Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 22. szám - A német ügyvédi díjszabályzat - A be nem jegyzett kültag felelősségéről

— 169 — ügyvéd minden egyes cselekménye fontossága, terjedelme s tudoraányos értékéhez képest a biró által megbiráltatik és eredményéhez képest a dij megállapíttatik; — a mérték magasságát tekintve, szem előtt tartatott, ugy mint a perköltségekről szóló törvényben is, az, hogy a jogszolgáltatás meg ne drágittassék. de viszont arra is kellett ügye'ni, hogy a jogszolgáltatás fontos közegét képező karnak fáradozásaiért ke'lő jutalom és igy méltó állás biztosittassék és függetlenebbé tétessék, mert »minél függetlenebb az ügyvédi kar, annál nagyobb befolyást fog venni haszontalan és erkölcstelen perlekedések eltávolítására és ezáltal a jogeszme megerősbitésére anépben«. A javaslat 7 fejezetből áll; az I-ső az általános határozatokról szól, miből mint érdekes kiemelendő: az 1. §., mely szerint az alkotandó törvény nemcsak a rendes bíróságok —azok, melyekre a polg. büntető és a csődperrendtartás érvényes, — előtt folyó peres, hanem a peren kivüli ügyekben járó dijakra is kiterjedi 2. §. több ügyvédnek adott megbízás közös teljesítéséért mindegyik követelheti a dijaknak teljes megtérítését; 5. §. a perirat aláírásáért (a mi többnyire büntető ügyekben szokott előfordulni) az ügyvédet ugyanazon dijak illetik, mint a mennyit annak szerkesztéseért követel-het; 7. §. saját ügyének peres utoni érvényesítése esetében a költségek megtérítésére köteles ellenfelétől az ügyvéd a dijakat és készkiadásait ugyanazon magasságig követelheti, a mely össz°g erejéig mint meghatalmazott ügyvéd kérhetné. A II. fejezet a polg. peres ügyekben járó dijakról sz ó 1 és a perköltségekről szóló törvény 8. §-a kapcsában megállapítja a 9. §. a teljes dijakat (volle Gebühren) a pertárgy értéke szerint, onnan indulván ki, hogy nagyban véve az időveszteség és szellemi erőfeszítés a tárgy fontossága és értékével fokoztatik, s igy ha a tárgy értéke 1-től bezárólag 20 markig, a dij 0 mar 20-nál több 60 » 3 » 60 > > 120 4 » 120 > s 200 » 7 » 200 > 3> 300 10 » 300 » » 450 » 14 » 450 > > 650 19 » 650 > » 900 » 24 » 900 > 1200 » 28 1200 > 1600 > 32 » 1600 > » 2100 > » > 36 » 2100 > 2700 » 40 » 2700 > 3400 » » » 44 » 3400 > » 4300 > » » 48 > 4300 » 5400 > » » 52 » 5400 » > 6700 56 > 6700 > > 8200 » » 60 » 8200 » » 10,000 » » » 64 > A többi értékosztályok fokonként 2000 markkal díjtételek pedig bezárólag 50,000 markig fokonként 4 markkal, innen 100,000-ig 3 markkal és ezen tul 2 markkal emeltetnek. 11. §. A tárgy értéke ugyanazon szabályok szerint határoztatik meg, mint a melyek a perköltségeknél érvényesek. 13. §. A 9. §-ban felsorolt díjtételek illetik az ügyvédet egészben 1. az ügyletvezetés (Greschüftsbetrieb) és a tényvázlat felvételeért (mint perilleték, Prozesgebühr), 2. szóbeli tárgyalásért (mint tárgyalási illeték, Verhandlungsgebühr), 3. közbenjárásért a pert megszüntető egyezség létrehozatalánál (mint egyezségi illeték). Ezen három nemű illetékhez következő jegyzendő meg: A perilleték magában foglalja az ügyvéd összes teendőit a per különböző stádiumaiban a szóbeli tárgyaláson kívül, különösen a tényvázlatot, minden előforduló periratok vagy írásbeli ajánlatok készítését, határnapok figyelembevételét, a mennyiben ilyenek a szóbeli tárgyaláson kivül előfordulnak, ugy a perkezeléshez szükséges érintkezést a felekkel, a bírósággal és a bírósági kiküldöttel. A tárgyalási illeték magában zárja az ügyvéd teendőit az összes szóbeli tárgyalásban az illető foknál (Instanz). Az egyezségi illeték abban leli okát, hogy az egyezség létrejöttéhez vezető tárgyalások, tanácskozások rendszerint a per alapos áttanulmányozását, hosszas kimerítő fejtegetéseket és nem csekély időmulasztást igényelnek. Ezen §. 4. pontja, ugy a 14. 16. 17. 