Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 8. szám - A kényszeregyezség az Apáthy-féle tervezetben

— 55 — kisebbségnek jogot adni, hogy az egyességet a közadós büntetőjogi beszámítás alá eső tényei alapján magában a kényszeregyességi eljárás folyamában megtámadhassa, mert érzékenyen sértve látjuk a hitelező érdekeit, ha a kényszeregyesség oly tényekkel hozatik ok és okozatszerinti összefüggésbe, melyek megítélése nem is tartozik a csődbíróság hatásköre alá. Az erkölcsiség és közhitel tekinteteinek, melyeknek a tervezet hivatolt szakaszai érvényt akarnak szerezni, a 246. §. intézkedése elég hatályosan megfelel. Ha a közadós hamis bukás miatt vád alá helyeztetett, és a további eljárás folyamában jogérvényesen elitéltetett, akkor ennek következménye még a csődületnek kényszeregyesség utján történt megszüntetése esetében is az, hogy a részére nyújtott elengedés hatályát veszti. A közadós büntetőjogi uton tartozik tetteiről számot adni, és nem ott, hol magánjogi uton arról van szó, hogy helye van-e a kényszeregyességnek vagy nem. Ha számot adni nem tud, és a biró által büntetendőnek találtatik, a közerkölcsiség erősbitése érdekében jogos és méltányos, hogy elveszítse azon kedvezményt, mely részére azon hallgatólagos feltétel alatt nyújtatott, hogy e kedvezményre érdemes is. A közadósoknak egyenlősítése által ott, hol csupán a kényszeregyesség létesítéséről van szó, első sorban a hitelezők kiváló érdekeinek lett elégtéve, és azon czél elérve, hogy az egyezmény útjában álló felesleges akadály elhárittatott. Másrészt a közadós büntető uton hamis bukás miatt való elmarasztaltatásának a tervezetben is felvett magánjogi következményei által a magasabb állami érdek tekinteteinek is elég van téve, a nélkül, hogy ez által a hitelezők érdekei csorbát szenvednének. Az összefüggés érdekében szabadion e helyütt a 246. §. első bekezdésének érdemleges intézkedésére is megjegyzést tennünk. A javaslatban a közadós büntető uton való elmarasztaltatása a kényszeregyesség hatálytalanítása jogkövetkezményével van szentesítve. Ennek folyománya (tervezet 250., 251., 253. §-ai), a csődeljárás újbóli feltétele, és a közadósért a kényszeregyesség alapján kezességet vállaltaknak kötelezettségeik alól való felszabadulása. Meggyőződésünk, hogy a tervezet ezen intézkedései a jogbiztonságot veszélyeztetik, és törvényerőre emelve, a kényszeregyesség intézménye ellen bizalmatlanságot fognak gerjeszteni. A müveit Európa legjelentékenyebb csődtörvényeinek megfelelően a tervezet sem találta czélszerünek kényszeregyesség esetében a hitelezők szavazati jogát az adóshozi rokoni viszony alapján korlátolni. Tudjuk, hogy a kérdés, vajon és mennyiben engedendő az adóssal rokon hitelez'őknek szavazati jog, egyike a legnehezebbeknek. Elismerjük azon törvényhozói kérdés nehézségét is, hogy minő bánásmódban részesitendők a rokonok jogutódai. Ha mindennek daczára ezennel a meilett emelünk szót, hogy a közadós egyenkint megnevezett legközelebbi rokonaitól, u. m.: annak házastársától és egyenes á^ban fel vagy lemenő rokonaitól a szavazati jog megtagadandó, akkor kiválólag ismét hazai tapasztalatok, és törvénykezésünk jelen állapota azon tényezők, melyek bennünket ezen meggyőződéshez vezettek. Közismeretü tény, hogy nálunk a közerkölcsiség még nem érte el azon magaslatot, mely az egészséges és tisztességes kereskedelmi forgalom érdekében kivánatos lenne. Külföldi törvényhozók, kik e részt bizonvára örvenrletesebb viszonyokkal dicsekedhetnek, mint mi, kevesebb veszélyt keltettek fel akkor, midőn a közadós legközelebbi rokonainak szavazati jogát csorbítatlanul hagyták, sem