Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 25. szám - Magyar Államjog. Irta Boncz Ferencz miniszteri tanácsos, közalapítványi kir. ügyigazgató. Budapest. Az Athenaeum r.-társ. kiadása. 1. [r.]

nek, ennél fogva részben a nyitrai, részben pedig az érsekújvári járásbírósághoz tartoznak. Nézzük csak, hol fekszik Érsekújvár és hol Kis-Mánya, Gyarak-Szent-Mihály-Ur, és Martonfalu. Nézzük Nyitrát és a fent elől elsorolt községeket Bábindáitól—Vajk-ig, ne számítsuk azt, hogy az ezen 11 községből évenkint Érsekújvárra és Nyitrára menő perlekedő, tanúskodó stb. egyének azért, mert minden utjokkal legalább is egy egész napot elveszítenek —évenkint hány gyalog és hány igás napszámot veszítenek el, és ezen elmulasztott napszám hány forintot tesz évenkint; hanem vegyük csak egyedül a végrehajtásokkal járó költségeket, s ezek közül is csupán azon többletet, mely mutatkozik a Verebélyröl vagy É.-Ujvár és Nyitráról intézett végrehajtások között, s akkor eme 11 község azon tagjainak, kik azt állítják, hogy az itt irt különbözetből kijövő összeg oly nagy, miszerint abból egy egész járásbirósági személyzet fizetése kikerül, igazat kell adnunk. Dicske, Vajk és Mártonfalu Verebélyröl néhány puskálövésnyi távolságban fekvő községek kérelmezték is már. hogy Verebélyhez kapcsoltassanak, de kérelmökkel elutasittattak, mert a megye határa szent és sérthetetlen. így hát akárhányszor megtörténik, hogy a felsorolt községekből Nyitrára vagy E.-Ujvárba berendelt felek vagy e két helyre a mondott községekbe menő végrehajtó comissiók Verebélyen és a verebélyi járáson keresztül érhetik el czéljukat. Azért — bocsánatot kérünk — nincs-e igazunk, ha azt állítjuk, hogy az ilyen állapot eszeveszett ? Nincs-e igazunk, ha azt állítjuk, hogy mindaddig, inig a törvényhatóságokat szolga- és járásbíróságokat helyesen ki nem kerekítettük, minden intézkedéssel, mely a kiadásokat kevesbíteni akarja, csak tapogatódzunk, nem ritkán több kárt okozva, mint hasznot. A verebélyi kir. járásbíróságnak 1877-ik évben, elnöki, fenyítő és polgári ügyeket összevéve volt 6000 száma. Ezekre esett 700 per. A perlekedő felek és képviselők két harmad része a járáson kivül lakók, kik a szabad biróválasztási joggal élve azért jötték Verebélyre, mert ügyök ott oly gyorsan intéztetett el, amint csak lehet. Az 1878-ik évi beadványok június 1-sőig mult évben aránylag már is közel 600 szám csökkenést mutatnak. Miből azt következtetjük, hogy az egész 1878-ik évi ügyforgalom nem fogja meghaladni a 4000 számot. A járásbíróság 1000 vagy még ennél is kevesebb ügyforgalom mellett is fenállhat, habár tudjuk, hogy tevékenységét, szorgalmát 10000 szám sem tenné valami kemény próbára, s hogy gyorsaság tekintetében még annyi számmal is páratlan lenne a felvidéken; hanem azok, kiknek jelene és jövője az állam által biztosítva nincsen, kik az életből közel 20 évet, s évenkint ha nem több, de 500 frtot elköltöttek, míg arra jogosítva lettek, hogy vagy a perlekedő közönséget ügyvédek vagy pedig az államot végrehajtók — a közönségtől várva jövedelmét — szolgálják; az ügyvéd és kir. végrehajtó — ép ugy mint a folyó év kezdetén néhány kir. közjegyző, ügy véljük, csak helyesen cselekesznek, ha a szorgalmuk és tevékenységük kifejtésére kiszabott tért szűknek találván aggodalmaiknak kifejezést adnak. A verebélyi kir. járásbíróság fenmaradása a közönségre nézve mindenesetre szükséges, s abból, hogy ügyforgalma kevesbedik, nem az volna következtetendő, hogy csekély ügyforgalmánál fogva a nyitrazsámbokréti járásbíróság sorsára jusson, hanem ellenkezőleg az ar.maróthi, lévai, nyitrai és é.