Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 52. szám - A VII. jogászgyülés tárgyalásaiból

— 403 — tással jár. En nem hiszem, hogy hétszeri kihallgatással járjon. Én hiszek nemzetemnek fejlődésében; hiszek abban, hogy intézményeink nemzetünk szellemét is fejlesztik: hiszek abban, hogy bíráink rövid idő alatt áthatva az uj intézmények erejétől és varázsától, ezeknek niveaujára emelkednek. De ha ebben nem volna is hitem oly rendithetetlen és erős, azt volnék kénytelen itt is ismételni, hogy ez az érv lega'ább is exagerált, mert ha előfordul is egyes esetben, hogy kétszerháromszor hivatik fel a tanú, mi az esetek legritkábbjaiban történik meg, de a legtöbben egyszeri, kétszeri kihallgatással a tanú functiója mégis bevégeztetik. S ha áll ez az érv, akkor ez többet mutat,' akkor helyzetünk nagyon szomorú. Ha ez az érv állana, akkor előbb-utóbb kénytelenek lennénk indítványozni, hogy szüntettessék meg a szóbeliség és közvetlenség, mert h i hétszer idéztetik meg egy tanú, akkor a felebbezésre ebből csak egyszeri idézés esik, a többi hat pedig nem erre .esik. Ha tehát a társadalom visszariad a tanukénti gyakori zaklatástól, akkor a hatszoritól épen ugy riad vissza, mint a hétszeritől. Ez mutatja, hogy a szóbeliség és közvetlenség nem áll összhangban a társadalom viszonyaival, hogy nem felel meg a czélnak, mert az ártatlanokat nagyobb zaklatásnak teszi ki, mint a bűnösöket (Igaz!); vagyis hogy a szóbeliséget és közvetlenséget kellene elejteni. Ennek pedig hordereje nem lehet oly erős, hogy azt. a mit a társadalmi és az egyéni biztonságnak legalaposabb sarkkövéül tekintünk, a miből kiindulunk: a szóbeliséget és a közvetlenséget magát ejtsük el. (Helyeslés.) Mondatott, hogy az első biró helyes alapokon itél. Ennek t. teljes ülés következménye az, hogy a másod biió más alapokon, más felfogás szerint nem fog helyesen itélni. Ha ebből indulunk ki, akkor ugy acivilis mint a eriminalis ügyekben meg kell szüntetni a felebbezést. Az egész felebhezés természete azon sarkal, hogy az, a ki már egy végig vezetett tárgyalás után a localis viszonyoktól menten felülvizsgálja a történteket és a felülvizsgálat alapján mond Ítéletet, képesebb a lent netalán becsúszott hibákat észlelni és coirigálni, nem pedig, hogy a helyes megállapítást a nagyobb számú és képzettebb tagokból álló bíróság roszszá fogja változtatni. Ez kihúzza az alapot egész bírósági szervezetünk alul. Ha pedig bírósági szervezetünk így a mint van fentartatik, akkor fen kell tartanunk a három fokú bíróságnak egyszersmind alapokát is, t. i. azon meggyőződést, hogy a felső biró az elsőnek helyesen megállapított ítéletét nem fogja megváltoztatni, hanem meg fogja változtatni az első birósignak helytelen megállapítását. A legutóbbi időkben létrejött bűnvádi eljárások közül a ténykérdésnek kizárólagosan az első bi>ó általi hozzáférhetetlen, végleges, oraculumszerü megállapítását egy sem engedi meg, hanem mindannyian lehetővé teszik, hogy a netán becsúszott hibát a felső bíróság észlelhesse és orvosolhassa, mi az által történik meg, hogy az indicium és az indicatum közti ellenmondás semmiségi panasz esetének minősíttetik. Mi ez? Megbirálása. a peranyagnak a felső bíróság által, kimondása annak, hogy a bizonyítékok és a bizonyítottnak elfogadott ténybeli megállapítás közt helyes-e a logicai összefüggés ? és ha nem, orvoslása nem helyes megállapításnak az ált i 1, hogy megsemmisíttetik, tehát felülbirálat tárgyává tétetik Azon kénytelenségben volt a szükség exigentiája folytán minden törvényhozás, hogy ezen eshetőséget, a mely rendkívül komoly, a mely * Justizmord«-okat eredményezhet, szemügyre véve, az orvoslásnak módját nyújtsa és a formális szempontokból ártatlan emberek elitéltetését, bűnösök felmentését végleg, hozzáférhetetlenül ne sanctionálja. Ez voli oka, hogy mindazon t. tagtársaim, kikkel szerencsém volt a szakosztályban a vita folyamán találkozni, egyes garantiákról gondoskodtak és a kisebbségi vélemény tudós előterjesztője (Kőrö«y) garantiaképen felállította a recusatio alis jogot, és, mint beszédében emiitette, ha nem is egyhangúságát az első bírósági ítélő tagoknak, hanem legalább is ezek kétharmadának egyező véleményét az esetre, hogyha a megállapítás eredménye az elitélés. Nem bocsátkozom e kérdésbe. A recusatio jogát a felebbezés mellett is meg lehet adni; a közönséges többségen felül egy bizonyos számmal való nagyobb többséget lehet biztosítani felebbezés mellett is. Halálbüntetés esetére például, ha a magam nézetét fejezem ki, a kétharmad részen aluli többséget veszélyesnek tartom annyira, hogy nem merném indítványozni, hogy a halálbüntetés, ha az kevesebbel, mint kétharmad többséggel mondatik ki, végrehajtható legyen. (Helyeslés.) Ez intézmény tehát garantiát képez Í> beilleszthető a felebbezés mellett épen ugy, mint felebbezés nélkül. Nem szükséges, hogy elejtessék. Ez az ón felfogásommal összeütközésben nincs. De azon tény. hogy az ellenvéleményüek mindenike egy-egy, több vagy kevesebb garantiáról gondoskodott; a on tény, hogy valamennyi eddig létező uj perrendtartás, ezen vagy azon alakban, a ténykérdésnek a felsőbíróság általi megitélését lehetővé tette: oly befolyást gyakorol én reám, hogy tekintve birói szervezetünk újdonságát, tekintve biráinknak még nem egy százados iskolából való származását, tekintve a nálunk talán inkább, mint másutt érvényesülő különféle localis befolyások súlyát az első biróra, lelkiismeretem szerint nem érzem feljogosítva magam a felebbezés garantiájától való elállásnak indítványozására, s ezért voltam bátor a felolvasott indítványt ajánlani, a melyet a t. teljes-ülésnek is ajánlok. (Élénk élje OJZ és és t a p a.) Különfélék. — A képviselőház igazságügyi bizottsága tárgyalta T eleszky határozati javaslatát a gyámsági törvénynek a közjegyzők hatáskorének szempontjából leendő módosítására vonatkozólag. Indítványozó indokolta javaslatát azzal, hogy egyrészt a megteremtett közjegyzői intézmény fenállásának biztosítása, másrészt a haj gyatéki ügyek szakszerű, gyors és egyúttal olcsó ellátása lehetővé tétessék. Tisza Kálmán mint belügyminiszter előadta, hogy ekét szempontot ő is helyesnek tartja s már a gyámsági törvény tárgyalásakor 1877. évi május 21 én maga is egy módositványt nyújtott be az illletö §§-hoz, melyben a belügyminiszternek fentartani akarta a jogot, hogy fenakadások esetében elrendelhesse a közjegyzők igénybe vételét. E módositvány akkor el nem fogadtatván, mindössze csak ily értelmű felhívásokat intézhetett a törvényhatóságokhoz. Hajlandó olynemü határozati jaI vaslat elfogadására, mely szerint a közigazgatási eljárásokra nézve már 48 megyében megállapított olcsó scála mellett a közjeg) zők látnák el a hagyatékokat, de egyúttal azon esetre, ha a közjegyző nem győzQé a hagyatékok tárgyalását, a közigazgatási közegek segíthessék. Miután e tárgyhoz még Teleszky, Emmer, Schmausz, Bokross és C h o r i n hozzászóltak, a következő módon szövegeztetett a határozati javaslat: » Utasítsa a ház a kormányt, hogy a gyámsági és gond| noksági ügyek rendezéséről szóló 1877: XX. t.