Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 52. szám - A VII. jogászgyülés tárgyalásaiból

— 403 — tással jár. En nem hiszem, hogy hétszeri kihallgatással járjon. Én hi­szek nemzetemnek fejlődésében; hiszek abban, hogy intézményeink nemzetünk szellemét is fejlesztik: hiszek abban, hogy bíráink rövid idő alatt áthatva az uj intézmények erejétől és varázsától, ezeknek niveaujára emelkednek. De ha ebben nem volna is hitem oly rendithe­tetlen és erős, azt volnék kénytelen itt is ismételni, hogy ez az érv leg­a'ább is exagerált, mert ha előfordul is egyes esetben, hogy kétszer­háromszor hivatik fel a tanú, mi az esetek legritkábbjaiban történik meg, de a legtöbben egyszeri, kétszeri kihallgatással a tanú functiója mégis bevégeztetik. S ha áll ez az érv, akkor ez többet mutat,' akkor helyzetünk nagyon szomorú. Ha ez az érv állana, akkor előbb-utóbb kény­telenek lennénk indítványozni, hogy szüntettessék meg a szóbeliség és közvetlenség, mert h i hétszer idéztetik meg egy tanú, akkor a feleb­bezésre ebből csak egyszeri idézés esik, a többi hat pedig nem erre .esik. Ha tehát a társadalom visszariad a tanukénti gyakori zaklatás­tól, akkor a hatszoritól épen ugy riad vissza, mint a hétszeritől. Ez mutatja, hogy a szóbeliség és közvetlenség nem áll összhangban a tár­sadalom viszonyaival, hogy nem felel meg a czélnak, mert az ártatla­nokat nagyobb zaklatásnak teszi ki, mint a bűnösöket (Igaz!); vagyis hogy a szóbeliséget és közvetlenséget kellene elejteni. Ennek pedig hordereje nem lehet oly erős, hogy azt. a mit a társadalmi és az egyéni biztonságnak legalaposabb sarkkövéül tekintünk, a miből kiindulunk: a szóbeliséget és a közvetlenséget magát ejtsük el. (Helyeslés.) Mondatott, hogy az első biró helyes alapokon itél. Ennek t. teljes ülés következménye az, hogy a másod biió más alapokon, más fel­fogás szerint nem fog helyesen itélni. Ha ebből indulunk ki, akkor ugy acivilis mint a eriminalis ügyek­ben meg kell szüntetni a felebbezést. Az egész felebhezés természete azon sarkal, hogy az, a ki már egy végig vezetett tárgyalás után a localis viszonyoktól menten felülvizsgálja a történteket és a felülvizs­gálat alapján mond Ítéletet, képesebb a lent netalán becsúszott hibá­kat észlelni és coirigálni, nem pedig, hogy a helyes megállapítást a nagyobb számú és képzettebb tagokból álló bíróság roszszá fogja vál­toztatni. Ez kihúzza az alapot egész bírósági szervezetünk alul. Ha pedig bírósági szervezetünk így a mint van fentartatik, akkor fen kell tartanunk a három fokú bíróságnak egyszersmind alapokát is, t. i. azon meggyőződést, hogy a felső biró az elsőnek helyesen meg­állapított ítéletét nem fogja megváltoztatni, hanem meg fogja változ­tatni az első birósignak helytelen megállapítását. A legutóbbi időkben létrejött bűnvádi eljárások közül a tény­kérdésnek kizárólagosan az első bi>ó általi hozzáférhetetlen, végleges, oraculumszerü megállapítását egy sem engedi meg, hanem mind­annyian lehetővé teszik, hogy a netán becsúszott hibát a felső bíróság észlelhesse és orvosolhassa, mi az által történik meg, hogy az indicium és az indicatum közti ellenmondás semmiségi panasz esetének minő­síttetik. Mi ez? Megbirálása. a peranyagnak a felső bíróság által, kimon­dása annak, hogy a bizonyítékok és a bizonyítottnak elfogadott ténybeli megállapítás közt helyes-e a logicai összefüggés ? és ha nem, orvoslása nem helyes megállapításnak az ált i 1, hogy megsemmisíttetik, tehát felül­birálat tárgyává tétetik Azon kénytelenségben volt a szükség exigentiája folytán minden