Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 12. szám - Törvényjavaslat a kir. közjegyzői dijakról

— 86 — Törvényjavaslat a kir. közjegyzői dijakról. (Befejezés.) 3. Időszerinti munkadíj. 11. §. A közjegyző, a jelen törvényben meghatározott eseteken felül (10. §. k), 1) és r) alatti tételek) azon okiratok felvételéért, melyekben sem az ügylet értéke meghatározva nincsen, sem az érték meghatározására szolgáló adatok nem foglaltatnak és a melyek a jelen díjszabás más tétele alá nem sorolhatók, a munkadijat a hivatalos cselekvényre fordított idő szerint számithatja fel. Az időszerinti munkadíj az első megkezdett óráért 2 forintot, minden további megkezdett fél óráért 1 forintot tesz. 12. §. Ha valamely közjegyzői hivatalos cselekményben egy másik közjegyző vesz részt, ennek mindig csak az időszerinti munkadíj jár, mely azonban az első közjegyző munkadíjánál magasabb nem lehet. 13. §. Végrendelet készítéséért, ajándékozási, örökségi és házassági szerződés felvételeért. ha az érték az okiratban kitéve nincsen vagy meg nem határozható, az időszerinti munkadíj kétszeres összege számitható. 14. §. A hivatalos cselekményre fordított idő alatt nemcsak azon idő értendő, mely az okirat leírására szükséges volt, hanem ehhez számítandó az okirat felvételének előkészítésére szükséges idő is. 77/. írási dij. 15. §. Az irási dij, mely a következő 16. §. esetei kivételével a közjegyzői eredeti irományok, ezek kiadványai és másolatai tisztázásáért a munkadíjon felül számitható, minden lapért, mely 25 sorig terjed, 10 krajczárt, ha pedig a sorok száma a 25-öt túlhaladja, valamint számadásoknál és rovatos vagy tulnyomólag számokból álló kimutatásoknál, minden lapért 20 krajczárt tesz. A megkezdett lap, me^en az okirat végződik, teljesnek vétetik. 16. §. Váltóóvásokért, kereskedelmi papírok óvatolásáért, hitelesítésekért, tanúsítványi záradékok- és a tanúsítványokról felvett jegyzökönyvekért, végre a közjegyző bármily fogalmazványáért irási dij nem jár. 17. §. Hiteles kiadványokért, a hitelesítési dijon felül (10. §. b) az irásdij is számíttatik. IV. Távozási dij, vitelbér és utazási költség. 1.Távozási dij és vitelbér. 18. §. A közjegyzőnek azon ügyletekért, melyeket természetüknél fogva irodai helyiségében is teljesíthetne, de melyeket a fél kívánatára irodai helyiségén kivül teljesít, a szabályszerű egyéb dijakon felül 1 forint távozási dij is jár. Ha pedig ezen ügyletek a közjegyző székhelyén kivül teljesíttetnek, a közjegyző távozási dijképen az oda- és visszautazásra szükségelt idő után, a 11. §. utolsó bekezdésében meghatározott dijat számithatja fel. Ugyanezen dijat számithatja fel a közjegyző távozási dijképen a váltók és kereskedelmi papírok óvatolásáért is, ha ezen ügyletek a közjegyző székhelyén kivül teljesíttetnek. 19. §. A távozási dijon felül vitelbért is számithat fel a közjegyző, a mennyiben a szállítás nem a fél alkalmatosságán vagy költségén eszközöltetik, ha a közjegyzői ügylet a közjegyző iroda-helyiségétől legalább egy kilométer (egy nyolczadmértföldnyi) távolságban teljesíttetik. Vitelbér fejében a közjegyző két lovas kocsi bérét számithatja fel. 2. Utazási költség. 20. §. Ha a közjegyzői ügylet a közjegyző székhelyén kivül teljesíttetik, a közjegyző útiköltség fejében: a) a mennyiben a szállítás nem a fél alkalmatosságán vagy költségén eszközöltetik, két lovas kocsi bérét, s a hol vasutat vagy gőzhajót használhat, vasúton a második osztály gőzhajón pedig az első hely árát számithatja fel; b) ha pedig az ügylet teljesítésére s az oda-és visszautazásra egy fél napnál hosszabb idő szükégeltetik, a mennyiben a közjegyző lakással és élelemmel nem a fél által vagy költségén láttatik el, ezen szükségletek fedezésére naponkinti öt forintnyi napidijt számithat fel. Oly esetben azonban, ha ugyanazon helyen és időben több ügyet végez, a napi dijak és költségek csak egyszer számithatók fel s annak megtérítéséhez az illető ügyfelek egyenlő arányban járulnak. V. A közjegyzőnek mint birói vagy gyámhatósági megbizottnak a hagyatékok tárgyalásáért járó díjátalány. 21. §. A közjegyzőt, mint birói vagy gyámhatósági megbízottat, a hagyaték leltározása és tárgyalásáért bélyeg- és postabér kiadásainak megtérítésén felül, beleszámítva fuvarozási költségeit, napidijait és mindennemű illetményeit, tekintet nélkül arra, hogy egy napon és helyen egy vagy több hagyatéki ügyben járt el, minden egyes hagyaték után külön: 300 forint értéket felül nem haladó hagyaték tárgyalásáért 3 forint 300 forinton felül 500 forintig terjedő értéknél. . 