18. és következő szakaszok arról intézkednek, hogy a 9. §-ban érintett dijak mely esetekben csak öt tized vagy csak fele részben igényelhetők és melyekben ezek egymással összeesvén, az egész díjon felül még pőtlás is jár. 25. §. A perköltségekről szóló törvény 28. §. kapcsában az átalányrendszer kifolyásaként kimondja, hogy a 13. §-ban jelzett dijak magukban zárják az ügyvéd összes teendőit az illető fok bevégeztéig (Beendigung der Instanz) és hogy ezen dijak mindegyike minden egyes fokban tekintettel a pertárgy egyes részére csak egyszer követelhető. Hogy fok alatt mi értendő, azt a perköltségekről szóló törvény 30. és 34. §-ai és ennek fonalán jelen javaslat 29. §-a határozzák meg. Az intési eljárásról a 38. §. szól. Ennél magátólértetőleg kizáratik a 13. §. alkalmazása, azonban a 9. §-ban kiszabott dijakat követelheti az ügyvéd: 1. három tizedrészben a fizetési meghagyás kieszközléseért, melybe a meghagyónak tudósítása a netalán beadott kifogásokról betudatik; 2. két tizedrészben a kifogások tételeért és 3-szor két tizedrészben a végrehajtási meghagyás (Yollstreckungsbefehl) kieszközléséért. Azonban a 2. alatti illeték az ennek folytán lefolyó perben járó perilletékbe, és a 3. alatti az arra következő végrehajtás foganatositási (Z\vang3vollstreckung) illetékbe beszámittatik a 39. és 40. §§. felosztási (Vertheilungs-) és a felszólamlási (Aufgebotsverfahren) eljárásnál a 9. §-bani dijak csak három tizedrészben járnak. A III. f e j e z e t: a c s ő d e 1 j ár á s b a n felmerülő dijak. Ezek meghatározásánál a javaslat azon nézetből indul ki, hogy az ügyvédnek a csőd folyama alatti teendői a kötelezettségi viszonyok megfejtésére, tisztába hozására kiterjedvén, ezek egy egésznek veendők ugyan, de emellett még egyes cselekmények is tekintetbe jönnek, főkép ha az ügyvéd csak egyes actusokkal bízatott meg; miért is egyáltalában a 9. 11. és 12. §§. jönnek alkalmazásba, a részletenkénti megbízásoknál pedig az 53. § szerint az által, dijak (9. §.) csak két tizedrészét követelheti a csődnyitási tárgyalásért és ha csak egy hitelezőt képvisel, öt tizedrészét ; a csődeljárás alatt tartott tárgyalásoknáli képviseletért hat tizedrész jár (54. §.); azonban egészben jár a 9. §-ban kiszabott dij az 55. §. szerint: 1. a követelések megvizsgálásáért, 2. a kényszeregyezségnéli eljárásáért és 3. a felosztási eljárásáért. 56. §. Csak két tizedrész jár, ha az ügyvéd teendője csupán a követelés bejelentésére terjed. 58. §. A substratumra nézve általános vezérelvül szolgál az, ! hogy a dijak, ha a közadós által meghatalmaztatott: az activ vagyoni állapot összege szerint, ha pedig egy hitelező részéről bízatott meg, akkor ezen hitelező követelésének értéke szerint számittatnak. IV. fejezet: büntető ügyekben járó dijak. A büntető prts szerint az ügyvéd teendői súlypontja a szóbeli tárgyalásokban keresendő, ha és a mennyiben meghatalmazása nem kizárólag az ezt megelőző eljárásra korlátoltatott ugy, hogy azon fáradság, melyet magának a tényvázlat felvételénél és az ügy jogi oldalának tanulmányozásánál vesz, csak a főtárgyaiásnál értékesíttetik, magától értetődvén, hogy e mellett még az egyes periratok, azaz írásbeli munkálatok is számításba esnek. A mérték megállapítására e tekintetben az általányrendszer alapul vétele mellett három mód uralkodik, s pedig az egyik meghatározza a dijakat a bűntett neme szerint, a másik azon bíróság categoriája (azaz vajon népbiróság = Schöffengericht, büntető kamara = Strafkammer, vagy esküdtszék illetve birodalmi törvszék) szerint, mely előtt a tárgyalás folyik, és az utolsó a bűntényre kiszabott büntetés legnagyobb mértéke szerint. A javaslat az elösoroltaknak másodikát fogadja el. A lényegesebb kiszabások a következők: 62. §. Az elsőfolyamodásu bíróságnál tartott főtárgyalásért jár a védőnek 1. ha ez a népbiróság előtt tartatik, .... 12 mark. 2. » » a büntető kamara előtt » .... 20 » 3. » » az esküdtszék vagy birodalmi törvényszék előtt tartatik 40 » 65. §. Ugyanezen fokozat szerint szabatnak a dijak, ha a tárgyalás a felfolyamodásu v. felülvizsgálati bíróságoknál tartatik. 66. §. Az előző eljárásban (Vorverfahren) a 62. §-ban felsorolt dijak fele jár. 67. §. Öt tizedrésze a 62. §-ban szabott dijaknak jár: 1. a felebbezés írásbeli igazolásáért (Rechtfertigung), 2. a felfolyamodás írásbeli indokolásáért és 3-szor az eljárás felvételét czélzó ajánlatért; ezeknél a mérték azon bíróság neme szerint határoztatik meg, a melyik elsőfolyamodásilag ítélt. V. fejezet: a k é s zk i adás o k. 75. §. írási költségek (Schreibgebühren) csak olyan periratok, okmányok, ítéletek és határozatok lemásolásáért járnak, a melyek a birósághozi beadás vagy kézbesítés végett készíttetnek. A dij a perköltségröli törv. 80. §-a által állapittatik meg. 76. §. Levelek és iratok begöngyöléseért készkiadás nem jár 77. §. Tekintettel az ügyvédi rts 18. 37. és 39. §-aira, az üzleti utazások után járnak: 1. napi dijért 12 mark, 2. éjjeli szállításért 3 mark, 3. fuvarért, melybe a málha továbbbszállitása már beszámittatik, jár: a) vasúton vagy hajón egy kilométer után 13 pf.enniug