törvényhozás, hogy ezen eshetőséget, a mely rendkívül komoly, a mely * Justizmord«-okat eredményezhet, szemügyre véve, az orvoslásnak módját nyújtsa és a formális szempontokból ártatlan em­berek elitéltetését, bűnösök felmentését végleg, hozzáférhetetlenül ne sanctionálja. Ez voli oka, hogy mindazon t. tagtársaim, kikkel szerencsém volt a szakosztályban a vita folyamán találkozni, egyes garantiákról gondos­kodtak és a kisebbségi vélemény tudós előterjesztője (Kőrö«y) garantia­képen felállította a recusatio alis jogot, és, mint beszédében emiitette, ha nem is egyhangúságát az első bírósági ítélő tagoknak, hanem leg­alább is ezek kétharmadának egyező véleményét az esetre, hogyha a megállapítás eredménye az elitélés. Nem bocsátkozom e kérdésbe. A recusatio jogát a felebbezés mel­lett is meg lehet adni; a közönséges többségen felül egy bizonyos szám­mal való nagyobb többséget lehet biztosítani felebbezés mellett is. Halálbüntetés esetére például, ha a magam nézetét fejezem ki, a két­harmad részen aluli többséget veszélyesnek tartom annyira, hogy nem merném indítványozni, hogy a halálbüntetés, ha az kevesebbel, mint kétharmad többséggel mondatik ki, végrehajtható legyen. (Helyeslés.) Ez intézmény tehát garantiát képez Í> beilleszthető a felebbezés mellett épen ugy, mint felebbezés nélkül. Nem szükséges, hogy elejtessék. Ez az ón felfogásommal összeütközésben nincs. De azon tény. hogy az ellenvéleményüek mindenike egy-egy, több vagy kevesebb garantiáról gondoskodott; a on tény, hogy valamennyi eddig létező uj perrendtartás, ezen vagy azon alakban, a ténykérdésnek a felsőbíróság általi megitélését lehetővé tette: oly befolyást gyakorol én reám, hogy tekintve birói szervezetünk újdonságát, tekintve biráink­nak még nem egy százados iskolából való származását, tekintve a nálunk talán inkább, mint másutt érvényesülő különféle localis befolyások súlyát az első biróra, lelkiismeretem szerint nem érzem feljogosítva magam a felebbezés garantiájától való elállásnak indítványozására, s ezért voltam bátor a felolvasott indítványt ajánlani, a melyet a t. teljes-ülésnek is ajánlok. (Élénk élje OJZ és és t a p a.) Különfélék. — A képviselőház igazságügyi bizottsága tárgyalta T e­leszky határozati javaslatát a gyámsági törvénynek a köz­jegyzők hatáskorének szempontjából leendő módosítására vonatkozólag. Indítványozó indokolta javaslatát azzal, hogy egyrészt a megte­remtett közjegyzői intézmény fenállásának biztosítása, másrészt a ha­j gyatéki ügyek szakszerű, gyors és egyúttal olcsó ellátása lehetővé té­tessék. Tisza Kálmán mint belügyminiszter előadta, hogy ekét szempontot ő is helyesnek tartja s már a gyámsági törvény tárgyalása­kor 1877. évi május 21 én maga is egy módositványt nyújtott be az illletö §§-hoz, melyben a belügyminiszternek fentartani akarta a jogot, hogy fenakadások esetében elrendelhesse a közjegyzők igénybe vételét. E mó­dositvány akkor el nem fogadtatván, mindössze csak ily értelmű felhíváso­kat intézhetett a törvényhatóságokhoz. Hajlandó olynemü határozati ja­I vaslat elfogadására, mely szerint a közigazgatási eljárásokra nézve már 48 megyében megállapított olcsó scála mellett a közjeg) zők látnák el a hagyatékokat, de egyúttal azon esetre, ha a közjegyző nem győzQé a hagyatékok tárgyalását, a közigazgatási közegek segíthessék. Miután e tárgyhoz még Teleszky, Emmer, Schmausz, Bokross és C h o r i n hozzászóltak, a következő módon szövegeztetett a hatá­rozati javaslat: » Utasítsa a ház a kormányt, hogy a gyámsági és gond­| noksági ügyek rendezéséről szóló 1877: XX. t.