5 » 500 > » 1000 » » » . . 7 > 1000 » » 2000 » » » . . 10 » 2000 » » 4000 » » » . . 15 » 4000 » i 5000 » » » . . 20 J> 5000 forintot meghaladó értéknél, a 20 forintnyi dijon felül minden további megkezdett 1000 forintnyi érték után 1 forint dijpótlék illeti; a dij összege azonban 500 forintnál magasabb nem lehet. Ugyané fokozatos díjátalány jár a közjegyzőnek akkor is, ha a leltározást más teljesítette. 22. §. A 21. §-ban meghatározott átalány a hagyatéki vagyonnak, a terhek levonása nélkül számítandó leltári értéke után, és pedig a közjegyző teendőinek befejezése, illetőleg végjelentésének beadása után, legfeljebb 14 nap alatt a közjegyző által felszámított bélyeg- és postaköltségekkel együtt a kiküldő bíróság vagy gyámhatóság által megállapítandó. 23. §. A 21. és 22. §§. rendelkezése kiterjed mindazon hagyatékokra is, melyekben a közjegyző a biróságoktól, illetőleg gyámhatóságoktól nyert megbízatásának a jelen törvény hatályba lépte napjáig eleget nem tett. VI. A közjegyzőnek mint birói vagy gyámhatósági megbizottnak járó egyéb illetményei. A közjegyzőnek mint birói megbizottnak csődtömegek leltározásáért, valamint árverésekért és becslésekért, ha az illető tárgyak értéke 500 frtot meg nem halad, fél napra 3 forint, egész napra 5 forint munkadíj jár. Ötszáz forintot meghaladó értéknél valamint hitbizományi tömegek leltározásáért fél napra 5 forint, egész napra 8 forint munkadíj jár. A 20. §. eseteiben az ott megállapított útiköltségeket is igényelheti. 25. §. Birói vagy gyámhatósági megbízotti minőségben teljesített vételár-felosztásért vagy más hivatalos cselekményekért, a közjegyző dajit időre és munkára való tekintettel, esetenkint a megbízó bíróság vagy gyámhatóság állapítja meg. VII- A közjegyzőnek az 1874. XXXV. törvényczikk 55. §-a alapján teljesített munkálatokért járó dijai. 26. §. A közjegyzőnek az 1874. XXXV. t.-cz. 55. §-a alapján teljesítetett munkálataiért járó dijai, szabad egyezkedés utján határozhatók meg. Ha ez iránt a féllel egyesség nem jönne létre, díjjegyzékét a közjegyző, személyi bírósága előtt per utján érvényesítheti. 27. §. Jelen törvény végrehajtásával az igazságügy-miniszter bizatik meg. Budapesten, 1879. évi február hó 24-én. Dr. Pauler Tivadar s. k. Különfélék. — Képviselői körökben a budgettárgyalás alkalmából többen tudakozódtak a bagatell-törvény eddigi eredményei iránt. Azon megdöbbentő választ kapták, hogy általában az igazságügyi központi vezetés ma még nem bír adatokkal és tájékozással, milyen hatása van ezen törvénynek. A járásbíróságok épen ugy vannak tulhalmozva, mint voltak az előtt; restantia, még pedig igen sok restantia nélkül nem is képzelhető sommás biróság. E téren tehát még legparányibb nyoma sincs annak, hogy a bagatell-törvény által a járásbíróságok teendője csak igen csekély részben is apadt volna. A törvényszékek hatáskörét a bagatell-törvény nem kevesbítette, hanem szaporította. Az egyes határozatok felette gyarló szövegezése sok félremagyarázatra ad alkalmat és azért a törvény korlátait áthágva kell számos bagatell-ügyet megsemmisíteni, mert különben hajmeresztő badarság nyerne érvényt. A kir. táblán az ügyek nem fogynak, és alig lesz három-négyezer ügygyei kevesebb, mint volt, — a mi pedig annyi, mint két gyenge bíró évi teendője. A deák-utczai palotában tehát egy évvel a törvény hatályba lépte után nem hogy nincsenek tájékozva hordereje iránt, hanem absolute nem bírnak semmiféle biztos alappal annak mikénti gyakorlati érvényesüléséről. Valószínűleg azon tűnődnek, hány méternyi hoszszu kimutatási rovatokkal kell az adatokat beszerezni. Mi a törvény káros hatásáról naponkint nyerünk adatokat. Azon hatás, melyet ugy látszik különösen az igazságügyminiszterium vár, hogy a perek száma leszálljon, csak akkor fog bekövetkezni, ha mindenki megbotránkozva az igazságszolgáltatás ezen nemén, inkább eláll jogától, mintsem hogy ez uton pereljen. A következő sorokat vettük : A »Magyar Igazságügy* folyó havi füzetének négy oldalán fog lalkozik igénytelen személyemmel. A magyar jogi irodalom tisztességének és becsületének nevével ékesített didactikai irányú expectoratióit határozottan vissszautasitom. Kozpiaczszerü bölcselkedése nem tud meghatni. A »Magyar Igazságugy« szerkesztőjével, ki a maga lapjában a maga értekezéséről mondja, hogy »e dolgozat kísérletté meg először az egész európai liter a túrában (— abban a literaturában, melyben egy Wick »über Ehrenstrafen und Ehrenfolgen der Verbrechen und Strafen«, W a h 1 b e r g >Die Ehrenfolgen der strafgericbtlichen Verurtheilung*,