mint ez nálunk történhetnék. Az általánosan elismertetik, hogy a közadós legközelebbi rokonai szavazati jogaikkal visszaélést űznek. De hogy e visszaéléseknek a támadási jog, büntető határozmányok, vagy az egyesség törvényszéki helybenhagyása által jobban és hatályosabban lehetne elejét vehetni, a megszorítás ellen mint ok csak ott fogadható el, hol czélszerü támadó törvény egyáltalán létezik, és hol a gyors és szigorú büntető igazságszolgáltatás bizalmat gerjeszteni egyáltalán képes. ] (Befejezése köv.) Az ügyvédi kamarákból. — A budapesti ügyvédi kamara sérelmi bizottsága által kiküldött szövegező bizottság munkálatát befejezvén, a sérelmi bizottság elnöke azt a bizottsági tagokkal közölte és a választmánynak bemutatta. Miután az eredeti tervezetet s a bizottság néhány módositványát annak idejében egész terjedelemben közöltük (1878.28.és 29. sz.), e tisztánstylaris módositásokat tartalmazó munkálat ujabb közzététele felesleges volna. Különfélék. — A „Jogászkör"-ben f. h. 20.-án társas összejövetel tartatik. — Statistikai táblázatok. A mult év kezdetén felszólaltunk azon roppant nyűg és hiábavaló fáradság ellen, mely a bíróságokra a jelenleg érvényben levő statistikai minták folytán nehezedik. Megmondottuk akkor, hogy ezt haszontalan munkafecsérlésnek tartjuk, mely a bíróságokat elvonja a szükségesebb teendőktől, és a statistikai adatok egyszerűbb de világosabb ösezeállitása iránti intézkedést sürgettünk. E téren mai napig semmi sem történt és az év fordultával a régi baj csak uj alakban ismétlődött. Ezt tanúsítja a »Pester Lloyd« egyik utóbbi számában legközelebb megjelent vezérczikk, mely hivatkozva akkori czikkünkben előadott nézeteinkre, ezeket minden tekintetben a lényegre nézve magáévá teszi, és egyúttal azt is javasolja, hogy minden törvényszékhez 800 forintnyi fizetéssel egy külön közeg kineveztessék, a kinek egyedüli feladata lenne az egész év folyamában minden egyes birósági iratból a statistikai adatokat feljegyezni. A czikkiró pénzügyi helyzetünk iránt nem igen lehet tájékozva, hogy uj hivatalok felállítását meri indítványozni olyan jelentéktelen dologért, milyen az igazságügyi statistikai adatok egybegyűjtése. Ha körültekint a külföldön, mindenütt a birói ügyviteli szabályokban azt találja, hogy a kezelő hivatalnokok állítják össze a birósági statistikát. Külön közeg erre sehol sincs a világon. De minden esetre feleslegesek azok a mi kilométernyi hosszúságú táblázataink, a melyeket az illető fogalmazó urak a menynyire csak lehet kibővíteni vagy meghosszabbítani csak azért igyekszenek, mivel ez által előléptetésüket vélik biztosítani. — A franczia igazságügyiuiuiszter Le Royer még alig foglalta el állását, már is első sorban megkezdte a főügyészek (procureurs generaux) sorainak tisztítását. Keményen látott hozzá és minden cselekvényéből kitűnik, hogy az uj franczia kormány kíméletet nem ismer. Tizenkilencz főügyészi állomáson történt változás, és pedig ugy, hogy a legtöbb főügyész a szé'rózsa minden irányába áthelyeztetett. | (changement de place.) Ezek közt hat főügyésznek a megbízás egyszerűen megvonatott (revoqué), öt másnak megengedtetett, hogy végkielégítés vagy nyugdíj iránti igényeiket érvényesítsék (á étéadmis pour fairé valoir ses droits á la retraite). Kettő pedig más hivatalra kineveztetett (appelé á d'autres fonctions). — Milyen jól érezhetik magukat a mi főügyészi tekintélyeink (?) ezen hirek olvasására. Nekik mindegy, akárhányszor bukiic a kormány, ők tántorithatlanul állanak helyükön és minden uj minisztert biztosítanak jó indulatukról és őszinte bámulatukról (sárga nyakkendőben és galambszin