Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 12. szám - Az irói és művészi jog. 1. [r.]

Kilenczedik évfolyam. 12. szám. Budapest, 1879. mártius 20. KillSn mellékletek: a ..Döntvények gyűjteménye", az „Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclantátiók a kiadóhivatalhoz intézendök. Szerkesztőség: Nagy korona-utcza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR THEMIS Előfizetési árak a „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye" és az „Igazságügyi rendeletek tára" cziraü mellékletekkel együttesen: egész évre 10 forint, félévre 5 lonnt, negyedévre 2 forint 50 kr. Az előfizetés legczélszei pénzek b * en. vidékről i n y utján A MAGYAR 70GÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. TARTALOM: Az írói és művészi jog. Dr. Herich Károly miniszteri osztálytanácsostól. — Óvás és váltói szigor. Dr. Schick Sándor ügyvédtől. — Észrevételek a kir. közjegyzői dijakról szóló törvényjavaslatra nézve. Dr. M a r k ó Sándor rozsnyói kir. közjegyzőtől. — Törvényjavaslat a kir. közjegyzői dijakról. — Különfélék. — Legközelebbi csődbejelentési határidők. — Kivonat a ^Budapesti Kozlöny«-ből. (Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet: A ^Döntvények gyűjteményéinek egy ive. Az irói és művészi jog. ;;vi/: >• I. Az irói és művészi jogról szóló törvénytervezetemmel*) igyekeztem határozottan formulázott állást foglalni szemben az igazságügyi minisztérium részéró'l kiosztott azon törvényjavaslattal, mely a szakbizottság tanácskozmányainak alapul fog szolgálni. Kötelességemmé tétetett ezen törvényjavaslatot előlegesen betekinteni és tanulmányozni, minek folytán óhajtandónak tartottam, hogy e tárgygyal a szakközönség is idejekorán és minél alaposabban foglalkozzék. Ezért bátor voltam az általam felállított tervezetet közzétenni, hogy az a szakbizottság működésének megkezdése előtt higgadt és objectiv birálat tárgyává tétessék minél több oldalról. Az irói és művészi jog egy részét képezi a szerzői jognak, — azon tulajdonjognak, mely az Országbírói Értekezlet kijelentése szerint »az ész szüleményeit« oltalmazza. Az ész szüleményeinek oltalmazásához tartozik kétség nélkül a szabadalmi ügy s a mintavédelem (Musterschutz) is, mig ellenben az árujegyek védelme (Markenschutz) voltakép a kereskedelmi törvénybe való vagy külön törvény által szabályozandó, de a szerzői jog fogalma alá semmikép sem subsummálható. Mert hiszen miben áll a szerzői jog ? Abban, hogy valamely szellemi mü alkotója önálló szellemi tevékenysége folytán előállított munkájának szerzőjéül elismertessék, — hogy esze szüleményével szabadon rendelkezhessék és végül, a mi a fődolog, hogy a törvény positiv védelme alatt időt nyerjen, szellemi alkotása után az őt megillető első hasznot élvezhetni, valamint pénz- és időbeli áldozatait a kizárólagos előállítás által magának megtéríthetni. Ezen három főelven sarkal ugy a találmányok védelme, valamint az irói és művészi jog, — a »propriété industrielle« s a »propriété littéraire et artistique*. Nem foglalkozom e helyütt annak tárgyalásával, vajon és mennyire helyes a szerzői jogfogalmának ilyeténconstruálása. Tény az, hogy Törökország kivételével nincs Európában állam, mely a szerzői jogot törvényhozásilag nem rendezte volna, sőt megindult már a mozgalom, mely annak, habár csak részben, nemzetközileg egyenlő elvek szerinti szabályozását tűzte ki czélul. Hazánkban a vám- és kereskedelmi szövetség folytán egyelőre a következőkép állunk: »A szabályszerüleg kieszközlött találmányi szabadalmak mindkét állam területén érvénynyel birnak. E czélból a szabadalmi engedélyezés feltételei mindkét állam területén egyforma elvek szerint lesznek kölcsönös egyetértéssel törvényhozási uton megállapitandók és — ha a szükség kivánná — hasonló uton megváltoztatandók. Addig, mig ez megtörténhetik, az e részben mindkét állam területén jelenleg fenálló, lényegben egymástól el nem térő rendszabályok maradnak érvényben*. (1878. XX. t.-cz. 16. czikke.) *) L. »Magyar Themis* 11. sz. »Az árujegy- és mustra-oltalomra nézve jelenleg fenálló rendszabályok megváltoztatása csak a két fél egyetértésével eszközölhető*. (U. o. 17. czikk.) »Az irói és művészi tulajdonnak mindkét államterületen leendő kölcsönös oltalmazása iránt a két törvényhozás utján fog megállapodás történni*. (U. o. 19. cz.) Következik ezekből, hogy a >propriété industrielle« nálunk csak Ausztriával egyetértőleg rendezhető. Hasonlókép a szabadalmaktól, mintáktól és mustráktól elvileg eltérő, egészen más természetű árujegy (védjegy) szintén közös egyetértéssel szabályzandó. Ellenben az irói és művészi jog tekintetében teljesen szabadon intézkedhetünk s e mellett a vám- és kereskedelmi szövetség által csak a kölcsönös oltalmazásra vagyunk utalva. Megjegyzendő még, hogy az 1848. évi XXX. t.-cz. 9. §-a értelmében közös ügye a magyar korona összes országainak: »a szabadalmakat, árubélyeget és mintabiztositást, irói és művészi tulajdont illető intézkedés«. A szerzői jog fogalmában döntő momentum az, hogy az önálló szellemi tevékenység folytán létrejött munkának alkotóját bizonyos positive meghatározandó idő alatt kizárólagos jog illeti annak értékesítésére. Ezen momentum diktálja az irói és művészi tulajdonjognak legfőbb szabványait. Második momentum: a szerző kell, hogy mint ilyen e 1ismertessék, ergo a »plágium* büntetendő. Végre a harmadik momentum: a szerző rendelkezzék szabadon szellemi tevékenységének szüleményével, ergo: >a kézirat végrehajtás tárgyát csak akkor képezheti, ha a szerző annak többszörözését már elhatározta volt*. A hivatalos törvényjavaslat az irói és művészi tulajdonjogról szól. Én a »tulajdon* szót elhagytam. Nincs többé szakember, ki e téren tulajdonjogról beszélne. Ez iránt tisztában vagyunk. Lehetne a ^szerzői jog* elnevezést ajánlani, de a szerzői jog az ipar terén tett találmányok védelmét is foglalná magában. Különben helyesen mondja Klostermann (das Urheberrecht an Schrift- und Kunstwerken, Abbildungen, Compositionen, Photographien, Mustern und Modellen, nach deutschem und internationalem Rechte systematisch dargestellt 29.1.): >Möchte man nach so lange gepflogenem unerquieklichen Wortstreite zu der Uberzeugung kommen, dass die Aufgabe des Juristen nicht ist Namen, sondern Begriffe zu construiren*. (Mellesleg megjegyzem, hogy a nagyhírű Klostermann »geheimer Bergrath*, valamint a német birodalmi [1870. évi] törvénynek leghitelesebb interpretatora Dambach »geheimer Oberpostrath* volt). A javaslat 1. §-a igy hangzik: »Irói müvet gépi munkával többszörözni, csak a mü szerzőjének van joga*. — En nem hiszem, hogy "gépi munkával többszörözni* annyit, tenne, mint »auf mechanischem Wege zu vervielfaltigen*. Felvétetni óhajtom továbbá, mit a német törvényben is nél-