Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 7. szám - Zárgondnok dijai és költségeinek megállapításáról

— 47 Különfélék. — A »Jogászkör«-ben f. h. 13-án társas összejövetel tditatik. — Enyiczkey Gábor t. munkatársunk Budapestről áttette ügyvédi irodáját Sátoralja-Ujhelyre. — Kimutatása a magyar királyi Curia mint legfőbb itélőszéki osztály öss/.es beadvá nyaiuak, elintézéseinek és bátraiékainak az 1878. év végével. I. 1877-dik év végével hátralékban maradt: Váltó- s kereskedelmi, Polgári Fegyelmi Úrbéri csöd- és bányaügyek Büntető Összesen 989 "3 7 38 332 1369 Szaporodott 1878-dik év deczember hó végéig Váltó- s kereskedelmi, Polgári Fegyelmi Úrbéri csöd- és bányaügyek Büntető Összesen 11206 640 244 913" 10823 26826 Elintéztetetett 187S-dik évi deczember hó végéig Váltó- s kereskddelmi, P lgári Fegvelmi Úrbéri csöd- és bányaügyek Büntető Összesen 13722 632 228 919 " 10596 26097 Hátralékban maradt 1878-dik évvégével Váltó- s kereskedelmi, Polgári Fegvelmi Úrbéri esőd- és bá lya ügyek Büntető Összesen 1473 11 23 32 559 2098 II. A magyar királyi legfőbb Ítélőszék ügymenetének kimutatása 1878-dik év végével. 1877- dik év végével maradt 1309 1878- dik évben bejött 26826 Összesen 28195 1878-dik évben elintéztetett 26097 1878-dik év végével maradt 2098 III. Összehasonlítás. 1878-dik évi beadványok összege 26826 1877- dik évi beadványok összege 26002 Több 824" 1878- dik évi elintézések összege 26097 1877- dik évi elintézések összege 25188 Több 9Ö9 1878- dik évi hátralékok összege 2098 1877-dik évi hátralékok összege 1369 Több 729 IV. Konoksági büntetések. A bírságok fok zata Esetek száma Ezeknek megfelel > b rság összege 300 frt 2 600 250 » 1 250 200 » í 200 150 » 1 150 100 » n 1100 50 » 30 1500 25 » 32 800 20 » 18 360 15 » 16 225 10 !> 78 780 5 » 2 10 191 5975 frt A következő sorokat vettük : I. Tisztelt szerkesztő ur! A »Magyar Themis« folyó évi 5-ik számában a nagyváradi jogakadémiára vonatkozólag közölt czikkre, mely személyemmel is foglalkozik, csak annyi megjegyezni valóm'van, miszerint az »egy negyedéves jogász« nem lehet tanítványom, mert sokkal jobban ismerem tanítványaimat, semhogy bármelyikéről feltehetném, hogy rólam valótlanságot állítson. Kérem jelen nyilatkozatomat lapjában közzé tenni. Nagyváradon 1879. febr. 7-én. Hoványi Lajos, igazgató tanár. E felszólalásra csak annyi megjegyezni valónk van, hogy mi a lapunk 5. számában megjelent levelet annyival inkább közlendőnek tartottuk, mert hasonló panaszokat már többször volt alkalmunk hallani. Ha vajon való-e az, a mit a közölt levél tartalmaz, vagy nem, azt mi itt Budapesten természetesen nem tudjuk ellenőrizni. Ki kell azonban emelnünk, hogy az igazgató ur levele egyáltalában nem czáfolja meg azt, a mit levelezőnk állított. Kívánatos volna, hogy az igazgató ur egyenesen nyilatkoztassa ki, vajon ő a perrendtartást, a kereskedelmi és a váltójogot tényleg és rendszeresen előadja-e vagy nem ? Szerk. Tisztelt szerkesztő ur! A »Magyar Igazságügy « folyó havi füzetének utján vettem hírt arról, hogy a »Jogtudományi Közlönyében a plágium vádja támasztatott a »Büntetöjogi Szemle« 1. számában megjelent értekezésem ellen. A plágium fogalmának határai felett nem akarok szóvitába elegyedni a támadóval, feltűnően változván a határok az e részbeni tá| madás személyes éléhez képest. Méltatlannak tartom a vádat, mert a I szóban forgó külföldi iró értekezésének felhasználásában nem mentem azon mértéken tul, melyet irodalmunk, nevezetesen büntetőjogi I irodalmunk adott viszonyai között megengedettnek, helyénvalónak, sőt bizonyos tekintetekből kívánatosnak tartok. A büntetőjog terén megindult tudományos mozgalom kezdetleges stádiumában kívánatosabbnak mutatkozik a külföldi irodalom termékeire való öntudatos támaszkodás, sem mint az úgynevezett önálló munka és gondolkodás, és a rejtett utakon bujkáló, a felfedeztetés félelmében itt is ott