Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)
1879 / 38. szám
külön mellékletek : a „Döntvények gyűjteménye“ MAGYAR az „Igazságügyi rendeletek tára“ és az „Igazság- üdOIlZeieSl dlíilv ügyi törvények anyaggyüjteménynyel“. _____________________________________________________ _____ ______ ... ... .... mmr—■■———-ymmmr——w—• * -v * (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmen A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések f B * B B B J ' H H 1 és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendők. B B B B i B B B a „Magyar Themis“, a „Döntvények gyűjteménye“ B---------B B_^ / B B es az „Igazságügyi rendeletek tára“ czimü mel““ B ^B B ^ | / B B lékletekkel együttesen: egész évre 10 forint, Szerkesztőség: Nagy korona-utcza 14. sz. ■ ■ ■ | ' Á I W I ■ W J ,élé,re 5 (orint' neg,edévre 2 ,orint 50 kr— — __JÜIL______A T Az előfizetési pénzek bérmentesen, vidékről ., . . ... « legczélszerübben postauta lvánv utján Kiadó-hivatal: IV. baratok-tere 3. sz. kawendók. A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum“ részvénytársaság. TARTALOM: A magyar büntető-törvénykönyvek életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat. — A köteles rész. Dr. Del l’A d a m i Rezső ügyvédtől. — Jogirodalom. (Revue de droit international et de législation comparée. X. kötet. 1878.) Dr. Nagy Ferencz budapesti egyetemi magántanártól. — A végrehajtási zálogjog kezdetéről ingatlanoknál. (Z.) — A polg. prdts 297. §. 15. pontjára alapított semmiségi panasz elbírálása. (—k. —s.) — Levél a szerkesztőhöz. (R. E. S.) — Különfélék. — Legközelebbi csődbejelentési batáridők. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet: A »Döntvények gyűjteményének egy ive. Kileiiezedik évfolyam. 38. szám. Budapest, 1879. September 18. A magyar büntető-törvénykönyvek életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat .*) A tervezet 3. és 4. §-ai az uj büntető-törvénykönyvek intézkedései körébe nem eső eddigi büntető határozmányok- kal foglalkoznak; az a tulajdonképeni justiz-ügyieket (u. i. melyeknek alkalmazása a királyi biróságok előtti büntető eljárás tárgyát képezte,) hatályon kivül helyezőleg, ez az ad- ministrativ-ügyieket (u. i. melyeknek alkalmazása nem a királyi biróságok előtti büntető eljárás tárgyát képezi,) hatályukban érintetlenül hagyottaknak nyilvánitólag. Abbeli nézetünk helyességét feltéve, miszerint az uj büntető-törvénykönyveket megelőző büntető határozmányok már a bűntettekről és vétségekről szóló btk. 1. §-a, illetőleg a kihágásokról szóló btk. 1. §-ának derogatorius erejénél fogva tekintendők hatályon kivül helyezetteknek, és pedig nemcsak azok, melyek az uj büntető-törvénykönyvek intézkedéseinek tárgyát képezik, hanem azok is, melyek felvételre nem találtak: a tervezet 3. §-ában foglalt általános abrogatorius záradék nyilvánvalóan nem kevésbbé felesleges és mellőzhető declaratio, mint a tervezet 2. § ában foglalt általános abrogatorius záradék. Bűntettet, vétséget vagy kihágást csak azon cselekmény képez, melyet az uj codexek annak nyilvánítanak. Melyet ezek nem annak nyilvánítanak, vagy annak nem nyilvánítanak: criminalis megtorlás alá nem eshet. A tervezet 3. §-ában foglalt záradék annyiban mégis birhatna jelentőséggel, a mennyiben az uj büntető-törvénykönyvek megszüntető erejét, vagyis exclusiv uralmuknak határát tüzetesebben megvonni igyekszik az által, hogy felállítja azon tételes szempontokat, melyek szerint Ítélendő meg, vajon az eddigi jogállapotban mi szerepelt mint justiz-ügyi törvény- vényellenesség, mi volt tulajdonképeni bűnvádi ügy, hogy mily eddigi büntető határozmányokban sújtott cselekmények felelnek meg az uj codexekben felállított általános catego- riáknak, szóval tekintethetők bűntettnek, vétségnek, vagy kihágásnak. Azonban mint a fentebbiekben kimutatni meg- kisérlettük, a záradék e részbeni jelentőségében sem felel meg a kimeritő és átfoglaló abrogatio érdekének. A