Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 3. szám - A saját részvények megszerzésének és zálogbavételének tilalma. 1. [r.]

— 17 ­egyáltalán megengedtetik : ugyanazon határozatokuak megtartása mellett a részvényszerzés utján eszközölt tőkeleszállítás is megengedtetik. A saját részvényeknek megszerzése tehát nem eo ipso tar­talmaz tőkeleszállítást. Nem p. o. azoknak sub titulo donationis, here­ditatis stb. történő megszerzése. A részvénytársaság is lehet p. o. örö­kös és mint ilyen örökölheti saját részvényeit. Sem ez, sem az ajándo­kul-fogadás nem szállítaná le alaptőkéjét, feltéve, hogy a kérdéses sa­ját részvények után a szabályszerű befizetések megtörténtek. Tőkele­szállítást tartalmaz azonban kétségtelenül a részvényeknek viszteher mellett való megszerzése m a g á b a n véve, p. o. a vétel mint ilyen. Ha valamennyi részvényestől részvényeik összevásároltatnának a befi­zetéseknek megfelelő vételár mellett: az alaptőke helyébe a visszaszolgáltatott részvények pap ir tömege lépne. A hitelezők megköszönnék a cserét. Egyes részvények bevásárlásánál az alap­tőke ré s z b e n változnék értéktelen papirossá. Hogy a bevásárlott részvények utóbb ismét eladatván, a papiros újonnan tőkévé változnék, nem ellenvetés, mert egyrészt csak bizonytalan lehetőség, másrészt pe­dig csak a részvények vétele és a vételár lefizetése által előidézett je­lenlegi vagyonállapot jön tekintetbe. Ámde bizonyos körűimé­nyekközött még a viszteher mellett való megszerzés, a vétel sem képez valóságos tőkeleszállítást. Nem p. o. a bizományi vétel. Sőt a szállítási szerződés teljesitése czéljából történő vétel sem. Kiváltkép ha a vevő már előzetesen lefizette a társaságnak a vételárt. De ha nem is anticipálta a fizetést, mégis a mennyivel diminuáltatik az alaptőke a be­vásárlás folytán, annyival üti azt helyre a vevőnek a szállítás után tel­jesítendő, de már fenálló kötelezettsége. Hogy képez-e tehát a vétel tő­keleszállítást és ennek folytán a tilalom alá esik-e, a concret körülmé­nyektől fog függni, melyek ez okból mindig elébb gondos nyomozás tár­gyává teendők. A saját részvényeknek z á 1 o g b a-v étele pedig egyátalán csak in eventum képez tőkeleszállítást. Vagyis csak akkor, ha kényszerel­adásra kerülvén a sor, a társaság nagyobb veszteségek elkerülése vé­gett kénytelen azokat megtartani. Rendesen tehát a hitelezéssel egyide­jűleg történő kézi zálogba-vétel, az u. n. depot-ügylet. De itt már az eventualis tőkeleszállítás is tiltatik. Nem tartalmaz azonban tőkele­szállítást a birói zálog megszerzése vagy a hitelezés után esetleg tör­ténő zálogba-vétel. A tilalom megszegésének jogkövetkezményeire — e felette fon­tos, de a 161. §. által expressis verbis csak részben megoldott kérdésre — még visszatérek. Alaptalanul vagy csalárd módon kinyert biztosítás elleni jogvédelemről. (S. S.) A ki ellen biztosítás elrendeltetett és foganatosíttatott, a biztosítási végzés ellen 8 nap alatt kifogáss al élhet. Csak az részesül ily jogvédelemben, a ki tényleg tartozik, s hiteiezőjének a biztosí­tás foganatosítása előtt zálogilag s eléggé fedeze­tet adott. Akifogások kizárólagos módját képezik a jogorvoslat­nak, semmiségi panasznak helye sincs. Érdekes szakasz a pprdts 344. §-a. Érdekes a döntvény, mely azt per analysim tovább fejti. Felvetjük a kérdést, mily jogorvoslat létezik annak számára, ki ellen a biztosítás anyagilag alaptalanul lett elrendelve? Ki nem bi­zonyíthatja, hogy általa »a követelés már előbb zálogilag s eléggé fe­dezve volt*, mert ellene p. o. követelés fen sem áll ? Két esetet ho­zunk fel. a) A. teljes hitelt érdemlő alakban kiállított hamis okirat alap­ján B. ellen biztosítást rendeltet és foganatosíttat. B., ki A.-val soha jogi összeköttetésben nem is állott, egy szép reggel executióval lépetik meg, egy oly felperes által, kit sohasem ismert, oly követelés alapján, melylyel soha sem tartozott. b) A. tartozik B.-nek lOOOfrttal. Oly körülmények állnak be adós vagyoni viszonyaiban, melyek folytán B. veszélyeztettnek tartja köve­telését. Biztosítást szeretne nyerni. De még nem forog fen végrehajtás B. elleD, a veszély valószínűségére nézve még okmányszerü bizonyíték nem kapható. Erre A. fordul egy furfangos zugirászhoz, kinek tanácsa alap­ján hitelező tegyük a következőt eszközli. Nem létező bérbeadó álneve alatt költött lejárt bérleti követe lésre nézve kér sommás uton biztosí­tást. Ez a 339. §. alapján elrendeltetik. Egy nap müve. Az igy kinyert biztosítási végzést szépen elteszi fiókjába. Nem foganatosítja. De azon­nal veszélyt igazoló okiratot állíttat ki magának az álelőadás által «lső izben kieszközölt biztosítás elrendelése alapján s ezen veszélybi­zonyitvány producálása mellett valódi követelésére nézve másnap már biztosítást kér s nyer az erre illetékes bíróságtól. A feltett esetek egyikében sem élhet a biztosítási végrehajtást szenvedett fél kifogással, mert nem bizonyíthatja, hogy már zálogilag s eléggé biztosította e követelést. Semmiségi panaszszal sem élhet az elrendelő végzés ellen (Dtár I. §. 