Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 40. szám - A bűnvádi eljárás tervezete

— 315 — és ezen szavak helyett : ^hatályukat vesztik* lenne teendő: »erejöket ( vesztik*. Atizenkilenczedik szakasznál a bizottság víiltozást nem javasolt. Azon indítványt, hogy a mellékbüntetések tartamának ezen sza- | kasz értelmében leendő leszállítása az administrativ hatóságokra és nem a bíróságokra bizassék, a bizottság nem pártolta. A huszadik szakasznál a bizottság változást nem javasolt. A bűnvádi eljárás tervezete közeledik befejeztékez. Nagyszabású munkálat, mely méltón sorakozik elődjéhez, az anyagi büntető-törvénykönyvhez. Részletesen csak annak közzététele után fogunk hozzászólhatni. Azt már is örömmel constatálhatjuk, hogy a haladt tudomány szellemében nagy avatottsággal készült és végkép szakit azon avult ideákkal, melyek mai eljárásukat uralják. Némely részleteit a következőkben közöljük: A tettenkapást szorosan körülírja a javaslat. Tettenkapás az is, ha valaki a tett elkövetése után a rajtérők, vagy azok által üldözve fogatik el, kiket csak felhívtak az üldözésre. Tettenkapásnak tekintendő, ha valaki a tett elkövetése után rögtön az elkövetésnél használt eszközök birtokában van. A tettenkapás esetében az eifogatást min- i denki eszközölheti. Kiválók és minden eddigi törvény intézkedéseinél behatóbbak I a javaslatnak a vizsgálati fogságra vonatkozó szabályai. A büntető eljárásnak a személyes szabadságot illetőleg legfontosabb kérdése: mikor rendelhető és rendelendő el a vizsgálati fogság ? 1 Elrendelhető, ha arra mutató tények (tehát nem puszta gyanuokok) forognak fen: hogy a vádlott megszökésre intézkedéseket tett; ha szintén tények mutatják, hogy a bűntett nyomait megakarja semmisíteni, hogy a tanukat, részeseket vagy szakértőket, hamis bizonyításra akarja birni, vagy ha állandó lakással, vagy tartózkodási helylyel nem bir. A külföldivel szemben azonban a javaslat is elégségesnek tartja a puszta gyanuokokat, és nem követel tényeket. A javaslat megjelöli azon eseteket is, mikor a vizsgálati fogság elrendelendő. Ez esetek száma csak kettő, ha a bűntettre, mely miatt valaki vádolva van, 1. halál-, 2. legalább tiz évi szabadságvesztésbüntetés szabandó ki (tehát a gyilkosság, rablógyilkosság, felségsértés, szóval a legeslegsulyosabb büntettek esetében). A vizsgálati fogságot elrendelő határozatban megemlítendő, vajon e fogság tartama alatt szabad-e vádlottnak védőjével vagy másokkal, hatósági közegek jelen-nem-létében, érintkezni és szabad-e neki ellenőrzés nélkül levelezni. A vizsgálati fogságot elrendelő végzés, mihelyt kihirdettetett, foganatosítandó, de ugy a végzés, mint az iratok rögtön a vádtanács i elé terjesztendök. | A terhelt (a javaslat megkülönböztetést tesz a gyanúsított, ter- | helt és vádlott közt. megfelelőleg az olasz imputató és accusató-nak) a vádtanácscsal közvetlenül érintkezik, ehhez közvetlenül panaszt nyújthat be a vizsgálati fogságot elrendelő határozatellen. A vádtanács a kir. ügyész, a terhelt s illetőleg \édőjének meghallgatása után határoz, mikor aztán vagy helybenhagyja, vagy megsemmisíti a vizsgálati fogságra szóló határozatot, vagy megváltoztatjaannak egyes intézke- j déseit. ; A javaslat több §-a intézkedik az iránt, hogy a vizsgálati fogoly I lehető kiméletes bánásmódban részesítendő. A vizsgálati fogolynak, illetőleg védőjének szabadságában áll 15 naptól 15 napra kérni a vádtanácsnál a fogság megszüntetését. A vádtanács a kérvény beérkeztétől számítandó öt nap alatt, a terhelt és védőjének