Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 54. szám - A VII. jogászgyülés tárgyalásaiból

— 419 — 4 §. A rendes, alapító és levelező tagok a jogi szakemberek közül a teljes Ülésen választanak bármelyik tagnak indokolás nélküli indítványára, vita nélkül, titkos szavazás utján. A rendes és levelező tagok belépése egy évi időszakra történik; a taf °í ,nevsorába val° beiratkozás hallgatag megujitottnak tekintetik mindaddig, míg az illető tag nem tudatja kilépését az igazgató-választ mánynyal. Budapesti lakos csak rendes tag lehet 5. §. Tiszteletbeli tagokká választathatnak, a kik a jogtudomány, a törvényhozás, az igazságszolgáltatás, vagy az egylet érdekei körül különös érdemeket szereztek. A tiszteletbeli tagok választása a közgyűlésen az igazgató-választmány indítványa folytán, vita nélkül, titkos szavazás utján történik. 6. §. A rendes, alapító, levelező és tiszteletbeli tagokat egyenlő jogok illetik. 7. §. A rendes tagok tagsági dija az első évre 10 frt; a levelező tagoké 5 frt. A rendes és levelező tagok 2 frt belépti dijat fizetnek. A mely tag egyszer-mindenkorra 200 frt alapítványi tőkét ajándékoz az egyletnek, alapító taggá lesz. A tiszteletbeli tagok mint ilyenek tagsági dijt nem fizetnek. 8. §. Az egylet igazgató-választmányát képezik: az elnök, két alelnök, két titkár, könyvtárnok, pénztárnok, ügyész és 12 választmányi tag. A közgyűlés hat választmányi tag állomását betöltetlenül hagyhatja. 9. §. Az igazgató-választmány vezeti az egylet összes ügyeit és végrehajtja a hozott határozatokat. Az igazgató-választmány határozatképességéhez szükséges, hogy &z elnök vagy az alelnök s az elnöklőn kivül még négy igazgató-választmányi tag jelen legyen. 10. §. Az egyletet kifelé az elnök képviseli. 11. §. Az egylet lehetőleg hetenkint egyszer teljes ülést tart. A nyári hónapokban teljes ülések rendszerint nem tartatnak. 12. §. A tárgyalásokra bármely tag vendéget vezethet be. 13. §. Az évi rendes közgyűlés deczember hóban tartatik. Az igazgató-választmány határozata, vagy tíz tag kívánsága -folytán rendkívüli közgyűlés hívandó össze. 14. §• A közgyűlés tárgyai: 1. az igazgató-választmány évi jelentése; 2. a számvizsgálók jelentése a lefolyt egyleti év számadásairól •és az egylet vagyonáról; 3. hárem számvizsgáló választása a legközelebbi rendes közgyűlés elé terjesztendő számadások megvizsgálása végett; 4. a legközelebbi év költségvetésének megállapítása; 5. az igazgató-választmány választása; 6. a tagsági dij megállapítása , 7. a tiszteletbeli tagok választása: 8. az alapszabályok módosítása; 9. az egylet feloszlatása és az egylet vagyona feletti rendelkezés; 10. az egyletet érdeklő egyéb indítványok tárgyalása. 15. §. A rendes közgyűlés elé hozandó minden önálló indítvány legalább 8 nappal a közgyűlés előtt benyújtandó az elnöknek. 16. §. Az egylet minden üléséről jegyzőkönyv vétetik fel. 17. §. A közgyűlés, valamint minden egyéb ülés határozatai is viszonylagos szótöbbséggel hozatnak; az elnök rendszerint nem szavaz. Ha a szavazatok egyenlően oszlanak meg, az elnök szavazata dönt. A választások a jelenlevők absolut többsége folytán válnak érvényesekké. 18. §. Az alapszabályok módosítása, az egylet feloszlatása és a vagyon hovaforditása iránt csak oly közgyűlés határozhat, melyen a { tagoknak legalább fele jelen van; határozat hozatalához a jelenlevők- I nek legalább 2/3 többsége kívántatik. Ha az alapszabálynk módosítása, az egylet feloszlatása és a vagyon hovaforditása czéljából összehívott közgyűlésen a tagok nem jelennek meg határozatképes síámban, ujabb közgyűlés tartandó, mely tekintet nélkül jelenlevők számára, kétharmad szótöbbségével határoz. Ezen közgyűlés feltétlen határozatképessége a meghívókban kiteendő. Különfélék. — Az ügyvédi önsegélyezés tárgyában f. h. 15-én a budapesti ügyvédi kamara helyiségében szakbizottság értekezett Deszkás Gusztáv választmányi kiküldött tag elnöklete alatt. A három órai beható általános vitában az irányelvek