt; a szolgálatadónak nincs vindicationalis joga a viszony épségbentartására ; ezen joga csakis óvadékilag biztosított kártérítés sanctiójával van védve. A szolgálati viszonyból folyó jog tehát, és az annak védelmére a szolgálat- adót illető megtartási jog nem indokolják azt, hogy ö az óvadékot kiadni ne tartozzék, hanem csak azt eredményezik, miszerint az óvadékot előbb kiadni nem köteles, mintsem hogy a viszony feloldása által okozott dannum emergens neki teljesen megtérítve nincs, vagyis azt eredményezik, hogy az óvadék-tartónak ezen kára erejéig elsőbbsége van a végrehajtató felett, vagyis a megtartási jog nem akadályozza a kielégítési végrehajtás teljes joghatályának beállását, hanem ugyanakkor kerül érvényesülésre. Miután ilykép a viszony felbontásának mi jogi akadály sem állja útját, az abból származó kárra nézve elsőbbséggel teljes kártalanítást nyer az óvadékból, tárgytalanná válik a feltételes zálogjog is. A feltétel beállta ugyan visszahat ex tunc. A viszony felbomlása folytán azonban eshetőleges hűtlenségből jövőben származó károk beállása 1 e h e 11 e n ü 1. Ha ily károk a foglalás idejéig beállottak, azokat felszámíthatja, azokra amugyis elsőbbseggel bir, mert hiszen a foglalás utjáni zálogjog mások előbb szerzett jogainak épségben maradása mellett szereztetik, a feltételnek jövőben beállása pedig lehetetlenné váltNézetünk szerint ezeknél fogva az óvadék-tartó, a szolgálati viszony feloldásából, valamint az óvadékkal provideált mulasztásokból vagy hűtlenségből már beállott kárait elsőbbségi joggal érvényesíthetvén az elsőbbségi igény tárgyalásának során, így a nála lefoglalt óvadékot tekintet nélkül a közte s alperes között fenálló viszony szeiződésszerü tartamára végrehajtatónak kiadni tartozik. Ha pedig a kiadást megtagadja, a prdtrs 382. §-a jön alkalmazásba. Sarlay Ede. Az irhoni börtön-rendszer hazánkban. Uj büntető-codexünk, mely már szentesítve van, de életbe léptetve nincs, börtönrendszerül az irhoni rendszert fogadta el. Tudva vaD, hogy e rendszert a magán- és közbörtön-rendszerből CroftonWalter készítette és azt 1854. évben az angol parliament elé beterjesztette, hol elfogadtatván, azóta az európai államokban az országos fegyházakat különösen 1876. év óta kezdik ezen rendszer szerint átalakítani. Hazánkban mily lépések tétetnek e téren, hogy az uj büntető codex életbeléptetésével fenakadás ne legyen, maga a »Pegyintézeti Értesitő«, mely ez évben indult meg, nem nyilatkozik; csak annyit mond, hogy az országos börtönök átalakítása több millió forintba kerülne. Az irhoni rendszer szerint jogérvényesen elitélt egyén, bizonyos ideigmagán-zárkábahelyeztetik és a határidő leteltével jő a közbörtönbe Az országos fegyintézetek igazgatói már az uj codex szentesítése óta jelentéssel élhettek volna, hogy évenkint és az évnek bizonyos időszakában egyre-másra hány fegyencz szállíttatik be intézetükbe, s igy hány magán-zárkára lenne szükség, hogy az irhoni rendszer azonnal foganatba mehessen. Statisztikai kimutatások szerint országos fegyházaink egyik-egyikébe, évenkint 500 a fegyenczek létszáma. Váczon vannak az 1-től 5 évig, Lipotváránaz 5 — 10, és Illaván a 10 évtől életfogytiglan elitélt fegyenczek. Fel kell tennünk, hogy a hosszabb időtartamra elitéltek száma évenkint kevesebb, mint a kisebb időre elítélteké. így a fegyházak átalakításával nem egyforma lenne a költségvetés, ugy hogy fokonkint a váczi országos fegyház venne legtöbb kiadást igénybe, a lipótvári felényivel kevesebbet, az illavai kerülne legkevesebbe. Tekintettel arra, hogy a kisebb időtartamra elitéltek nem igényelnek oly szigorú őrzést mint a nagyobb időtartamra Ítéltek, a váczi országos fegyház átalakításánál, a magán zárkák elkészíttetése egyszerűbb lehetne, s igy habár ott jóval nagyobb szám vehető fel, nagy költséget nem igényelhet. A lipótvári és illavai már erősebb építkezést igényel. Szerintem a váczi országos fegyház mostani udvarán lehetne egy szárnyépületet emelni és ebben hosszú termeket nyitni és azokban jobbról balról könnyű zárkákat felállítani, mint Belgiumban a »Maison deFortre«-ban találtam, hol a terem egy-egy oldalán 20—25 ily zárka van felállítva, melyek egymástól vékony falazattal, mely lemezzel van bevonva, választatnak el. Az ajtóik is könnyű fából és csak azon czélra vannak, hogy a fegyenczek egymáshoz át ne láthassanak. A terem közepén az őr jár fel és alá, és ez a félig nyitott ajtókon tekinthet he és ügyelhet a fegyenczekre. ugyanezen terem alsó s felső része erős vasajtókkal van ellátva. Ily czellázott termekbe 100—200 fegyenczet lehetne elhelyezni és őket nappal munkával foglalkoztatni. A mennyiben ezen zárkák éjjeli alvásra alkalmatlanok lennének, ugyanazon módon más erősebb falazatú zárkákba lehetne éjjelre őket elhelyezni, mely épen csak akkora, hogy abban csak az ágy van betéve. Ugy a dolgozó mint az alvó zárkás termek végére lenne helyezendő az ürszék. Igaz, hogy az irhoni rendszernek ily felállítása nem fényes kiállítás, de a czélnak megfelel, és tekintettel arra, hogy az ország nincs azon helyzetben, hogy e czélra milliókat áldozzon, az ekkénti átalakítást nem milliókkal, hanem pár száz írttal ki lehetne vinni, ugy bogy ebből a magán sétaudvar, iskolai és templomi zárkás helyiségek is felállíthatok lennének. Egyelőre ennyit az irhoni börtön-rendszerünkhöz; részletesebben többet csak akkor, ha ezen nózetemáltalánosságban figyelmet ébreszthet. Németországban is most készítettek törvényjavaslatot az irhoni rendszer behozására, de mielőtt életbe léptettetik, annak tanulmányozása végett a fegyházi igazgatók Sweiczba (a lenczburgi fegyintézetbe) küldetnek, hol ezen rendszer már behozva van. Mi is fegyházi igazgatóink közül néhányat oda küldhetnénk ki, hogy a rendszert tanulmányozzák. Eésö Ensel Sándor. Jogirodalom. Egyetemes alkotmányisme rövid vázlatban. Schvarcz Gyulától. Budapest, Aigner Lajos, 1880. 8°, 64 oldal. Hazánk történelmében rejlik oka annak, bogy közjogi irodalmunk rendkívül gazdag; az önállóság, szabad rendelkezési jog és függetlenségért gyakran vivni kellett közjogi barcz egész légióját szülte az ezen szakba vágó hazai munkáknak. Annál kirívóbb az ellentét, ha ezzel szembehelyezzük a szorosabb értelemben vett hazai