Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 44. szám - A VII. magyar jogászgyülés

— 343 — Negyven évvel ezelőtt léptem a tanári pályám. Collegáim annyi szívességgel, barátsággal, kegyelettel voltak hozzám, hogy érdemesnek iártották tanári működésem negyvenedik évfordulóján ezen érzelmeiknek ünnepély által nyilatkozatot adni. Nagyrabecsülöm azon kitüntetést, melyért hálámnak akkor is kifejezést adtam. A jelen évben telik le harminczadik éve annak, hogy a pesti egyetemen tanítom a magyar j ogot. A közbizalomnak, melyet ezen állásomban magamnak szereztem, ujabb szép nyilatkozatát becsülöm abban, hogy e t. gyűlés engem ezen diszes állásra választani kegyeskedett. Uraim ! Negyven év szép idő, s én bizonyos fontosságot tulajdonitok annak, hogy szellemi életem kezdete összeesik a haza közéletében beállott változás kezdetével. 1827-ben, midőn a?on nevezetes országgyűlés tartatott, melyen a magyar jogi reformok első jelszavát mondották ki, én negyedik gynmasialis tanuló voltam; olykorban, mely nem teszi ugyan lehetségessé, hogy felfoghassuk a változásoknak, az újításoknak valódi jelentőségét és szellemét, de a melyben a külső események által az ifjú kebelre tett benyomások maradandó hatással vannak. Azóta átéltem ujabb jogi reformjaink egész korát. Nagyon tudom tehát inéltanyolui ezen jogászgyülés fontosságát, s annak nagy jelentőséget tulálajdonitok is. A jogászgyülés hivatása jogéletünk rendezésére befolyást gyakorolni, s e téren sok teendő vár a magyar jogászsá^ra. Tisztelt jogászgyülés ! Méltóztassék még egyszer forró hálám kifejezését venni és megengedni, hogy ismételve kinyilatkoztassam, mily nagyra becsülöm bizalmukat, melylyel méltónak találtak arra, Iiojy oly fényes nevű és érdemekben gazdag előd után léphessék ezen elnöki székre. (Elénk éljenzés.) A hetedik magyar jogászgyülést ezennel megnyitottnak nyilvánítom. Mindenekelőtt egy szomorú kötelességet kell teljesítenem, t. i. Nagy József nagyváradi ügyved urnák halálát a t. közgyűlésnek bejelentenem. Az elhunyt elejétől fogva a jogászgyülésnek korelnöke, majd alelnöke volt és mindnyájunk tiszteletét és háláját kiérdemelte. Béke poraira! Bátor vagyok azon indítványt tenni, hogy fájdalmunknak jegyzőkönyvileg kifejezés adassék. (Helyeslés.) . A jegyzői tisztre felkérem Dr. Günther Antal, Dr. Wittmann Mór, Dr. Rosenberg Lajos és Dr. Fenyvessy Ferencz urakat, (Éljenzés.) Dr. Siegmund Vilmos titkár: Felolvassa az állandó bizottság jelentését a jogreform terén felmerült jelenségekről. A jelentés Dr. Garay Dezső indítványára helyeslőleg tudomásul vétetik. A legutóbbi jogászgyülés számadásai tudomásul vétetvén, a pénztárnoknak a ^elmentés megadatott. A számvizsgáló bizottság tagjaiul újból Dr. Környei Ede, Dr. Lipthay Kornél és Vaskó Endre választatnak meg. A szavatszedő bizottság tagjaiul Dr. Magyar János, Morlin Imre, Dr. Held Kálmán, Dr. Környei Ede ós Dr. Mannbeimer Ignáez küldettek ki. Végül a tárgyalásra kitűzött kérdések az illető szakosztályokhoz utasíttatván, az ülés eloszlott. Szakosztályi ülések. Ertesitvény a Budapesten 1879. évi október hó 19—22. (bezárólag) tartandó hetedik magyar jogászgyülés tárgyában. Előleges napirend. 1879. évi október 20-án és 21-én reggeli 9 órakor és délután 3 órakor: szakosztályi ülések a m. tud. Akadémia termeiben. A szakosztályok megnyitására az állandó bizottság következő tagjai küldettek ki: az I. szakosztály megnyitására C z o r d a Bódog legfőbb itélőszékibiróur, a II. szakosztály megnyitására Dr. Apáthy István egyetemi tanár ur, a III. szakosztály megnyitására Sárkány József kir. táblai tanácselnök ur, a IV. szakosztály megnyitására Dr. B r ó d e Lipót ügyvéd ur. A szakosztályok első ülésén elnök, esetleg elnöki helyettes és két jegyző választandó. A szakosztályok közül: az első és harmadik délelőtt, a második és negyedik