-ujvári járásbíróságoktól vitessenek el és csatoltassanak Verebélyhez azon községek, melyek Verebélyhez közelebb esnek mint mostani járásbíróságaik székhelyéhez, sőt még akkor sem történnék valaki ellen valami sérelem, ha teszem Verebély és Ar.Maróth vagy Verebély és Lévához stb. egyforma távolságban eső községek Verebélyhez csatoltatnának, mert az ilyen annexio által a túlterhelt járásbíróságokon könnyítés történnék, mi által az ügyek gyorsabb lefolyása eszközöltetnék, s ennek ugy a nagy közönség, mint az állam venné legfőbb hasznát. Mi tehát azon véleményben vagyunk, hogy a verebélyi kir. járásbíróság a következő községekkel lenne megszaporítandó: Bélád, Nagy- és Kis-Herestyény, Thaszár, Malonya, Kisfalud, Szelepcsény, Mikófalva, Zs.-Ujfalu, N- és K.-Vezekény, Vörösvár, Néved, Mohi, Alsó-és Felső-Győröd, Gyékényes, Lök, Alsó-és Felső-Pél, Barsmegyéből. — Nyitrából pedig: Babindái, Kis és Nagy-Hind, Kálaz, Nemes Pann, Dicske, Vajk, Mártonfalva, Szent-Mihály-LTr-Gyarak és Kis-Mánya községek, az oda tartozandó pusztákkal együtt. Bessenyő pedig csatoltassék É.-Ujvárhoz. Ha a fent előadott tágabb vagy szűkebb körben a verebélyi kir. járásbíróság kikerekittetnék is, nem hiszszük, hogy mostani személyzete szaporítást igényelne, vagy ha igen, akkor legfelebb még egy irnok vagy egy díjnok alkalmazásával a szaporulat szükségének is könnyen eleget lehetne tenni. Elmondottuk nem csak saját, de a nagy közönség érdekében is, mit a verebélyi járásbíróság fenmaradása czéljából elmondani szükségesnek véltünk. A javaslat keresztülvitelére nem kívántatik egyéb, mint a nm. igazságügyminiszterium belátása és akarata. X. K. J. Különfélék. — Jelentés az akadémia jutalomtételeiröl. »A jelen nagygyűlésben az akadémiai nagyjutalom az 1873—1877. évkörben a társadalmi tudományok terén megjelent munkák legkitünöbbikének ítélendő oda. Ezen munkák közt mindenekelőtt magára vonja a figyelmet a m. kir. igazságügyminiszter által ez országgyűlés elé terjesztett büntető-törvény-javaslat indokolása, mely teljesen az európai büntető-jog irodalmának színvonalán áll, és hazai jogi-irodalmunkban jelentékeny baladást jelez. Mivel azonban a kormány-előterjesztések szorosan irodalmi munkáknak nem tekinthetők, az Akadémia azokat a nagyjutalommal nem tüntetheti ki. Ennélfogva a jutalmat két oly munka között osztja meg, melyek a társadalmi tudományok két főcsoportjában : az állami és jogtudományi irodalomban kiváló helyet foglalnak el. Az egyik »A politikai tudományok kézikönyve* Ka utz Gyulától (Budapest 1877., harmadik kiadás, 554 lap), mely ugy tartalmának gazdagsága és rendszeressége, mint a hazai és külföldi irodalom teljes felhasználása által maradandó becscsel bír. A másik a »Kereskedelmi jog« Apáthy Istvántól (Budapest 1876., 912 lap), mely a tudomány igényeinek és gyakorlati élet szükségleteinek egyaránt megfelel. A Marczibányi-jutalmat pedig Hajnik Imre »Egyetemes európai jogtörténet* czimü müve első kötetének (Budapest 1874., 348 lap) itéli oda. mely a középkor jogéletének fejlődését, a kútfők önálló tanulmányozása alapján, pragmatikai öszszefüggésben és kellő figyelemmel hazánk viszonyaira, adja elő. — A Sztrokay Antal nevét viselő pályázatra, melynek tárgya volt: a perorvoslatok teljes rendszere, tekintettel ugy az írásbeli, mint a szóbeli eljárásra, három pályamű érkezett he. Az I. számú, (melynek jeligéje: Justitia est regnorum fundamentum) bár a szerzőnek önálló egyéniségére mutat, a kisebb kiterjedésénél, általánosságokban mozgó feldolgozásánál, bizarr és zavaros modoránál fogva, tekintetbe nem vehető. Ellenben a II. számú (Jeligéje: Bationibus, non exemplis est judicandum) a feladott tárgyra vonatkozó minden eszmét, elvéts intézményt bőven és alaposan megvitat; az ellentétes vélemények közt érvekkel körülbástyázott erős állást foglal; egész tartalmával, nagy tudományos előkészületet feltételező, világos és