is lecsipkedő, és ezért legtöbbnyire minden belső egységet és systematikai összefüggést nélkülöző compilatio. A mely mérték különben hogy nálunk napirenden van, bőséges és illustris példákkal igazolható. Bizom a szakközönségre eddigi igénytelen irodalmi tevékenységem értékének adott viszonyai tik mérve szerint való megítélését. Zlinszky Imre urnák a »Jogtudományi Közlöny« szerkesztőjének feleletem a következő. Aki felemeli a követ a »bünös« ellen, az érezze magát teljesen bűntelennek. Ez az irodalmi ethikának is szabálya. Pedig ha valakihez, ugy ép hozzá illett volna legjobban a töredelmes hallgatás. A »Bizonyítás elmélete«, Telekkönyvi rendtartás«, »Orökösödési jogunké, »Magyar magánjog rendszere« szerzőjének tolla alá legjobban illett volna a mea culpa. Nem egyes igénytelen czikkek terhelik az ő irodalmi vétkeinek lajstromát; eddigelé napvilágot látott dolgozatainak csaknem mindegyike: pályakoszoruzott bün az ' önálló tudományos munka és gondolkodás, a nemzeti szakirodalom ellen. Vállalkozunk mindenkor, ha Zlinszky ur ugy kívánja, az exceptio veritatis-ra. A »Magyar Igazságügy« szerkesztőjének Dr. Löw Tóbiás urnák, — ki az ellenem intézett támadást a lapjában történt közzététel által magáévá tette, — feleletem a következő. A főügyészi helyettes ur valószínűleg elfelejtette már azt az érdekes történetet, mely az ő irodalmi munkásságának önállóságáról a »Magyar Themis« 1876. évi 47. számában feljegyezve található. Emlékezetébe hozom. Nem egy félreeső controversia, hanem a magyar büntető-törvénykönyv javaslatának egyik legsarkalatosabb tárgya, a mellékbüntetések felett irt értekezésében imponáló bevezetésül a belga criminalista Haus »Principes généraux du droit pénal belge« czimü müvéből több caput-ot nem specificálva, hanem szórul-szóra lefordítva árulta mint sajátját eredeti gyár jegy nélkül. A főügyészi helyettes ur nem átallotta utóbb elég naivan azzal védekezni, hogy »nehány tantételben akarván összefoglalnia mellékbüntetések rendszerének alapjait, azoknak fornullázásában többé-kevésbbé (!) Hausnak kézikönyvére támaszkodott ugyan, de a belgiumi iró müvének megjelölése esetleg (!!) e 1 m a r a d t.« (»M. Igazságügy « VI. kt. 594. lpjn.) Mi is azt mondjuk, hogy jegyeztessenek fel a szaklapok ethikai jellemének és müveit szellemének hanyatlásai és tévelygései,« — de jegyeztessenek fel a valóságos tévelygések, s olyan férfiak által, kiknek irodalmi múltja jogot ad az irói szeplőtlenség felett őrködni. Tisztelettel Dr. Barna Ignácz. Egy jeles szakképzettségű ügyvédjelölt, ki több év óta és jelenleg is a fővárosban gyakorlatban áll, helyét változtatni kívánja. Értesítést a szerkesztőség ad. Legközelebbi csődbejelentés! határidők. (Febr. 18-tSlfebr. 25-ig.) Lemberger Lipót pozsonyi tsz. febr. 18. 19. 20. (6). — Gr. Koglevich Tibor egri tsz. febr. 20. 21. 22. (286). — (íottschlillg János rn.-vásárhelyi tsz. febr. 21. (27). — Oolilman Sámuel m.-vásárbelyi t»z. febr. 23. (27). — Wrehovszky Rezső sopronyi tsz. febr. 24. 25. 26. (294). — Rins Zsigmond aradi tsz. febr. 24. 25. 26. (300). — Gottsta^ István b -gyulai tsz. febr. 24. 25. 26. (2). — Vehner József bpesti ker. s vt-z. febr. 24. 25. 26. (27). Kivonat a „Budapesti Közlönyéből, Rövidítések: bh. = benyújtási hatirldj és bejelentés határidő1 ; vh. = végrehajtó; i. — Ideiglenes; t. = tömeggondnok ; p. = perflgyeU. A hirdetmények elején vagy végén lev5 számok a „Bpesti Közlöny azon számát jelentik, melyben a hirdetmény először megjelent Csődök : Stainpfl József soproni déligyümölcs-árus ellen e tsz. által; bb s bitelezök összejöv. april 16. 17. 18. ; p. és i. t. Barla Károly ; végi. t. s csodvalasztm. választása apr. 18. (29). — Pecliata Gyuláué sz. Tökey Luiza bpesti magánzónő ellen e f. kir. tsz. által ; bb. s hitelezők összejöv. april 16. 17. 18. ; i. t. és p. Gártner Sándor ; végi. t. s csüdválasztm. választása apr. 18. (30). — Id. Veis