Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 42. szám - A magyar állampolgárság

— 331 31. §. Ali. §-ban megnevezett hatóságok az állampolgárság elvesztését az igazgatásuk alatt lévő területen községi illetőséggel biró azon magyar állampolgárokra nézve is kimondhatják, akik engedélyük nélkül más| államszolgálatába állottak, ha fölszólitásukra a meghatározott idő alatt ezen szolgalatból ki nem lépnek. A 30. §-ban, valamint a jelen §-ban érintett határozatok a szükséges nyilványtartás végett esetről esetre a miniszterelnök tudomására hozandók. Távollétei, 32. §. Azon magyar állampolgár, a ki engedély vagy az osztrákmagyar közös miniszterek megbízása nélkül 10 évig megszakitatlannl az osztrák-magyar monarchia határain kivül tartózkodik, ez által elveszti magyar állampolgárságát. Az engedélynélküli távollét ideje azon naptól kezdve számítandó) a melyen az illető útlevél nélkül az oszrák-magyar monarchia határát elhagyva távozott, vagy melyen útlevele ideje lejárt s megszakittatik az által, ha ujabb útlevelet szerzett, vagy valamely osztrák-magyar közös consuli hivatalból tartózkodási jegyet, valamely osztrák-magyar közös consuli község anyakönyvébe beíratott. 33. §. A magyar állampolgárságnak ily módon történt elvesztése kiterjed a távollevő férfinak vele élő nejére és vele lévő atyai hü talom alatt álló kiskorú törvényes gyermekeire. Törvényesités. 34. §. Elvesztik a magyar állampolgárságot azon gyermekek, a kik külföldi nemzetiségű természetes atyjuk hazája törvényei értelmében törvényesíttetnek, kivévén, ha ezen törvényesités által atyjuk állampolgárságát el nem nyerték s törvényesittetésök után is a magyar korona országai területén laknak. Házasság. 35. §. Elveszti magyar állampolgárságát azon nő, a ki nem magyar állampolgárhoz megy férjhez. 36. §. Nem veszti el magyar állampolgárságát azon nő, a ki magyar állampolgárhoz férjhez menvén, özvegységre jutott, férjétől bíróilag elválasztatott, vagy a kinek házassága feloldatott. 37. §. Azon magyar állampolgár, a ki egyszersmind más állam polgára, mindaddig magyar állampolgárnak tekintendő, mig magyar állampolgárságát a jelen törvény értelmében el nem vesztette. Az állampolgárság visszanyeréséről. 38. §. Visszanyeri magyar polgárságát azon nő, ki a külföldihez ment férjhez, az által, ha házassága az illetékés biróság által érvénytelennek nyilvánittatik. Visszhonositás. 39. §. Azokra, a kik a magyar állampolgárságot elvesztették s a magyar állampolgárok közé leendő visszavételért folyamodnak, a honosításról szóló fölebbi szabályok alkalmazandók, a mennyiben a következő §§. kivételt nem tesznek. 40. §. A ki elbocsátás vagy távolléttel által elvesztette magyar állampolgárságát s más állampolgárságot nem szerzett, a magyar állampolgárok közé visszavehető akkor is, ha a magyar korona országai területére lakni vissza nem tért. Ez utóbbi esetben a visszhonositott visszanyeri előbbi községi illetőségét. 41. §. A ki elbocsátás vagy távollét által elvesztette magyar állampolgárságát s a magyar korona országai területére viszzatérvén, valamely belföldi község kötelékébe felvétatik, illetőleg ezen felvétel neki kilátásba helyeztetik, folyamodása folytán a magyar állampolgárok közé visszavehető. 42. §. Azon nő, a ki férjének elbocsátása, távolléte, vagy külföldivel kötött házassága folytán elvesztette magyar polgárságát, ha fejétől bíróilag elválasztatik, házassága feloldatik, vagy özvegységre jut s a magyar korona országai területén valamely község kötelékébe felvétetik, vagy ezen felvétel kilátásba helyeztetik, folyamodása folytán visszaveendő a magyar állampolgárok közé. 43. §. A ki törvényes atyja elbocsátása vagy távolléte által mint kiskorú elvesztette magyar állampolgárságát, atyja halála után, vagy miután uj hazája törvényei szerint elérte nagykorúságát s mindkét esetben a magyar korona országai területén valamely község kötelékébe felvétetett, illetőleg ezen felvétel kilátásba helyeztetett, folyamodása folytán, melyhez, ha kiskorú, gyámja hozzájárulása szükséges: a magyar állampolgárok közé visszaveendő. Zárhatározatok. 44. §. A törvényhatóságok, illetőleg a határvidéken a járási hivatalok és a városi tanácsok tartoznak a honosításokról és az elbocsátásokról külön két-két példányban jégyzékeket vezetni. I. A honosításokról vezetendő jegyzék rovatai a következők: 1. az év első napján kezdődő folyó szám; 2. a honositottnak illetőleg visszahonositottnak neve, életkora és foglalkozása; 3. a honositott előbbi hazája és illetőségi községe ; 4. azon családtagok nevei és életkoruk, a kikre a honosítás kiterjed; 5. a honosítási okirat kelte és száma; 6. jegyzet, a melybe a visszahonositottakra nézve feljegyzendő, hogy mily módon vesztették el előbbi magyar állampolgárságukat. II. Az elbocsátásokról vezetendő jegyzék a fönnebiekhez hasonló rovatokkal látandó el, azon kölönbséggel, hogy a fi. alatti jegyzet rovatban az tüntetendő ki, hogy a magyar állam kötelékéből elbocsátott mi által szerezte meg a magyar állampolgárságot. Ezen jegyzékek egyik példánya minden év végével a 14. §-ban megnevezett illető hatósághoz terjesztendők föl. 45. §. A honosításért és a kiköltözésért (kivándorlásért) járó szabályszerű illetékeken felül a magyar állampolgárok közé való fölvételért és a magyar államkötelékböl való elbocsátásért semmi illeték vagy dij nem fizetendő. 