meghallgatása mellett, dönti el a kérdést: fená)l-e még az ok, mely szükségessé tette a vizsgálati fogságot? Még figyelemre méltóbb azon intézkedés, mely szerint a vádtanács, a terhelt kérvénye nélkül is tartozik minden hóban betekintést, illetve meggyőződést szerezni a vizsgálati ügy mibenlétéről. Legfontosabb azonban a következő intézkedés: Ha a vizsgálatot elrendelő végzés a vádtanács elé felebbeztetett s a vádtanács a végzést njolcz nap alatt meg nem erősítette, a vádlott azonnal szabadon bocsátandó. A javaslat ez intézkedés által megakarja gátolni, hogy a törvényszék késedelmeskedése vagy hanyagsága a vizsgálati fogság szükségtelen meghosszabbítását idézze elő. Ha megszűnik az ok a vizsgálati fogságra, a fogság, vagy ha feleslegessé válnak a szabadérintkezés, levelezés stb.-re vonatkozó megszorítások, ezek szüntetendők meg. A biztosíték szintén megszüntetheti a vizsgálati fogságot azon esetekben, midőn a vizsgálati fogság elrendelhető; mikor azonban e fogság elrendelendő, csak azon esetben, ha a kir. ügyész sem a szabadon bocsátás, sem a biztosíték összege ellen nem tesz kifogást. E szerint tehát még a legsúlyosabb büntettek eseteiben is helye lehet a biztosíték mellett való szabadonhag)ásnak. Korlátozást a javaslat a kir. ügyész beleegyezésén kivül még az által állapit meg, hogy megköveteli, miszerint a vádtanács ide vonatkozó határozatát egyhangúlag hozza. Ha tehát egyetlen szavazat ellene van a szabadonbocsátásnak, a vizsgálati fogság (előleges letartóztatás) fenmarad. A biztosíték összegét a vádtanács állapítja meg; de csak a kir ügyész meghallgatása mellett határoz. A káros fél, ha a biztosíték mellett szabadon hagyott vádlott megszökik, első sorban a biztositékösszegből követelhet kárpótlást. Az államtól a biztositékösszegen tul mit sem követelhet. A vizsgálati fogság három hónapon tul nem tarthat tekintet nélkül arra, vajon befejeztetett-e a vizsgálat vagy sem. Ez intézkedés által a javaslat betetőzi a személyes szabadság védelmét. A törvényszék a vizsgálat be nem fejezésének czimén nem hosszabbithatja meg a fogságot három hónapon tul, mely idő bármely vizsgálat befejezésére elégségesnek mutatkozik. Az elővizsgálat alatti első részleges kihallgatásnál sem a kir. ügyész, sem a védő ügyvéd nem lehetnek jelen. A kényszer és erőszak teljes kizárása mellett a javaslat még az ijesztgetést s kifárasztást sem engedi meg; sőt még azt sem türi, hogy a kihallgatás gyakori és szokatlan időben, p. o. éjjel való ismétlése által befolyásoltassák a terhelt vallomássa. Ha a terhelt minden választ megtagad, a válaszadásra nem kényszeríthető, de hallgatása nem akadályozza a további eljárást; sőt tudtára adandó, hogy ez által a gyanuokok meggyengítésétől és esetleg védelmétől fosztja meg magát. Az elővizsgálat befejezté után a vádirat előterjesztése következik. A terheltnek vagj védőjének joga van az elővizsgálat alatt felmerült összes ügyiratokat áttekinteni. A terhelt a vádiratra, kézbesítésétől számított 8 nap alatt, észrevételeket adhat be a vádtanácshoz. A vádtanács határozat hozatalát a terheltnek a tárgyaláson való meg nem jelenése nem akadályozza. E tárgyaláson a kir. ügyész előterjeszti a tényállást, indítványt tesz a cselekvény minőségéhez képest a birói illetőség tekintetében, hogy t. i. a kir. törvényszék vagy a járásbíróság elé tartozik-e az ügy; befejezésül pedig oly értelmű inditványt tesz, hogy a terhelt bűntett (és mily bűntett) vagy vétség miatt vád alá helyezendő. A vádtanács, mielőtt a vád alá helyezés kérdésében