Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 18. szám - Törvénytervezet az ügyvédrendtartás tárgyában. 10. [r.]

— 138 — naszló feleket, kik a 118. §. értelmében költségekben marasztalhatók, 100 frtig terjedő birságban marasztalhatja. Ezen birság az eljárásuak a 107. §-a esetében való megszüntetése alkalmával is alkalmazható. A birság be nem hajthatása esetében a kamara fegyelmi bíróságának megkeresésére, az illetékes büntető bíróság által, egy napot 5 frtra számítva, fogságra változtatandó át. 120. §. Ha a szabályszerüleg megidézett vádlott nem jelent meg a tárgyalásra, sem elmaradását alapos okkal nem igazolta, sem a tárgyalásra maga helyet ügyvédet nem küldött, sem pedig védelmét Írásban be nem nyújtotta: az eljárás a fenebbi szakaszok értelmében mindamellett is megtartandó, s a biróság a vizsgálat, illetve az előzmények eredményéhez képest hoz határozatot. Ha ellenben vádlott alapos okoknál fogva nem jelenhetik meg s azokat a tárgyalás megkezdése előtt írásban igazolja : a tárgyalásra uj határnap tűzendő ki. Ha a tárgyalás megtartatott és a vádlott utólag vétlen elmaradását igazolja: 15 Dap alatt a tárgyalás újbóli felvételét kérheti. Ily igazolásnak csak egyszer van helye. 121. §. A kamara fegyelmi bíróságának oly határozatai ellen, melyekre nézve jelen törvény ki nem zárja, felebbezésnek van helye. Ügyvédjelöltek azonban csak a fegyelmi tárgyaláson hozott Ítélet ellen s csak azon esetben felebbezhetnek, ha a gyakorlat meghoszszabbitása vagy a lajstromból való törlés mondatott ki. A felebbezés — indokolással vagy a nélkül — a határozat kézbesítésétől számítva 15 nap alatt adandó be a kamara fegyelmi bíróságánál. Jelen törvény 90. §-a a felebbezésre is alkalmazandó. 122. §. A felebbviteli fegyelmi birósag a felterjesztett iratok alapján határoz. 123. §. A fegyelmi biróság ítélete ellen uj bizonyítékok alapján a 79. §. második bekezdésében kiszabott elévülési idő lefolyta előtt a perújítás megengedtettetik. 124. §. Az eljáró kamara székhelyén levő kir. ügyész vagy megbízott helyettese azon határozatok ellen, melyekről értesítendő s a melyek ellen a felebbezés nincs a kamara ügyésznek fentartva, felebbezéssel élhet s e végre az iratokat megtekintheti, szóbeli tárgyaláson jelen lehet s a kamara ügyészének vádinditványa után a megfenyités iránt indítványt, ha pedig a kamara ügyésze fölmentést indítványoz, vádinditványt tehet. 125. §. Ha a fegyelmi eljárás megindítását magánfél kérelmezi, az iratokat, amennyiben az eljárást nem gátolja, megtekintheti; amenynyiben a felebbezés kizárva, vagy a kamara ügyészének fentartva nincs, felebbezéssel élhet; a vizsgálat kiegészítése iránt a szóbeli tárgyaláson a kamara ügyészének, esetleg a kir. ügyészségnek előterjesztése után indítványokat tehet. Magánfelet mindenkor csak ügyvéd képviselhet, s a meghatalmazott képviselő a fegyelmi bíróságnak bejelentendő s ily esetben a határozatok ennek kézbesítendők. A magánfél a fegyelmi eljárás folyamán őt megillető jogokat, a felebbezés s az iratok megtekiuthetésének kivételével, csak ekkép meghatalmazott ügyvéd által gyakorolhatja. Bíróságok s hatóságok a kamara székhelyén levő kir. ügyészt biz- i hatják meg képviseletükkel, s az esetben, s valamint ha a kir. ügyész hivatalból tette a feljelentést, ugyanazon jogokat gyakorolhatja, melyek a magánfelet, illetőleg képviselőjét illetik. 