46. §. A jelen törvény alól kivételnek van helye azon államok irányában, a melyekkel e tárgyban szerződések köttettek vagy fognak köttetni, a mennyiben az ilyen szerződések a jelen törvénytől eltérő rendelkezéseket tartalmaznak. 47. §. A jelen törvénynyel ellenkező minden törvény és rendelet hatályon kivül helyeztetik. Nem érintetik a jelen tövény által azok magyar állampolgársága, a kik ezen törvény hatálybaléptéig honosítási okiratot nyertek. Magyar állampolgároknak tekintendők azok is, kik a magyar korona országai területén a jelen törvény hatálybalépte napjáig legalább 10 év óta megszakítás nélkül, habár több helyen laktak s valamely belföldi községben az adózók lajstromába be vannak vezetve, hacsak a jelen törvény hatályba lépte napjától számítandó egy év alatt azon törvényhatóság, illetőleg a horvát határvidéken azon járási hivatal vagy városi tanács előtt, melynek területén, illetőleg kerületében utolsó lakhelyük van, nem igazolják, hogy idegen állampolgárságukat fentartották. 48. §. A jelen törvény végrehajtásával a minisztérium, illetőleg a belügyminiszter, a horvát-szlavon-dalmát bán és a határvidéki országos hatóság bízatnak meg. Előfizetési felliivás MAGYAR THEMIS 1879-iki negyedik évnegyedére. Előfizetési dijak (helyben hiúhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel): a „Magyar Themis", a „Büntetőjogi Szemle" az „Igazság-ügyi rendeletek tára", é3 a „Döntvények gyűjteménye" együttesen negyedévre 2 frt 50 kr„ félévre 5 frt, egész évre 10 frt. Az előfizetési pénzek bér mentesen és vidékről postautalvány utján kéretnek beküldetni. A „Magyar Themis" kiadó-hivatala, az »Athenaeum« Budapest, IV., barátok-tere 3. sz. Legközelebbi csődbejelentést határidők: (Oki. 21-181 okt. 28-ig.) Özv. Harácsek Béláné sz.-németi tsz. okt. 21. 22. 23. (208). — Dr. Horváth József miskolczi tsz. okt. 23. 24. 25. (195). — Gr. Dégenfeld Gusztáv debreczeni tsz. okt. 27. 28. 29. (174). — Grüllfcld Lipót n.-kanizsai tsz. okt. 27. 28. 29. (202). — Kramer Hermán s neje Lövi Katalin bpesti e. f. kir. tsz. okt. 27. 28. 29. (213). — Néh. Goldschmldt Jakab veszprémi tsz. okt. 27. 28. 29. (218). Kivonat a „Budapesti Közlöny'-'bőL RSviditések: bh. = benyújtási határidő és bejelentés határidő ; vh. = végrehajtó; i. =. I ideiglenes; t. = tömeggondnok; p. = perügyeló*. A hirdetmények elején vagy végén levő számok j a „Bpesti Közlöny* azon szamát jelentik, melyben a hirdetmény először megjelent. A brassói üiryvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Dr. irWss Ignác: ügyvéd, a kolozsvári ügyvédi kamara területéről történt átköltözése folytán, a kamara lajstromába fölvétetett. A brassói Ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, hogy Varga Mihály maksai ügyvéd, önkénytes lemondása folytán, a kamara lajstromából kitöröltetett. A székesfehérvári ügyvédi kamara részéről közhirré tétetik, miszerint Szili/ Zoltán devecseri lakos ügyvéd, a kamara területéről Győrbe történt elköltözése folytán, a kamara ügyvédi lajstromából kitörültetett; továbbá, hogy ugyanabba Dr. Ráday Lajos és Dr. Filller Bálint ügyvédek Székesfehérvár székhelylyel folytatólag fölvétettek. A kolozsvári ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, hogy Dr Iiálz László tordai ügyvéd, folyó évi szeptember 29-én történt elhalálozása folytán a kamara ügyvédi lajstromából kitörültetett s halaszthatUn teendői teljesítésére gondnokká Mészáros János tordai ügyvéd rendeltetett ki. A. balassagyarmati üiryvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, hogy Bodnár Dezső b.-gyarmati ügyvéd, a kamara lajstromából saját kérelmére kitörültetett. A maros-vásárhelyi ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, hogy QySrfi Pető ügyvéd, szókhelyét Brassóból Maros-Vásárhelyre tévén át, a kamara névjegyzékébe folytatólag fölvétetett. Csődök: Gindl Alajos pécsi ker. ellen e tsz. által; bh. s hitelezők összejöv. nov. 13. 14. 15. ; p. Kis József, i. t. Haksch Emil; végi. t. s csőiválasztm. "választása nov. 17. (232).— Jancsó Albert s.-szt.-györgyi szabó ellen k.-vasárhelyi tsz. által ; bh. nov. 30. ; p. Zayzon Lázár, helyettese Jancsó Mihály, i. t. Kelemen Lajos ; végi. t. s < södválasztm. választása decz. 15. (235). — JaceuiailN Károly bpesti hivatalnok ellen e. f. kir. tsz. által; bh. s hitelezők összejöv. okt. 29. 30. 31. • i. t. és p. Antal Ignácz : végi. t. s csődválasztm. választása okt. 31. (235).