-czikknek oly szellem­j ben módosítása iránt terjesszen be javaslatot, mely szerint a hagyaté­i kok tárgyalása rendszerint a közjegyzőkre bizassék, — oly módon | azonban, hogy a hagyatéki tárgyalások kellő olcsósága biztosítva j legyen.« A kormány részéről megígértetett, hogy az ily érelmü novella ' lehetőleg még a közjegyzők dijairól szóló törvényjavaslat tárgyalása | előtt fog a ház elé terjesztetni, minek folytán ezen törvényjavaslat a | másikhoz alkalmaztathatni fog. — Az egyéni szabadság sérelmei. Hogy mily tiszteletben része­I sül Magyarországon az egyéni szabadság, arról beszélnek az igazság­i ügyminiszterium által kibocsátott statisztikai adatok. Ezekben azon­l ban egyes eclatans esetek nem, hanem csak számok szerepelnek. Azt j tudjuk meg belőjük, hogy Magyarországon az összes (bűntett, vagy j vétség miatt) vádlottak f e 1 e vizsgálati fogságba vettetik ; sőt kihá­! gás miatt évenkint 25—27,000 ember szenved vizsgálati fogságot. De hogy a nagy számtételek alatt mily esetek rejlenek, arról csak a törvényszéki gyakorlat beszélhet. Ezúttal két esetet emiitünk fel. Az egyik a vizsgálatnak néha elijesztő hosszúságát, a másik i pedig azon könnyűséget bizonyítja, melylyel a vizsgálati fogságot elrendelik s hónapokon át szükség nélkül fentartják. A beregszászi i kír. törvényszék Katsó Mihály, Király József és Hee Miklós ellenében | most tárgyalt le egy egyszerű súlyos testi sértési esetet, melyben n y o lc z i éven át (!) tartott a vizsgálat. A vádlottak a tett elkövetelésekor I fiatal suhanezok voltak, most felnőtt emberek és most Ítéltetnek négy­négy havi börtönre. A kir. tábla 29193. sz. a. határozatával helyben­I hagyta az első biróság ítéletét. A másik eset a győri kir. törvényszék­nél történt. Erdős Márton súlyos testi sértést követett el, azon faj­tából, mely a verekedések közben naponkint előfordul. A tényt be­ismerte, csak enyhitő körülményekre hivatkozott. Rendes lakással birt. sőt atyjának (ő maga kiskoru)ingatlanbirtoka van. Egy buszon­I négy óráig sem leendett szabad letartóztatni; mert tettét beismervén, nem lehetett tartani a vizsgálat megbiusitásától; megszö­! késéie sem forgott fen gyanú; mert rendes lakhelylyel, sőt családdal i bir; s jóéletü levén, az ismétlés imminens veszélye sem igazolta befoga­| tását és hosszú letartóztatását. S mégis, mit tett agyőri királyi tö vény­szék? Ez évi márczius 21-dikóu letartóztatta, s még most is, tehát majdkilencz hónap óta vizsgálati fogságban van. A kir. tábla mai ülésében hozott 29024. sz. a. Ítéletével elrendelte szabadon bocsátását, miután a győri törvényszék még a végtár­gyalás és ítélethozatal után sem helyezte szabadlábra. Az ily esetek különben nemcsak a győri törvényszéknél fordulnak elő. Azon 1500 egyén közül, kik évenkint átlag 6 hótól egy évig vannak letartóztatva, sok akad, a kinek hosszú vizsgálati fogságát sem a bűn­tett nagysága, s?m az igazságszolgáltatás érdeke nem igazolja E vi­szás állapotnak oka a birói gyakorlat, melyet semmiféle törvény sem ko.látoz. Nem is emelünk mi panaszt a győri kir. törvényszék ellen, mely (törvények hiányában) törvényesen s ugy járt el, mint a többi bíróságnál szokás. De igenis sürgetjük, hogy ez állapotnak a törvény­hozás mielőbb véget vessen. A vádlott felebbezési joga, jelen perren­dünk és birói sze vezetünk mellett, illuzorius. Ez nem segít a bajon, miről a statisztikai adatok tanúskodnak; mert hisz három—hat hó­napba telik, mig az ügy megjárja a felső forumokat, habár ezek a vizs-

Next

/
Thumbnails
Contents