12.). Már pedig a biztositásnak per megindítása előtt is helye lévén, és a zárlatnál adoptált azon intézkedés, miszerint a zárlati végzés kézbesítésétől számítva 30 nap után e zárlat az ellenfél egyszerű kérelmére megszüntetendő, ha a per időközben meg nem indíttatott, a biztositásra nézve el nem fogadtat­ván : igy azon felette érdekes jogi állapot áll elő, miszerint a biztosí­tási végrehajtást szenvedett a hamis okirat avagy jogtalanul szerzett veszélyigazoló okirat alapján ellene alaptalanul kieszközölt biztosítást védtelenül eltűrni tartozik. Kezei kötvék. A 344. §. s az ezt körül­bástyázó loyalis döntvény biztos várt képeznek, melyből a rosz­hiszemüség bátran lövöldözhet. És ezen állapot tarthat in infinitum, a prt.-szerü praescriptió 3 évi határidejének utolsó pillanatáig. Alperes vagyona lezálogolva, talán transferálva hever; felperes pedig — megelégszik a biztosítással; nem is szándékolt egyebet, pert nem is indít. Mily viszás következményekkel járhat ez, ha tekintetbe veszszük a biztosítással rendszerint járó súlyos vagyonhátrányokat és kellemet­lenségeket ! Kérdés, mily módon segíthet magán ily esetekben a jogtala­nul megtámadott ? Indítson felhívási pert a biztosítást eszközlő fél ellen ? Indítson e bűnvádi eljárást ellene? Mindkét esetben azoknak végleges elintézéséig vagyona a biztosítástól sújtva maradna. De még azok joge­rejü elintézése után is alig construálható oly visszaható eljárás, mely által a biztosítást elrendelt bíróságnak előbbi és jogerőben levő intéz­kedése ily más bíróság által más ügyben hozott határozata folytán feloldassék. Véleményünk szerint kell, hogy a biztosítási végrehajtást rendelő végzés érdeme ellen engedtessék felébb ez és, melyben, miután a megtámadt végzés ex primo decreto a fél meghallgatása nélkül ho­zatott: uj körülmények, kifogások és bizonyítékok producálhatók. Te­kintettel pedig az uj perrendtartás tárgyában készülő javaslatra, czól­szerünek tartjuk figyelmeztetni, miszerint a biztositásnál is he­lyén való volna egyrészt a zárlatnál felvett 335. §., melynélfogva a per megindítása előtt kért biztosítás esetében a per rövid záros határidő alatt megindítandó volna, s másrészt a vég­rehajtás korlátozása vagy felfüggesztése esetére felvett 376. §., hogy t. i. azon fél, ki a biztosítás elrendelé­sét hamis ürügy alatt vagy valótlan körülmény előadása által eszkö­zölte : az okozott kár és költség megtérítésén felül mint csaló büntet­tessék, mivégett a bíróság a kellő intézkedéseket hivatalból teljesíteni tartozzék. Az ügyvédi kamarákból. Az egri ügyvédi kamara felirata a bagatell-törvény módosítása tárgyában. Nagyméltóságú magyar királyi igazságügyminiszter ur! Az egri ügyvédi kamara a kisebb polgári peres ügyeket szabá­lyozó 1877. 22. t.-cz. eltörlésének indokolt szükségét látván, tisztelet­tel kérjük Nagyméltóságodat, méltóztassék ezen törvénynek hatályon kivül helyezésére törvényjavaslatot benyújtani. Azonban addig is, míg ezen óhajtott idő bekövetkeznék, szüksé­gesnek látjuk az 1877. évi 22. t.-cz. némely szakaszainak megváltozta­tását — nem annyira csak az ügyvédek, hanem a hitelező közönség érdekében is kérelmezni. Ezen változtatások a birói illetőség-, az ügyvédi képviselet-, a jogorvoslat-, és végrehajtásra irányulnak, és mély tisztelettel kérjük Nagyméltóságodat, kegyeskedjék a következő módosításokat elfogadni s ez iránt a törvényhozásnak javaslatot beterjeszteni. A 15-ik §. első bekezdése ekként módositattnék : » A birói illetőséget rendszerint az alperes lakhelye, vagy ha állan­dó lakhelylyel nem bir, tartózkodási helye; jogi személyek, testületek közintézetek, részvénytársulatok, szövetkezeteknél, ügyvédi és közjegy­zői kamaráknál ezek dijai behajtása tekintetében ezek székhelye sza­bályozzam A második és harmadik bekezdés érintetlenül marad. Ezután uj bekezdéssel következnék: »Két évnél nem idősebb szám­labeli követelések behajtására a számlát kiállító lakhelyén lévő bíró­ság is illetékes*, ezen szakasz többi része érintetlenül marad. A 28-ik §. első bekezdése helyett javaslatba hozatik : »28-ik §. Felperes személyesen vagy a 34. §-ban megnevezettek által, vagy végre ügyvédi képviselet mellett, szóval vagy írásban ter­jesztheti elő panaszát*. E §. többi része megmarad. A 36-ik §. helyett a következő újból szövegezett szakasz jönne: »36-ik §. A meghatalmazott költségei és dijai, ha a meghatal­mazott ügyvéd a pervesztes fél ellen, a pervesztes meghatalmazottjá­nak költségei és dijai pedig saját fele ellen Ítéltetnek meg; ellenben ha a meghatalmazott nem ügyvéd, ugy csakis a költségek Ítéltetnek meg.

Next

/
Thumbnails
Contents