kesztyűben). Ők bizony elmondhatják: Extra Hungáriám non est vita, et sí est vita, o tiu m cum dignitate non est ita. — A semmitószékazon kérdésre nézve: »van-e a kir. semmitőszék arra hivatva, hogy a magyarországi biróságok egyes ügyekbeni illetékességük igazolásául külföldi biróságok részére bizonylatot szolgáltasson ki«, 1879. január 22-én 6ri4. sz. a. a következő teljes-ülési határozatot hozta: Brachfeld Siegfried budapesti bejegyzett kereskedő az általa Wagner C. F. braunschweigi kereskedő ellen, a köztük létre jött tölgykéreg adásvételi szerződésből származtatott 620 frt vételár megvétele iránt a keresethez A. alatt beügyelt levél alapján a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék előtt, a kereskedelmi törvény 258. §. 1. pontja, 322., 324. és az eljárási szabályok 5. §. 2. pontjára való hivatkozással mint illetékes bíróság előtt megindított, és a braunschweigi herczegségi kereskedelmi törvényszék utján szabályszerüleg megidézett, azonban a kitűzött tárgyalásra meg nem jelent alperes ellen, a ptrs 111. §. alapján 78834 877. sz. alatt hozott marasztaló ítélettel befejezett rendes kereskedelmi perében az utóbb érintett ítélet jogérvényre emelkedésével kieszközölt s a perbíróság által m. év január 21-én 4974. sz. a. kelt végzéssel a megítélt tőke és járu; lékai erejéig elrendelt és foganatosítás végett a nagyméltóságú m. kir. I igazságügyminiszterium közvetítése mellett a braunschweigi herczegi kereskedelmi és városi törvényszékhez áttett kielégítési végrehajtás I foganatosításának ugyanottan megbízottul nevezett Magnus jogtudor és főtörvéuyszéki ügyvéd által lett szorgalmazások folytán a braunschweigi kereskedelmi törvényszék által, a hová ugyanis ezen ügy a wolfenbütteli főtörvéayszék mint semmitőszéknek határozata lolytán illetékes elintézés végett áttétetett, az ügyiratoknál 3 NB alatt fekvő határozata szerint azon utasítást és illetve meghagyást nyervén, hogy annak kimutatásául, vajon a perben eljárt kir. kereskedelmi és váltó! törvényszék a magyarországi törvények szerint ezen perügyellátására I illetékes volt-e, és jelesül vajon a keresethez cs itolt A. alatti levél az I itteni törvények szerint a birói illetőség megállapításának alapjául | szolgálhatott-e, s a fenforgó esetben szoigált-e, — jobb, illetve bővebb adatokat például felsőbb birósági bizonylat által nyújtson; ugyanaz a czélból, hogy ezen meghagyásnak eleget tehessen, a végrehajtást rendelő budapesti kereskedelmi és váltótörvényszékhez 101529. sz. alatt beadott, azonban annak hasouszámu végzés kíséretében kijavítás végett visszaadatni x-endelt, és annak folytán 103139. sz. alatt újólag előterjesztett és nevezett törvényszék részéről mult év deczember 31-én 103139. számú jelentés melletta kir. semmitőszékhez felterjesztett kérvényében az iránt folyamodott, miszerint határozatilag mondassék ki mindaz, mit a braunschweigi kereskedelmi törvényszék határozatában annak igazolásául igényel, hogy a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék az A. alatti levél alapján a fenforgó perügy ellátására magát egészen helyesen tekintette illetékesnek; minthogy azonban ezen kir. semmitószék e kérvényi ügy elintézésére magát hivatottnak és az abban kért határozat hozatalát hatásköréhez tartozónak annálfogva nem találta, mert azon esetek, a melyekben a birói illetékesség iránti határozat a kir. semmitőszéket jogosan megilleti, a ptrs 50., 99. és 297. §-aiban tüzetesen meg vaunak állapítva, ez eseteken kívül pedig a ptrs nem tartalmaz oly intézkedést, mely szerint a kir. semmitószék hivatva lenne a hazai bíróságoknak az egyes ügyekbeni illetékessége felől akár