felett részt vettek az elnökön kivül Matolay Elek, ifj. Muraközy László. Dr. DellAdami Rezső, Nyiry József, Dr. Neumann Rafael, Dr. Tauszig János, Dr. Henszlmann Imre, Dr. Weitzenfeld Illés és Dr. Unger Alajos. Ezután részletes javaslat kidolgozására és előterjesztésére héttagú albizottság küldetett ki Matolay Elek elnöklete alatt ifj. Muraközy László, Dr. BeckHugo, Dr. DellAdami Rezső, Dr. Tauszig János, Dr. Králik Lajos és Braunecker Lamoral urakból — A magyarországi ügyvédek létszáma 1876-ban és 1879-ben. A »Jogásznaptár«-ból veszszük át a következő érdekes kimutatást: Ügyvédek *\ Ügyvédek s Ügyvédi kamara meglétszáma ti Ügyvédi kamara meglétszáma s nevezése 1876 1879 3 nevezése 1876 1879 évben QQ évben 1 Arad 1«7 171 15 Marosvasárhely 83 85 •Balassa-Gyarmat 77 98 16 Miskolcz 159 151 3 • Beszterezebánya 86 48 17 Nagyvárad 159 171 4 Brassó 63 70 18 Nagyszeben 59 65 5 Budapest 737 786 19 Pécs 143 165 6 Debreczen 233 225 20 Pozsony 313 265 7 Eger^ 128 133 21 Sopron 66 68 8 Eperjes 146 144 2 2 Szabadka 183 185 9 Györ 157 159 23 Szatmár-Németi 125 117 10 G>ulafehérvár 52 60 2 4 Szeged 165 190 11 Kassa 212 202 25 Székesfehérvár 126 138 12 Kecskemét 86 112 26 Szombathely 83 89 13 Kolozsvár 95 107 2 7 Temesvár 192 213 14 1 Marmarossziget 115 127 28 Zala-Egerszeg 161 180 Összesen 4371 4625 Városok, melyekben nagyobb számmal vannak ügyvédek. SD Ügyv. létÜgyv. létVáros neve szám szám Város neve s § Város neve Város neve 1876 1879 Város neve g ,1876! 1879 Hl évben évben Budapest 3iaó3u 658 685 Pápa 14223 31 27 Nagyvárad 28698 86 83 Zombor 24309 31 35 Pozsony 46040 79 74 Szombathely 7531 30 32 Arad 32726 77 76 Ungvár 11017 30 32 Kassa 21742 71 71 N.-Becskerek 19666 29 36 Debreczen 46111 65 74 Nagyszeben 18998 28 31 Pécs 23863 65 65 Kaposvár 6649 28 38 Kecskemét 41195 42 56 Rimaszombat 4664 28 23 Temesvár 32223 59 56 Veszprém 12002 28 31 Eger 19150 56 58 Gyöngyös 15830 27 25 Györ 20035 46 57 Brassó 27766 27 30 Miskolcz 31199 53 51 Nagy-Károly 12754 27 27 Nyitra 4843 51 45 B.-Gyarmat 6435 26 30 Szatmár 18353 48 46 N.-Kikinda 18834 25 31 Szeged *70179 47 54 Újvidék 19119 23 25 Kolozsvár 26382 42 54 M.-Sziget 8833 23 20 Nyíregyháza 21796 42 44 Zala-Egerszeg 5424 22 20 Sopron 21108 42 43 Baja 18110 22 21 S.-A.-Ujhely 9940 41 41 N.-Kanizsa 11128 21 29 Szabadka 56323 40 38 N.-Szombat 9737 21 21 Eperjes 10772 38 29 H.-M.-Vásárhely 49153 21 23 Székesfehérvár 22683 35 39 Jászberény 20233 14 23 Komárom 1225B 34 32 Gyula 18495 20 20 Marosvásárhely 12678 33 31 Esztergom 8780 20 22 — Mi értendő feddhetlenség alatt, arra az osztrák közigaz gatási törvényszék f. é. october hóban hozott határozatában következő választ adta: a közönséges szójárás szerint »feddhetlen« annyit jelent, mint szabad lenni a nyilvános becstelenitő gáncsolástól. Mig valamely, habár az erkölcsiségnek meg nem felelő viszony a magánélet tárgyát képezi és az marad, mindaddig nem lehet mondani, hogy nyilvános botrányt okoz vagy a közerkölcsiséget veszélyeztetné, és igy a hatóságok hivatalos hatásköréhez sem tartozik — Végrehajtások Olaszországban. Az olaszországi kormány arról értesítette az osztr. igazságügyminisztert, hogy osztrák határozatok végrehajtása Olaszországban az oknál fogva talál akadályokra, mivel az osztr. végrehajtatok a végrehajtás foganatosításához Olaszországban kívánt helyettes kirendelését elmulasztják, vagy az ottani bíróság által e czélból hivatalból kinevezett képviselőnek megkereséseire választ nem adnak. Előfizetési felhívás MAGYAR THEMIS 1880-iki első évnegyedére. Előfizetési dijak (helyben nádhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel): a „Magyar Themis", az „Igazsiígügyi rendeletek túra", és a „Döntvények gyűjteménye" együttesen negyedévre 2 frt 50 kr., félévre 5 frt, egész évre 10 frt. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről postautalvány utján kéretnek beküldetni. A „Magyar Themis" kiadó-hivatala, az »Athenaeumi Budapest, IV., barátok-tere 3. sz. * Árviz előtt.