tervezet 3. §-át feleslegessé teszi annak 4. §-a, vagy megfordítva a tervezet 4. §-át feleslegessé teszi annak 3. §-a. Egyik vagy a másik minden esetre mellőzhető. A 3. §. positiv formulázásban mondja azt, a mit a 4. §. negativ formu- lázásban mond. Ha a 3. §. szeiűnt hatályon kivül helyeztetnek: csak a justiz-ügyi büntető határozmányok, magától értetődik, hogy érintetlenül maradnak a nem-justiz-ügyi büntető határozmányok. Ha a 4. §. szerint nem érintetnek: csak az administrativ-ügyi büntető határozmányok, magától értetődik, hogy hatályon kivül helyeztetnek a nem-administra- tivügyi, vagyis a justiz-ügyi büntető határozmányok. A mit a 3. §-ban foglalt abrogatorius záradék nem abrogál, az sal- vificáltnak tekintendő úgyis; a mit a 4. §-ban foglalt salvi- ficatorius záradék nem salviíicál, az abrogáltnak tekintendő úgyis. Az életbeléptetési törvény bár természetképemen merőn declaratorius jellegű intézkedéseket is vesz fel, de nem lehet mégsem feladata, egy és ugyanazon dolgot majd positiv majd negativ szövegezésben declarálni — a gyengébb értelműek kedvéért. A tervezet 3. és 4. §-ai a múlt évi kormány tervezet III., X., és XIII. czikkeit akarják és vélik reproducálni. A három czikk két szakaszba történt összeolvasztásának azonban a következő csaknem komikus abrogatio lett a következménye. A múlt évi kormánytervezet III. czikke szerint hatályon kivül helyeztetnek a jutiz-ügyi büntető határozmányok; XIII. czikke szerint érintetlenül maradnak az n l- minisztrativ-ügyi büntető határozmányok. A X. czikk szerint azonban a III. czikkben foglalt abrogatorius záradék erejénél fogva in complexu megszüntetett justiz-ügyi büntető határozmányok közül: az uj codexek intézkedéseinek tárgyaira nem vonatkozó korábbi justiz-ügyi miniszteri rendeletek mintegy kivételesen hatályukban fentartatnak. Vagyis miután a kihágásokról szóló btk. 1. §-a értelmében a miniszteri rendelet a kihágások körét illetőleg ezentúl is bizonyos megszorításokkal, nevezetesen a mennyiben csupán valamely rendőri tilalomnak vagy rendelkezésnek megszegését minősiti kihágásnak, és a mennyiben a törvénynyel összeütköző intézkedést nem állapit meg, jogforrás marad: a múlt évi kormánytervezet szükségesnek látta, a kihágásokról szóló büntető codex hatálybaléptét. megelőzőleg kiadott idevonatkozó, azaz a kihágások categoriája alá eső cselekményekre büntetést határozó s illetőleg a kihágásokról szóló btk. 1. és 7. §-aiban foglalt megszorításoknak megfelelő miniszteri rendeleteket, nehogy különben a III. czikk átalános záradékának erejénél fogva hatályon kivül helyezetteknek legyenek tekintendők, érvényükben kifejezetten fentartani. A jelenlegi tervezet, a mint ez intézkedéseinek összefüggéséből kiderül, nem annyira öntudatosan, mint inkább a múlt évi tervezet kérdéses X. czikke intentiójá- nak félreértéséből, talán az említett három czikk két szakaszba való összeolvasztásának nehézségei következtében is, a szóban forgó nagy fontosságú salvificatorius záradékot nem vette fel. Következőleg alakulnának e szerint a dolgok a jelenlegi tervezet 3. és 4. §-ai alapjáról. A 3. §. szerint in complexu hatályon kivül helyeztetnének a justiz-ügyi büntető határozmányok. A 4. §. szerint in complexu hatályban maradnának az administrativ-ügyi büntető határozmányok. De minthogy a 3. §-ban foglalt átalános abrogatorius záradék alól a fentebbiekben körülirt eddigi miniszteri rendeleteket illetőleg a tervezet kivételt kifejezetten nem tesz, és minthogy természetesen az administrativ-ügyi büntető ha- tározmányokat illetőleg a 4. §-ban foglalt salvificatorius záradék nem vonatkoztathatik a justiz-ügyi miniszteri rendeletekre : világos, hogy abrogáltaknak lennének tekintendők azon justiz-ügyi miniszteri rendeletek is, melyek, ha a kihágásokig szóló btk. hatálybaléptét követő leg adatnának ki, mert a nevezett codex e részbeni feltételeinek megfelel*) Az előbbi czikket 1. a 34. és 35. számokban. Szerk.