-czikknek oly szellemj ben módosítása iránt terjesszen be javaslatot, mely szerint a hagyatéi kok tárgyalása rendszerint a közjegyzőkre bizassék, — oly módon | azonban, hogy a hagyatéki tárgyalások kellő olcsósága biztosítva j legyen.« A kormány részéről megígértetett, hogy az ily érelmü novella ' lehetőleg még a közjegyzők dijairól szóló törvényjavaslat tárgyalása | előtt fog a ház elé terjesztetni, minek folytán ezen törvényjavaslat a | másikhoz alkalmaztathatni fog. — Az egyéni szabadság sérelmei. Hogy mily tiszteletben részeI sül Magyarországon az egyéni szabadság, arról beszélnek az igazsági ügyminiszterium által kibocsátott statisztikai adatok. Ezekben azonl ban egyes eclatans esetek nem, hanem csak számok szerepelnek. Azt j tudjuk meg belőjük, hogy Magyarországon az összes (bűntett, vagy j vétség miatt) vádlottak f e 1 e vizsgálati fogságba vettetik ; sőt kihá! gás miatt évenkint 25—27,000 ember szenved vizsgálati fogságot. De hogy a nagy számtételek alatt mily esetek rejlenek, arról csak a törvényszéki gyakorlat beszélhet. Ezúttal két esetet emiitünk fel. Az egyik a vizsgálatnak néha elijesztő hosszúságát, a másik i pedig azon könnyűséget bizonyítja, melylyel a vizsgálati fogságot elrendelik s hónapokon át szükség nélkül fentartják. A beregszászi i kír. törvényszék Katsó Mihály, Király József és Hee Miklós ellenében | most tárgyalt le egy egyszerű súlyos testi sértési esetet, melyben n y o lc z i éven át (!) tartott a vizsgálat. A vádlottak a tett elkövetelésekor I fiatal suhanezok voltak, most felnőtt emberek és most Ítéltetnek négynégy havi börtönre. A kir. tábla 29193. sz. a. határozatával helybenI hagyta az első biróság ítéletét. A másik eset a győri kir. törvényszéknél történt. Erdős Márton súlyos testi sértést követett el, azon fajtából, mely a verekedések közben naponkint előfordul. A tényt beismerte, csak enyhitő körülményekre hivatkozott. Rendes lakással birt. sőt atyjának (ő maga kiskoru)ingatlanbirtoka van. Egy buszonI négy óráig sem leendett szabad letartóztatni; mert tettét beismervén, nem lehetett tartani a vizsgálat megbiusitásától; megszö! késéie sem forgott fen gyanú; mert rendes lakhelylyel, sőt családdal i bir; s jóéletü levén, az ismétlés imminens veszélye sem igazolta befoga| tását és hosszú letartóztatását. S mégis, mit tett agyőri királyi tö vényszék? Ez évi márczius 21-dikóu letartóztatta, s még most is, tehát majdkilencz hónap óta vizsgálati fogságban van. A kir. tábla mai ülésében hozott 29024. sz. a. Ítéletével elrendelte szabadon bocsátását, miután a győri törvényszék még a végtárgyalás és ítélethozatal után sem helyezte szabadlábra. Az ily esetek különben nemcsak a győri törvényszéknél fordulnak elő. Azon 1500 egyén közül, kik évenkint átlag 6 hótól egy évig vannak letartóztatva, sok akad, a kinek hosszú vizsgálati fogságát sem a bűntett nagysága, s?m az igazságszolgáltatás érdeke nem igazolja E viszás állapotnak oka a birói gyakorlat, melyet semmiféle törvény sem ko.látoz. Nem is emelünk mi panaszt a győri kir. törvényszék ellen, mely (törvények hiányában) törvényesen s ugy járt el, mint a többi bíróságnál szokás. De igenis sürgetjük, hogy ez állapotnak a törvényhozás mielőbb véget vessen. A vádlott felebbezési joga, jelen perrendünk és birói sze vezetünk mellett, illuzorius. Ez nem segít a bajon, miről a statisztikai adatok tanúskodnak; mert hisz három—hat hónapba telik, mig az ügy megjárja a felső forumokat, habár ezek a vizs-