müveit nyelven irt rendszeres munkát nyújt. Hasonbecsü és minden tekintetben nagy érdemű versenytársa a III. számú pályamunka (Jeligéje : In magnis voluisse sat est) s a melynél az előbbi csak a vitás kérdéseket illető élénk és bő tudományos polémia tekintetében kitűnőbb. A nagygyűlés, a II. osztály véleménye alapján, a jutalmat a II. számú pályamunkának Ítélte oda; a III. számút pedig dicséretre érdemesnek nyilatkoztatta. A jutalmazott pályamunka jeligés levele, felbontatván, e név tűnt ki: Dr. Schreyer Jakab köz- és váltóügyvéd Budapesten*. Megjelentek: A magyar büntető-törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. Kimerítő betűrendes tárgymutatóval. Budapest. Kiadja az Eggenberger-féle (Hoffmann és Molnár). Ara 80 kr. Magyar lexicon. Szerkeszti Somogyi Ede. 4. füzet melléklet: Az emberi test. Budapest, kiadja Bautmann Frigyes. Ara 30 kr. Előfizetési felhívás MAGYAR THEMIS 1878-iki harmadik évnegyedére. Előfizetési dijak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel): a „Magyar Theinis", az „Igazságügyi rendeletek tára", az „Igazságügyi törvények, auyaggyüjteménynyel" és a „Döntvények gyűjteménye" együttesen negyedévre 2 frt 50 kr., félévre 5 frt, egész évre 10 'frt. Az előfizetési pénzek bér mentesen és vidékről postautalvány utján kéretnek beküldetni. A „Magyar Theoiis" kiadó-hivatala, az »Athenaeum« Budapest, IV., barátok-tere 7. sz. Legközelebbi csődbejelentés! határidők. (Jun. 25-tSl jul. 2-i,j.) Pollák Dávid b.-gyulai tsz. jun. 25. 26. 27. (82). — Schwarcz József temesvári tsz. jun. 25. 26. 27. (105.) — Friedniaun József sz.-fehérvári tsz. jun. 25. 26. 27. (116). — Ballia Konstantin fehértemplomi tsz. jun. 25. (133). — Simon és Kovács debreczeni tsz. jun. 25. 26. 27. (93). — Schröfl Hermán bpesti e. f. kir. tsz. jun. 26. 27. 28. (100). — Deiltsch Salamon szegedi tsz. jun. 26. 27.23.(105). — Deutscll A. szegedi tsz. jun. 26. 27. 28. (105). — Guba József bpest e. f. kir. tsz. jun. 26. 27. 28. (130). — Szenkovits A. Jakab sz.-udvarhelyi tsz. jun. S0. (117). — Poroszlay László s neje Derecskey Johanna debreczeni tsz. jul. 1. 2. 3. (96). — Xcuhaus Zsófia egri tsz. jul. 1. 2. 3. (102). — Klein Dániel karczagi tsz. jul. 1. 2. 3. (127;. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-M. Rövidítések: bl). = benynjtási határidő és bejelentés határidő ; vb. = véirrehaitö; i. = ideiglenes; t. - tömeggondnok; p. = perügyelő. A hirdetményeik elején vagy végén levő számok a rBpesti Közlöny azon számát jelentik, melyben a hirdetmény először megjelent. A budapesti ügyvédi kamara által Bczerédy Kristóf és Tónika Jeni budapesti ügyvéd kamarai tagok ezennel felhívatnak, miszerint az iránti igazoló nyilatkozatukat, hogy az 1874. 34. t.-cz. 8. §., illetve a kamarai ügyrend 43. §. értelmében, lakásváltoztatásukat a 2585/875. sz. körirat daczára a kamarához miért nem jelentették be — nyolcz nap alatt, az 1874. 34. t.-cz. 73. {;. különbeni alkalmazásának terhe mellett, a kamarához mulhatlanul adják be. A pozsonyi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Nemeth. Lajos pozsonyi ügyvéd, önkénytes lemondása folytán, a kamara lajstromából kitörültetett, s az ügyiratoknak átvételére Breyer József pozsonyi ügyvéd rendeltetett ki. A pozsonyi ügyvédi kamara részérói ezennel közhírré tétetik, hogy Ztuparich Péter baáni ügyvéd, bűntény miatt jogerejüleg vád alá helyeztetvén, az ügvv. rdts 105. §-ának a.) pontja értelmében, az ügyvédság gyakorlásától felfüggesztetett. A pozsonyi ügyvédi kamara részérül ezennel közhírré tétetik, hogy fiaskó József pöstyéni ügyvéd, a kamara lajstromából kitörültetett. A gyula-fehérvári ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hoo-v Patitia Kubin a kamara lajstromába folytatólag bejegyeztetett.