határozna, elrendelheti a vizsgálat kiegészítését. A vádtanács elfogadhatja vagy elutasíthatja a kir. ügyész indítványát. De elfogadhatja azt részben is és részben visszautasíthatja. A kir. ügyésznek sem indítványához, sem minősítéséhez nincs kötve a tanács, például, ha a kir. ügyész lopás miatt kéri vád alá helyeztetni a terheltet, a vádtanács vád alá helyezheti ezt sikkasztás miatt. De tul is mehet a vádon. P. o. a királyi ügyész a lopás czimét indítványozza s a vádtanács rablás miatt helyezheti vád alá a terheltet. A bűnvádi per további folyamára vonatkozólag megjegyezzük, hogy a javaslatban két stádium különböztethető meg a rendszer szempontjából is. Az első stádium tart a vád alá helyezési határozatig. Ez a stádium vegyes eljáráson alapszik. A kir. ügyész, a magánpanaszos vádol. De a bíróság is vádolhat, amennyiben a vádtanács nincs kötve I a vádnak sem cziméhez, sem terjedelméhez. Ha valakit lopás miatt ! vádolnak, a ténykörülményekhez képest vád alá helyezheti p. o. rabI lás miatt. A vád alá helyezés stádiumán tul azonban, tehát a második stádiumban, az eljárás a tiszta vád rend szer jellegével bír. A főtárgyaláson van az egész eljárás súlypontja. Itt mérkőzik a teljesen egvenjogu védelem a váddal. A fótargyalásnál a bíróság kötve van a v.ulhoz. Ez a kérdés képezi a modern böntetőjogi tudomány és legislatió legszebb s egyszersmind legvitásabb problémáját. Különféleképen oldják meg azt nemcsak a szerzők, hanem a törvényhozók is. Az 1873-diki osztrák büntető eljárás 262. §-a e pontnál szakit a vádrendszerrel, s a bíróságot felhatalmazza, hogy ha, más büntettet lát fenforogni, mint melynek czimét a vád indítványozza, s miután az esetleges elnapolási indítvány felett határozott, jogi meggyőződése szerint hozhat ítéletet. A mi eljárási javaslatunk e pontnál igen nevezetes intézkedést tartalmaz. A birót ez a javaslat sem kényszeríti, hogy jogi meggyőződésének ellenére minősítse a vádbeli cselekvényt. Kimondhatja p. o. a rablásban bűnösnek azt, kit a vád csak lopás miatt akart felelősségre vonatni: de nem alkalmazhat az i n d i t v á n y o z o 11 bűntett büntetésénél súlyosabb büute ést; tehát bár rablásban mondja ki a lopás miatt vádoltat bűnösnek, rá csak a lopás büntetését alkalmazhatja, szabadságában állván felmenni egész maximumig ; szóval tiszteletben tartja a biró meggyőződését, de védi a vádlott érdekét és fentartja lényegében a vádrendszert e legfontosabb momentumában is. A javaslat Mebbezési rendszere gyökeres ujitás, s eltér a többi bűnvádi eljárástól már azért is, mert nem lesznek bűnügyi esküdtszékeink. A fontosabb bűnügyekben másodfokú bíróságot a kir. táblák fognak képezni, melyek közvetlenség alapján mondanak Ítéletet. Mivel azonban a per teljes ismétlése a legtöbb esetben nemcsak felesleges, hanem — mindenkor — felettébb költséges is lenne, a javaslat a közvetlen tárgyalást csak az Ítéletnek felebbezéssel megtámadott részeire rendeli el. »E—>•.« Különfélék. — „Ungarische Gericlitslialle'' czimü folyóirat első száma megjelent. Meleg hangon tartott programmban fejti ki a szerkesztőség, mit vesz czélba s mily eszközökkel fog törekedni czélja felé. Sok szép eszme csillog a zászlóról, melyet kitűz. A lap feletti Ítéletünket azonban nem akarjuk az első számra alapítani. Várjuk további működését. — A polgári házasságról törvényjavaslatot készített S z t e h 1 o Kornél budapesti ügyvéd. A dolgozat nyomtatásban is megjelent Grill könyvkereskedőnél. Az általános indokolás következő passusai jelzik a javaslat vezérelveit: