Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 37. szám - A lefoglalt ingók áthelyezésének kérdéséhez

— 288 — vélelmekre fektetendő'; mert a jogi elővélelmek ép oly erős bizonyítékokat szolgáltatnak, mint a többi bizonyítási eszközök és módok, és ha ellenkezőjük nincs bebizonyítva, inkább ezek alkalmazandók. Természetes elővélelmek azok, melyek a körülményekből") köztapasztalat szerint és egyszerű okoskodás folytán következtethetek. Inkább csak pótszerül használandók. De a bizonyítási tan legújabb irányánál fogva mégis czélszerübben használhatók, mint az eskü különféle nemei által történő bizonyítások. Az eskü egyrészt esetleges, mint valami koczkajáték és véletlen, másrészt teljesen észszerütlen is. Az eskü általi bizonyítás nevezetesen azon visszásságot eredményezi, hogy ellentétben a perrend egész szerkezetével perdöntő határozat hozatik, még mielőtt a peranyag megállapítva, a bizonyítási eljárás befejezve van. Igen gyakran történik ugyanis, miszerint a perorvoslatok stádiumában még vita tárgyát képezi az itéletileg szabott eskü általi bizonyítás megengedhetősége, az abban foglalt ténykörülmények relevantiája, az abból kimaradt ténykörülmények szövegbe iktatása, avagy maga az eskü szövege, a formulázás módja. Ez nemcsak bizonytalanná teszi az Ítéletben foglalt rendelkezést, hanem a permenet szerfeletti hosszitását is vonja maga után. A bizonyítási anyag fixirozását megelőző épen ezen itélethozatali mód azon további inconvenientiát szüli, hogy az ítéletnek rendelkezése határozatlanná lesz, miután számos tényekre vonatkozásban lennie és azok irányaira szétágazólag feltételesnek hangoznia kell, a mi nyilván összeütközésben van az Ítélet perrend vonta természetével és hivatásával. Az ítélet meg van hozva és mégsem tudható, vajon hát ki lesz tényleg pernyertessé. Hozzájárul ehhez, hogy a ki megesküszik, gyakran nem is látja tisztán maga előtt, mire esküszik meg ; gyakran nem érti kellően az eskü szövegét, avagy maga részéről súlyt fektetve bizonyos tényre, melyet teljesen valónak tart és melyből követelésének jogosságát leszármaztatja, a szövegbe foglalt többi ténykörülményekre nem is figyelve, leteszi az esküt, mert ezen tényt abban foglalva látja. Sok es tben pedig megesküszik nem azért, mivel az eskü által megerősítendő tény valóságáról van meggyőződve, hanem azért: mivel az ügyének igazságosságáról van meggyőződve, sa per kimenetele az eskü le- vagy le nem tételétől lett függővé téve. Azon kárhoztatandó következménynyel is jár, hogy a bíró két egymással homlokegyenest összeütköző állítással szemben kénytelen az egyik félnek odaítélni az esküt és ítéletét erre alapítani. És hamis esküvéssel vádolt fél részéről gyakran hallani azon kifogást, miszerint oly tévelyben volt, hogy azt hitte, neki az esküt le kell tennie, miután a bíróság neki az esküt megítélte, őt különbeni jogvesztés terhe mellett annak letételére utasította. Nehézséget szül és gyakran fordul elő, hogy az eskü letételére kitűzött határnapon a fél megjelenvén s az eskü szövege előtte felolvastatván, ő azt találja, hogy ügyvédje hiányosan vagy hibásan járt el az eskü szövegezésénél, vagy hogy valamely ténykörülmény iránt nem volt teljesen tisztában, mi szemben avval, hogy a perorvoslatok már kimerítve és a per kimenetele már jogerejüleg az elfogadott eskütől lett függővé téve: a legigazságosabb ügyben pervesztessé teheti a felet. Az eskü letételére megjelent fél gyakran valamely mellékes körülményt nem talál a hü valóságnak megfelelő pontossággal felvéve az eskü szövegébe, s miután jogerejüleg megállapított szöveg módosítása neki meg nem engedhető, az eskünek a meglevő alakban való letételét lelkiismeretével öss<e nem férhetőnek találván, ily mellékes körülmény folytán válhatik pervesztessé. Kevésbbé fontos, de mégis figyelemre méltatandó azon tény, hogy igen sok ember van, ki vallásosságból inkább elveszti jogos követelését, semhogy ünnepélyesen megesküdjék bíróság előtt. Evvel szemben pedig azon szomorú, de elvitázhatlan tény, miszerint ezen önmaga melletti tanúskodás ellenőrizhetlen számtalan visszaélésekre és a jogi alaknak roszhiszemü kizsákmányolásaira nyit tág ka•) Unger System IV. k. 579. 1. put. És mindettől eltekintve, azon felette fontos vitiuma van az eskü általi bizonyításnak, hogy absolute kétes értékű alapotszolgáltat az ítélet hozatalára. Valamely tény fenforgásáról az egyik lehet teljes meggyőződésben, mig egy másik azon tény iránt kételyben van, egy harmadik pedig ugyanezen tény valótlanságáról lehet teljes meggyőződésben. Tényekről nem lehet embernek absolut bizonyossága. A bizonyosság nem objectiv valami, hanem soha nem több, mint lelki impressió eredménye, metaphysikai dolog. És a bíró mindennek daczára, az esküt oly bizonyíték gyanánt köteles elfogadni, melynek absolut bizonyosság tulajdonítandó, melyre ítéletét feltétlenül tartozik alapítani. Mindezeknél fogva üdvösnek tartanók, ha ezen bizonyíték elejtésével a fenébb kifejtett eszköz alkalmaztatnék helyében. Sokkal biztosabb ennél a körülményekre és észszerű következtetésekre alapitani a bírói határozatokat. Fokozva lenne pedig ennek sikere a közvetlenség által, vagyis akkor, midőn a bíró szembe állithatja a feleket, kik ily helyzetben nem mernek annyi valótlanságot állítani, mint képviselőik, főleg a türelmes papiron. Szükséges pedig ily a körülményekre és észszerű védvekre fektetett elővélelem is, és a biró sokszor ezzel pótolhatná az esküt annál biztosabban, minél alaposabban győződhetik meg a szóváltások közben egy ik vagy másiknak gonosz szándékában. A jogi elővélelmek és a természetes elővélelmek között tehát azon fontos processuális különbség van, hogy míg az előbbiek körül a jog szigorú szabályait kell alkalmazni, az utóbbiaknál sokszor a lélektan szabályai is lehetnek döntők. Ujabb időben e természetes elővélelmeknek is nyilttér minálunk a kisebb polgári peres ügyekben való eljárás mezején az által, hogy be lett hozva a közvetlenség. Az iránylat, mely a közvetlenséget, szóbeliséget és nyilvánosságot már majdnem fél Európában megérlelte, érvényre juttatja annak bizonyítási eszközeit és módjait ott is. hol azok még nem uralkodók. A mi czélszerünek fel van ismerve a müveit világban, az önmagától hódítja meg köreit, és ha nem is talál önkénytes receptióra a hatalmi tényezők által, ellenállhatlanul nyomul előtérbe. Ámbár nincs tagadás benne, hogy oly helyen is, hol merev alakjogi szabályok megkötik a bírót, sokszor kénytelen ő ezeket letépni, másszor pedig czélszerüségből kisérli a korlátokon tágítani a végből, hogy a szabad meggyőződésnek utat törjön. De a bírói meggyőződést és a bizonyítékok szabad méltatását oly perrendtartás mellett is lehet érvényesíteni, minő p. a miénk, csakhogy akkor azon követelménynek kell eleget tennünk, melyet Savigny intőleg ekként ir elő: >Unsere Theorie muss practischer und unsere Praxis muss wissenschaftlicher werden«. A lefoglalt ingók áthelyezésének kérdéséhez. Ha a kielégítési végrehajtás foganatosítása alkalmával végrehajtató fél a lefoglalt tárgyak áthelyezését követelvén, harmadik személy a megítélt követelést cum omni causa fedező készpénzbeli összeget ajánl fel birói lététként annak biztosításául, hogy a lefoglalt tárgyak az árveréskor teljes értékben meglesznek, azoknak eltűnése vagy értékük időközbeni csökkenése esetében pedig felperesnek kielégítési alapul szolgáljon: van-e jogában ily esetben végrehajtatónak a lefoglalt ingók más helyre szállítását követelni, és illetve közönséges polgári perben semmiségi panasz, váltói eljárás alá eső peres ügyekben előterjesztés folytán megsemmisítendő-e azon eljárás, ha a végrehajtó az ilykép felajánlott letét daczára az áthelyezést foganatosította ? A. prts 401. §-a nem engedi meg foglaltató félnek az áthelyeztetést feltétlenül a végrehajtás minden esetében. Az e tárgybani döntés fen van tartva a végrehajtónak. Az áthelyezés megengedésének feltételei elöszabvák. Az idézett §. rendelkezése szerint ugyanis jogában áll a végrehajtatónak, h a a végrehajtást szenvedett félben nem bízik, vagy a helyiséget nem látja eléggé biztosnak, a lefoglalt tárgyak őrzésére zárgondnokot hozni javaslatba, vagy azokat más helyre szállíttatni, mi iránt a végrehajtó a körülményekhez képest haladéktalanul intézkedik. »A körülményekhez képest« vonatkozhatik ugyan egyszerűen arra, hogy az áthelyezés foganatosítását kellő gondossággal és mindkét peres fél érdekeinek szem előtt tartásával eszközölje.