délután tartja üléseit. *) Fenébb közöljük. /. szakosztály. A magánjogból. Első kérdés: Kiket és mily mértékben illessen köt ebs és mely esetekben engedtessék meg a köteles részből való kitagadás ? Előadó: Dr. D e 1 FA d a m i Rezső budapesti ügyvéd ur. Véleméii) es indítványok : Dr. B o z ó k y Alajos nagyváradi jogtanár, és E n y i c zke y Gábor sárospataki ügyvéd uraktól. Második kérdés: Mely elvek szerint szabályoztassék a követelések beszámítása ? Előadó: Dr. W e i n m a n n Fülöp budapesti közjegyző ur. Véleményes indítvány: Dr. Biermann Mihály nagyszebeni jogtanár úrtól. II. szakosztály. A hiteltörvényekből. H a r m a d i k k é r d é s : Az elsőbbségi kötvény birtokosai jogainak megvédésére szükséges-e közös képviselet és ha igen, mi módon szábályzandó ez ? Előadó: Dr. S c h n i e r e r Gyula osztálytanácsos ur a kereskedelmi minisztériumban. Véleményes indítványok : Dr. H e ld Kálmán és ifj. Dr. Neumann Sándor budapesti ügyvéd uraktól. Negyedik kérdés: Az »actio Pauliana« csak csőd esetében vagy azon kivül is helyt foghat-e? Előadó: Dr. Herich Károly osztálytanácsos ur a kereskedelmi minisztériumban. Véleményes indítvány : Dr. Zsigmond y Jenő. budapesti ügyvéd úrtól. III. szakosztály. A büntetőjogból és eljárásból. Ötödik kérdés: Az úgynevezett »amerikai párbaj« mely büntetőjogi minősítés alá soroltassák? Előadó: Dr. Dár day Sándor ur a »Jogtudományi Közlöny* szerkesztője. Véleményes indítványok: K ö r ö s y Sándor debreczeni jogtanár és Dr. S z e g h e ó Ignáez treucséni kir. ügyész uraktól. Hatodik kérdés: Azon bűnügyekben, melyekben a rendes bíróságok ítélni hivatták, az első fokú bíróság ítélete ellen a tény kérdésében is hely adassék-e felebbvitelnek ? Előadó : H e 1 m b a c h e r Nándor pestv. kir. alügyész ur. Véleményes indítványok : Dr. F r i e dm a n u Bernát budapesti ügyvéd, Helmbacber Nándor pestv. törvényszéki kir. alügyész, Dr. Székely Ferencz budapesti kir. főügyészi helyettes és Dr. W er n e r Rudolf kassai jogtanár uraktól. IV. szakosztály. A polgári eljárásból és a bírósági szervezetből. Hetedik kérdés: Kivánatos-e, hogy a bírói kinevezéseknél és előléptetéseknél követendő eljárás törvényhozásilag szabályoz' tassék; ha igen, mily elvek szolgáljanak a megállapítandó szabályok '< alapjául ? Előadó: Dr. Garay Dezső pv. törvényszéki biró ur. Véleményes indítvány Dr. Günther Antal budapesti ügyvéd úrtól. Nnyolczadik kérdés: Kivánatos-e, hogy a járásbíróságok hatásköre birtokbiráskodásra is kiterjesztessék, és ha igen, mily mérvben? Előadó Dr. Győry Elek bpesti ügyvéd ur. Véleményes indítvány Dr. Kleckner Alajos kassai jogtanár úrtól. 1879. évi október 22-én reggeli .9 órakor, teljes ülés a magy. tud. Akadémia üléstermében. 1. A szakosztályok megállapodásainak illetőleg a kisebbségi véleményeknek megvitatása és elfogadása vagy visszautasítása. 2. A szavazatszedö bizottság jelentése alapján az állandó bizottság tagjai tekintetében megejtett szavazás eredményének kihirdetése. 3. A gyűlés beügazgatására vonatkozó esetleges indítványok tárgyalása. Kelt Budapesten, 1879. évi október hóban. Elnöki megbízásból. Dr. Siegmund Vilmos, a magyal- jogászgyülés állandó bizottságának titkára. A jogászgyülés központi irodája, IV. kerület kalap-utcza 12. sz. első emelet (a budapesti ügyvédi kamara helyiségében), naponkint reggeli 9 órától déli 12 és délután 3 órától 5 óráig leend nyitva. A jogászgyülés közlönye a »Magyar Themis« a jogászgyülés tartama alatt naponkint reggel jelenik meg és az ülési helyiségekben fog szétosztatni. A napi közlönyért dij nem jár. Az évkönyv két kötetben jelenik meg; az első kötet tartalmazza az indítványokat és előlegesen küldetik meg a tagoknak, esetleg a jelentkezéskor Budapesten fog a tagoknak a központi irodában kézbeI sitetni; a második kötet tartalmazandja az összes tanácskozásokat