126. §. Csekélyebb kötelességszegés miatt megintést vagy rendreutasitást határozhat az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága: 1. midőn a panaszt vagy a feljelentést az igazolásra való felhívás, vagy annak a 93. §. a), b), c) pontjai értelmében történt mellőzése folytán intézi el; 2. midőn a 107. §. értelmében a további lépéseket megszünteti; 3. midőn a szóbeli tárgyalás befejeztével hozott ítélettel a fegyelmi vétség terhe alól való felmentést mondja ki. A 2. és 3. pont eseteiben a megintés vagy rendreutasitás ugyanazon határozatban mondandó ki, melyben a megszüntetés vagy felmentés mondatott ki. A megintett vagy rendreutasított ily határozatok ellen nem élhet felebbezéssel. A jelen szakasz első pontja esetében csak a kamara ügyészének és csak azon esetben van felebbezési joga, ha vizsgálatot vagy fegyelmi eljárást és tárgyalást indítványozott. A 2-ik és 3. pont eseteiben hozott határozatok ellen különben fenálló felebbezési jog, az által, hogy azokban egyszersmind megintés vagy rendreutasitás mondatik ki, nem érintetik. 127. §. A felebbviteli fegyelmi biróság megintést vagy rendreutasitást a 128. §-ban emiitett eset kivételével nem alkalmazhat és ha a 126. §. 2. és 3. pontjai esetében a megszüntetési vagy fegyelmi vétség alól felmentést kimondó határozatot helybenhagyja, a kamara fegyelmi bírósága által kimondott megintés vagy rendreutasitás érintetlenül marad. 128. §. A fegyelmi biróság a hozzá intézett beadványokban előforduló illetlen vagy a biróság iránti tiszteletet sértő kifejezésekért a beadvány aláíróját, illetőleg az ellenjegyző ügyvédet, minden további intézkedés vagy meghallgatás nélkül megintheti vagy rendreutasíthatja, súlyosabb esetben pedig kellő megfenyités iránt intézkedik. Az utóbbi esetben a felebbviteli fegyelmi biróság, az elsőfokú fegyelmi hatóságot utasítja a fegyelmi eljárásra vezető lépések megtételére. Ha illetlen, vagy a biróság irányában tiszteletlen cselekvény akár kifejezések, akár egyébkénti magaviselet által a tárgyalás alkalmával követtetik el: az elnök mindazok ellen, kik a biróság előtt hivataluknál fogva, vagy pedig mint felek vagy tanuk vagy szakértők megjelentek, a megintési és rendreutasitási joggal élhet, súlyosabb esetekben a kamara fegyelmi hatósága alatt állókra nézve azonnal minden előleges eljárás nélkül meghozhatók a megfelelő határozatok, másokra nézve pedig az illető fegyelmi vagy egyéb illetékes hatóságnáL tétetik meg a feljelentés. Az elnök ezeken kívül szükség esetén az illetlen, tiszteletlen vagy rendzavaró magaviseletüeket a tárgyalásról kiutasíthatja. Az ezen szakasz értelmében hozott határo/.atok közül egyedül azon határozat ellen van felebbezésnek helye, melyben a 78. §-ban emiitett büntetések valamelyike mondatott ki. 129. §. Ha a fegyelmi biróság ugy véli, hogy a panasz vagy feljelentés tárgya oly cselekvény vagy mulasztás, mely a büntető törvényekbe ütközik, vagy később oly jelenségek merülnek fel, melyekre nézve bűnvádi eljárásnak van helye, az ügyet akár az előkészítő lépések szakában, akár a fegyelmi eljárás elrendelése után, bármikor átteheti az illető büntető bírósághoz. Köteles pedig a fegyelmi biróság az iratokat áttenni s a további lépéseket felfüggeszteni : 1. ha a fegyelmi hatóság működésének folytatása a tényállás bűnvádi uton való megvizsgálását vagy megfenyitését meghiúsítaná; 2. a fegyelmi tárgyalás befejeztével, a fegyelmi ítélet meghozatalával egyidejűleg vagy a nélkül, midőn a bűnvádi eljárásra tartozó tényállás jelenségei a fegyelmi eljárás elrendelése után merültek fel; 3. az illető büntető biróság megkeresésére. 130. §. Minden oly határozat vagy Ítélet, melylyel valamely ügyvéd vagy ügyvédjelölt ellen bűn- vagy rendőri ügyekben vizsgálat, vizsgálati fogság, vád alá helyezés, vagy közvetlen idézés, az eljárás megszüntetése, vagy a vád-alóli felmentés mondatik ki, vagy amelyben bűntett, vétség, vagy rendőri kihágás miatt elitéltetik, az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának megküldendő. Ha az eljárást megszüntető, a felmentést vagy elitélést tartalmazó határozat jogerejü, ezen határozattal együtt, egyéb esetekben pedig, amennyiben az eljárást lényegesen nem akadályozza, a fegyelmi biróság megkeresésére az ügyiratok is megküldendők. 131. Oly ítéletek alapján, melyekben hivatalvesztés mondatott ki, a fegyelmi biróság köteles az ügyvédségtől való elmozdítást, illetőleg a jelöltek lajstromából való kitörlést minden előleges meghallgatás vagy egyéb eljárás mellőzésével azonnal kimondani; az elmozdítást azonban azon időr>i szoríthatja, amennyire az elitélt a büntetőtörvény értelmében az ügyvédi állásra való képességét elveszti. Egyéb a 130. §. értelmében megküldött jogérvényesen marasztaló Ítéletek, továbbá a felmentő Ítéletek vagy megszüntető határozatok alapján a fegyelmi biróság a fegyelmi hatóságot a jelen törvényben a feljelentésekre nézve általában meghatározott módon gyakorolja. 132. §. A fegyelmi biróság az ügyvédet az ügyvédség gyakorlatától fegyelmi eljárás nélkül felfüggeszti: a) ha az illető büntető biróság vizsgálati fogságba vagy jogérvényesen vád alá helyezte; b) ha a fegyelmi biróság a vádlottat az ügyvédségtől való elmozdításra ítélte s az az Ítélet ellen felebbezéssel élt. Az utóbbi esetben a felfüggesztés a felebbezés felterjesztésével együtt ugyanazon határozatban mondandó ki, s a felebbviteli fegyelmi biróság annak fentartása vagy megszütetése iránt a felebbezés elintézése alkalmával hivatalból határoz. A jelen szakasz szerinti határozatok előtt a kamarai ügyész meghallgatása sem szükséges. «. 133. §. A 132. §. alapján történt jogerejü felfüggesztésről a választmány értesítendő, mely az illető lajstromba való bejegyzést eszközli s a közzétételre nézve a 44. §. szerint jár el. Ily fölfüggesztés az ok megszÜDtével megszüntetendő, a lajstromból törlendő s a megszűnés közzéteendő. 134. §. Minden a 78. §. értelmében kimondott büntetés, azitélet vagy határozat jogerőre emelkedése után az illető ügyvédi vagy ügyvédjelölti lajstromba bejegyzendő, s végre valamint egyéb netáni teendők végett az ítélet egy példánya a választmányhoz teendő át. 135. §. Ha az ítéletben pénzbeli büntetés szabatott ki, va°y költségekben való marasztalás mondatott ki, vagy végre, ha a vádlott behajtott pénz, vagy értékek vagy iratok kiszolgáltatására köteleztetett, a fizetési, illetőleg kiszolgáltatási határidő az Ítélet jogerőre emelkedésétől számítva 15 nap. A mennyiben ezen határidő alatt a fizetés vagy kiszolgáltatás nem teljesíttetett, az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága a jogerejü ítélet alapjába végrehajtást hivatalból rendeli el s foganatosítás végett az illető bíróságot megkeresi. Ugyanezen határidő tartandó meg s ugyanezen eljárás követendő, ha birság alkalmazása jogerejüleg kimondatott. 136. §. Ha a fölfüggesztés vagy az ügyvédségtől való elmozditásjogéryényesen kimondatott, a választmány a lajstromba való bejegyzésen kívül a fölfüggesztés közzétételét, valamint a kitörlést s ennek közzétételét is eszközli. A kitörlés és közzétételre nézve a 41. és 44. §§. szerint jár el. 137. §. A jelen törvény szerint az ügyvéd vagy a fél ellen megítélt pénzbírságok jótékony czélra fordítandók, melyet azon ügyvédi kamara határoz meg, a melynek a vádlott ügyvéd vagy ügyvédjelölt a marasztalt határozat hozatala napján tagja volt.